A modern társadalmakban a családi kötelékek definíciója folyamatosan változik. Egyre gyakoribb, hogy életünk legfontosabb támogatói, bizalmasai és legközelebbi lelki társai nem a vér szerinti rokonaink, hanem gondosan választott barátok. Amikor az ember elkezdi rendezni élete utolsó fejezetét, természetes igény merül fel arra, hogy a felhalmozott vagyon – legyen az anyagi vagy érzelmi érték – ahhoz kerüljön, aki valóban fontos szerepet töltött be az életében. Magyarországon azonban a jogrendszer a hagyományos családi struktúrára épül, ami komoly tervezést igényel, ha valaki a törvényes öröklési rendtől eltérve egy barátot szeretne örökössé tenni.
A vagyon átruházása nem családtagra jogi labirintus, ahol a spontaneitásnak nincs helye. Szakértő tervezés nélkül a jó szándékú rendelkezések is könnyen érvényüket veszíthetik, vagy súlyos anyagi terheket róhatnak a kedvezményezettre. Ahhoz, hogy a barátunk valóban megkapja azt, amit neki szántunk, nem elég egy egyszerű szóbeli ígéret; precíz, jogilag megalapozott dokumentumokra van szükség. Ez a cikk részletesen bemutatja azokat a jogi és pénzügyi stratégiákat, amelyek segítségével biztosítható, hogy a hagyaték valóban ahhoz kerüljön, akit a szívünk választott.
A magyar öröklési jog alapvető keretei és a barát helyzete
Mielőtt bármilyen konkrét lépést tennénk, meg kell értenünk, mi a kiinduló helyzet. A magyar polgári jog szerint, ha az elhunyt (az örökhagyó) nem hagy érvényes végrendeletet, a törvényes öröklési rend lép életbe. Ez a hierarchia szigorúan a vérségi kötelékeket követi, az egyenes ági rokonokat és a házastársat előnyben részesítve.
A törvényes öröklési rend szerint a barát, még ha évtizedekig tartó, mély kapcsolat is fűzte az örökhagyóhoz, jogilag idegennek számít, és automatikusan nem részesül a vagyonból.
Az első öröklési osztályba a leszármazók (gyermekek, unokák) tartoznak, akiket a házastárs követ. Ha nincsenek leszármazók, a házastárs és a szülők örökölnek, és így tovább. A barátok, élettársak (ha nincs bejegyzett élettársi kapcsolat) és más, nem rokon, de fontos személyek csak akkor kerülhetnek szóba, ha az örökhagyó kifejezetten, írásban intézkedik erről. Ez a jogi eszköz pedig a végrendelet.
A végintézkedési szabadság biztosítja, hogy az örökhagyó saját belátása szerint rendelkezzen vagyonáról halála esetére. Ez az a kulcs, amivel a törvényes rend felülírható. Azonban ez a szabadság sem korlátlan, mivel ütközik egy másik alapvető jogintézménnyel, a kötelesrésszel, amiről később részletesen szót ejtünk.
A végrendelet mint a barát örökségének alapja: Formai követelmények
A barát javára szóló öröklés biztosításának első és legfontosabb lépése egy érvényes végrendelet elkészítése. A formai követelmények szigorúak, és a legkisebb hiba is az egész dokumentum érvénytelenségét okozhatja, ami végül a törvényes öröklési rend visszaállását eredményezi.
A végrendelet típusai és érvényességük
Magyarországon három fő típusa létezik a végrendeletnek, amelyek közül kettő a leggyakoribb a nem rokonok javára történő vagyonátruházásnál:
- Közvégrendelet: Ezt közjegyző előtt teszik meg. Ez a legbiztonságosabb forma, mivel a közjegyző ellenőrzi a jogi érvényességet, a tartalom egyértelműségét és az örökhagyó cselekvőképességét. A közjegyzői okirat teljes bizonyító erővel bír, és szinte lehetetlen megtámadni.
- Magánvégrendelet: Ezt az örökhagyó maga készíti el. Két formája van, ami a barátok öröklése szempontjából releváns:
- Holográf végrendelet: Teljes egészében az örökhagyó saját kézírásával íródott és aláírt dokumentum.
- Allográf végrendelet (géppel írt): Ezt két tanú együttes jelenlétében kell aláírni. A tanúknak nem kell ismerniük a végrendelet tartalmát, de nyilatkozniuk kell, hogy az aláírás az örökhagyóé.
A magánvégrendelet esetén a legnagyobb a hibalehetőség. Ha a gépelt végrendeletnél hiányzik a két tanú, vagy ha az egyik tanú a kedvezményezett (a barát) hozzátartozója, a végrendelet érvénytelenné válik. Mindig győződjünk meg arról, hogy a tanúk függetlenek és cselekvőképesek.
A tartalom precizitása: Örökössé vagy hagyományossá tétel?
A végrendeletben pontosan meg kell nevezni a barátot, lehetőleg születési dátummal és lakcímmel, hogy kizárjuk a tévedés lehetőségét. Kétféleképpen rendelkezhetünk a javára:
- Örökössé nevezés: A barát az örökhagyó vagyonának meghatározott részét (pl. 50%-át) vagy egészét örökli. Ő lép az örökhagyó jogutódjába, így felelősséggel tartozik a hagyatéki tartozásokért is.
- Hagyomány (részhagyomány) juttatása: A barát egy konkrét vagyontárgyat (pl. egy festményt, egy bankszámlán lévő összeget) kap, de nem válik az örökhagyó általános jogutódjává, és nem felel a hagyatéki tartozásokért. Ha a cél egy konkrét ingatlan juttatása, a hagyomány a célravezetőbb.
Fontos, hogy a végrendelet nyelvezete egyértelmű legyen. Kerülni kell a kétértelmű megfogalmazásokat, például „azt a barátomat, akivel a legszorosabb kapcsolatom volt”. A jogi szövegnek precíznek és megfellebbezhetetlennek kell lennie.
A végrendeletet érdemes közjegyzőnél letétbe helyezni. Ez biztosítja, hogy a dokumentum megkerülhetetlen legyen a hagyatéki eljárás során, és elkerülhető legyen az esetleges megsemmisítés vagy elvesztés.
A kötelesrész mint akadály: A vagyon védelme a barát számára
A legjelentősebb jogi korlát, amellyel szembe kell nézni, a kötelesrész intézménye. A kötelesrész biztosítja, hogy az örökhagyó legközelebbi rokonai (leszármazók, házastárs, és bizonyos esetekben a szülők) még a végrendeleti rendelkezés ellenére is részesüljenek a hagyatékból.
Kik jogosultak kötelesrészre?
Kötelesrészre jogosultak:
- Az örökhagyó leszármazói (gyermekek, unokák).
- Az örökhagyó házastársa vagy bejegyzett élettársa.
- Az örökhagyó szülője (ha az örökhagyónak nincsenek leszármazói, vagy azok nem örökölhetnek).
Ha a barátunkat nevezzük meg egyetlen örökösnek, a kötelesrészre jogosultak követelhetik a kötelesrészüket. A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész egyharmada. Ez azt jelenti, hogy ha a barátnak szánt vagyonból a rokonok ezt az egyharmad részt követelik, a barát öröksége csökkenhet.
A kötelesrész kikerülése jogi stratégiákkal
A kötelesrész megkerülése vagy minimalizálása komplex jogi feladat, ami hosszú távú tervezést igényel. Két fő stratégia létezik:
1. Kifejezett kitagadás
A kitagadás azt jelenti, hogy az örökhagyó kifejezetten megfosztja a kötelesrészre jogosultat az öröklési jogától. Ennek azonban rendkívül szigorú jogi feltételei vannak, amelyeket a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tételesen felsorol. Ilyen ok lehet például az örökhagyó sérelmére elkövetett súlyos bűncselekmény, a tartási kötelezettség elmulasztása, vagy erkölcstelen életmód folytatása. A pusztán rossz családi viszony nem elegendő ok a kitagadásra.
Ha az örökhagyó nem tud érvényes kitagadási okot igazolni, a kötelesrészre jogosultak igénye fennmarad. Ezért a barát örökségének védelmében más eszközöket kell bevetni.
2. Alternatív szerződéses megoldások
A legbiztosabb módszer a kötelesrész hatályának csökkentésére vagy teljes elkerülésére az, ha a vagyon átruházása nem végrendeleti úton, hanem szerződéses alapon történik. Ezek a szerződések nem képezik a hagyaték részét, így a kötelesrész számítási alapjába sem tartoznak bele.
Fontos kivétel: A Ptk. kimondja, hogy az elhalálozást megelőző 10 éven belül ingyenesen juttatott ajándékok (beleértve a halál esetére szóló ajándékozást is) beleszámítanak a kötelesrész alapjába. Ezt a 10 éves szabályt figyelembe kell venni a tervezésnél. A következő jogi eszközök azonban segíthetnek:
Speciális jogi eszközök a barát javára történő vagyonátruházásra
A végrendeleten túl két kulcsfontosságú jogi eszköz áll rendelkezésre, amelyekkel még erősebb jogi alapot teremthetünk a barát öröklésének:
1. Az öröklési szerződés
Az öröklési szerződés a végrendeletnél erősebb kötelezettséget teremt. Lényege, hogy az örökhagyó egy szerződéses féllel (a baráttal) megállapodik abban, hogy a barát tartást vagy életjáradékot nyújt az örökhagyónak cserébe azért, hogy az örökhagyó őt nevezze meg örökösének vagy hagyományossá tegye. Az öröklési szerződés kizárólag közokiratban (közjegyző előtt) érvényes.
Előnyei a végrendelettel szemben:
- Az öröklési szerződés a kötelesrészt általában nem sérti, mivel a juttatás ellenérték fejében történik (a tartás/járadék szolgáltatása). Bár a Ptk. engedi, hogy a kötelesrészre jogosultak megtámadják a szerződést, ha az aránytalanul alacsony szolgáltatást ír elő, de a tartási kötelezettség valós teljesítése esetén ez nehéz.
- Az örökhagyó később nem vonhatja vissza egyoldalúan (csak közös megegyezéssel vagy bírósági úton), ami nagyobb biztonságot nyújt a barát számára.
Ez a megoldás ideális, ha az örökhagyónak szüksége van gondozásra vagy anyagi segítségre, és a barát vállalja ezt a kötelezettséget. Ez valós jogi ellenértéket teremt, ami jogilag szilárdabb, mint egy ingyenes juttatás.
2. Halál esetére szóló ajándékozás
A halál esetére szóló ajándékozás azt jelenti, hogy az ajándékozó elhalálozása esetén a vagyontárgy átszáll a megajándékozottra (a barátra). Ehhez is közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat szükséges.
Különbség a végrendelethez képest: Ez egy szerződés, nem egy egyoldalú nyilatkozat. Ezzel a szerződéssel a vagyontárgy azonnal a barátra száll át az örökhagyó halálakor, de a tulajdonjog átruházása csak a halál bekövetkezéséhez kötött. Amíg az örökhagyó él, birtokolhatja és használhatja a vagyont.
A kötelesrész kérdése: Ahogy fentebb már említettük, a halál esetére szóló ajándékozás beleszámít a kötelesrész alapjába, ha az a halál előtt 10 éven belül történt. Ha az örökhagyó hosszú távon tervez, és a szerződést 10 évnél korábban köti meg, ez a megoldás is teljes védelmet nyújthat a kötelesrésszel szemben.
Az alábbi táblázat összefoglalja a fő különbségeket a barát javára történő vagyonátruházási eszközök között:
| Jogi eszköz | Kötelesrész hatása | Visszavonhatóság | Formai követelmény |
|---|---|---|---|
| Végrendelet | A kötelesrészre jogosultak igényt tarthatnak az örökrész 1/3-ára. | Bármikor egyoldalúan visszavonható. | Közokirat vagy magánokirat (tanúkkal/kézírással). |
| Öröklési szerződés | Általában kizárja a kötelesrészt, mivel ellenérték fejében történik. | Csak közös megegyezéssel vagy bírósági úton szüntethető meg. | Közokirat (közjegyző előtt). |
| Halál esetére szóló ajándékozás | Beleszámít a kötelesrész alapjába, ha a halál előtt 10 éven belül jött létre. | Csak szerződéses alapon szüntethető meg. | Közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat. |
Az élettárs és a barát jogi státusza: Különbségek és lehetőségek
Sokan tévesen gondolják, hogy az élettársi kapcsolat automatikusan jogokat biztosít az öröklésben. Ez a tézis csak részben igaz, és a hagyományos baráti kapcsolattól való jogi eltérés bemutatása kulcsfontosságú.
A bejegyzett élettársi kapcsolat
Ha az örökhagyó és a barát bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, a jogi helyzetük sokban hasonlít a házastárséhoz. A bejegyzett élettársat a törvényes öröklési rendben a házastárssal azonos jogok illetik meg, kivéve az özvegyi jogot. Ez azt jelenti, hogy ha nincsenek leszármazók, a bejegyzett élettárs örökölhet a szülőkkel együtt.
SEO kiemelés: Ha a barát valójában élettárs, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése a legegyszerűbb út az öröklés biztosítására, mivel így már a törvényes öröklési rend is kedvezőbben kezeli.
A nem bejegyzett élettárs és a barát
A nem bejegyzett élettárs jogilag azonos elbírálás alá esik, mint egy szoros barát. Csak végrendelettel vagy öröklési szerződéssel örökölhet. A különbség a vagyonjogi vélelemben rejlik: élettársi kapcsolat esetén, ha az együttélés legalább egy évig tartott, és a felek közös háztartásban éltek, a szerzésben való közreműködés vélelme fennáll. Ez a közös szerzésre vonatkozik, de nem az öröklésre. A különvagyon öröklését minden esetben végrendelettel kell rendezni.
A vagyonkezelés gyakorlati kérdései: Ingatlan, bankszámla, digitális örökség
Amikor a barátot nevezzük meg örökösnek, tisztázni kell, hogyan fogja átvenni a különböző vagyontípusokat, és milyen adminisztrációs terhekkel jár ez számára.
Ingatlan átruházása
Az ingatlan átruházása a leggyakoribb és egyben legkomplexebb feladat. Ha az ingatlant a barát örökli, a hagyatéki eljárás lezárása után a közjegyző végzése alapján történik az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés. A végrendeletnek egyértelműen azonosítania kell az ingatlant (cím, helyrajzi szám).
Ha az örökhagyó szeretné elkerülni a hagyatéki eljárást, vagy biztosítani akarja, hogy a barát azonnal hozzájusson az ingatlanhoz, alternatív megoldás lehet az életjáradéki szerződés vagy a tartási szerződés, amelyben a tulajdonjog még életében átszáll a barátra, cserébe a gondozásért. Ez a megoldás védi az ingatlant a kötelesrésszel szemben is, feltéve, hogy a szolgáltatás arányos volt.
Pénzügyi eszközök és bankszámlák
A bankszámlák esetében lehetőség van halál esetére szóló rendelkezést tenni a banknál. Ez a rendelkezés felülírja a végrendeletet, és a számlán lévő összeg a kedvezményezettre (a barátra) száll át a halál pillanatában, anélkül, hogy az a hagyatéki eljárás részét képezné. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy a barát hozzájusson a pénzhez.
Azonban ez a megoldás is beleszámít a kötelesrész alapjába. Ha a cél a kötelesrész elkerülése, a banki rendelkezés helyett az öröklési szerződés vagy a 10 éven túli ajándékozás javasolt.
Digitális örökség és szellemi tulajdon
A digitális vagyon (jelszavak, domain nevek, kriptovaluták, közösségi média fiókok) öröklése még viszonylag új terület. A jogi szabályozás hiányos, ezért a végrendeletben vagy egy külön digitális örökségre vonatkozó rendelkezésben meg kell nevezni a barátot mint jogosultat, és meg kell adni a hozzáféréshez szükséges információkat (titkosított formában).
Javaslat: Készítsünk egy titkosított dokumentumot a digitális eszközökről, és a végrendeletben bízzuk meg a barátot (vagy egy külön végrendeleti végrehajtót), hogy kezelje azokat, miután megkapta a feloldó kulcsot egy biztonságos letétből.
Öröklési illeték: A barátra háruló pénzügyi teher
A barát öröklésekor az egyik legjelentősebb tényező az öröklési illeték. Magyarországon a közeli hozzátartozók (egyenes ági rokonok és házastárs) öröklése 2010 óta illetékmentes. A barát viszont jogilag idegennek minősül az örökhagyóhoz képest, így rá vonatkozik az általános illetékszabály.
Az általános illetékkulcsok
A barát által örökölt vagyonra (ingatlanra és ingóságra is) az általános illetékkulcs vonatkozik. Jelenleg (a cikk írásakor) ez az illetékkulcs:
- Ingatlan öröklése esetén: 9%
- Ingó vagyon (pénz, értékpapír, bankszámla) öröklése esetén: 18%
Ez súlyos anyagi terhet jelenthet a barát számára, különösen nagy értékű ingatlan öröklése esetén. Például, ha egy 50 millió forint értékű ingatlant örököl, 4,5 millió forint illetéket kell fizetnie az államnak.
Illetékoptimalizálás: Tervezés az adóteher csökkentésére
A magas illeték elkerülésére a legbiztosabb módszer, ha a vagyon átruházása még az örökhagyó életében megtörténik. Két fő alternatíva létezik:
1. Életközbeni ajándékozás
Az életközbeni ajándékozás esetén a barátnak ajándékozási illetéket kell fizetnie, amely megegyezik az öröklési illeték mértékével (ingatlanra 9%, ingóra 18%). Ugyan az illeték mértéke nem változik, de az ajándékozás azonnal megtörténik, és a barát már életében tulajdonossá válik. Ez a megoldás teljesen kizárja a hagyatéki eljárást és a kötelesrészt is, ha a 10 éves szabályt betartjuk.
2. Visszterhes szerződések (Öröklési vagy tartási szerződés)
Ha az átruházás öröklési szerződéssel vagy tartási szerződéssel történik, mivel az egy visszterhes ügylet (ellenérték fejében történik), az nem minősül ingyenes juttatásnak, így a barát mentesül az öröklési illeték fizetése alól. Ehelyett visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, ami ingatlan esetén 4%. Ez jelentős megtakarítást jelent a 9%-os öröklési illetékhez képest. Ez a jogi út nem csak a kötelesrész ellen nyújt védelmet, de pénzügyileg is sokkal kedvezőbb a barát számára.
A visszterhes vagyonátruházás (pl. öröklési szerződés) a leginkább illetékoptimalizált megoldás, ha a cél a nem rokon részére történő juttatás, mivel a 9%-os vagy 18%-os illeték helyett csak 4% vagyonátruházási illeték fizetendő.
Gyakorlati lépések a biztonságos örökléshez
A sikeres vagyonátruházás érdekében az örökhagyónak rendszerezett, átlátható folyamatot kell követnie. A következő lépések garantálják a jogi érvényességet és a zökkenőmentes átmenetet:
1. Jogi tanácsadás igénybevétele
Mivel a kötelesrész és az illeték szabályai összetettek, elengedhetetlen egy öröklési jogra szakosodott ügyvéd vagy közjegyző bevonása. Ő segít kiválasztani a legmegfelelőbb jogi eszközt (végrendelet, öröklési szerződés, ajándékozás), figyelembe véve a családi helyzetet és a vagyon típusát.
2. A vagyon pontos leltározása
Készítsünk részletes listát minden vagyonelemről: ingatlanok (helyrajzi számok), bankszámlák (bank és számlaszám), befektetések, ingóságok. A végrendeletnek vagy szerződésnek ezeket az elemeket egyértelműen azonosítania kell.
3. A végrendelet vagy szerződés letétbe helyezése
Ha magánvégrendeletet készítünk, azt érdemes közjegyzőnél letétbe helyezni. A közjegyző bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY). Ez garantálja, hogy a hagyatéki eljárás során a dokumentum előkerüljön, még akkor is, ha a barát nincs tudatában annak létezéséről.
4. A barát tájékoztatása (opcionális, de ajánlott)
Bár a végrendelet titkos is lehet, az öröklési szerződés vagy a halál esetére szóló ajándékozás eleve igényli a barát közreműködését. Az örökhagyó mérlegelheti, hogy tájékoztatja-e a barátot a szándékáról és a rá háruló esetleges illetékfizetési kötelezettségről, hogy felkészülhessen a pénzügyi terhekre.
A végrendelet megtámadásának elkerülése
Ha az örökhagyónak vannak leszármazói, nagy a valószínűsége, hogy a végrendeletet megpróbálják megtámadni a hagyatéki eljárás során. A barát örökségének stabilitása érdekében a következőkre kell kiemelt figyelmet fordítani:
1. A cselekvőképesség igazolása
A végrendelet megtámadásának egyik leggyakoribb oka az örökhagyó csökkent cselekvőképességére vagy befolyásoltságára való hivatkozás. Ez különösen igaz, ha az örökhagyó idős, beteg, vagy a halálához közeli időpontban írta a végrendeletet.
Megoldás: Ha a végrendeletet közjegyző előtt kötik (közvégrendelet), a közjegyző hivatalból ellenőrzi a cselekvőképességet. Ha magánvégrendeletet készítünk, érdemes lehet orvosi igazolást csatolni a dokumentumhoz, amely tanúsítja az örökhagyó tiszta tudatállapotát a végrendelet aláírásának időpontjában.
2. A formális hibák kizárása
A legapróbb formai hiba is érvénytelenné teheti a magánvégrendeletet. Például, ha a gépelt végrendeletet az örökhagyó és a tanúk nem folyamatosan, egyazon okiratként írják alá, vagy ha a tanúk nem megfelelően nyilatkoznak.
A közjegyzői közreműködés minimalizálja a formai hibák kockázatát, mivel a közjegyző felel a jogszabályok betartásáért.
Alternatívák a halál esetére szóló juttatásra: Életközbeni vagyonátruházás
Ha a cél a maximális jogi biztonság és az illetékterhek minimalizálása, a legtisztább út a vagyon életközbeni átruházása. Ez azonban megköveteli az örökhagyótól, hogy már életében lemondjon a tulajdonjogról.
1. Ajándékozás haszonélvezeti jog fenntartásával
Az örökhagyó ajándékozással átruházhatja az ingatlan tulajdonjogát a barátra, de fenntarthatja magának a haszonélvezeti jogot. Ez azt jelenti, hogy a barát lesz a tulajdonos, de az örökhagyó élete végéig használhatja, lakhat benne, és szedheti a hasznait (pl. bérbe adhatja).
- Előny: Az ingatlan azonnal kikerül a hagyatékból, így a kötelesrész nem érvényesíthető vele szemben (feltéve, hogy a 10 éves határidő letelik).
- Hátrány: A barátnak ajándékozási illetéket kell fizetnie, és ő lesz a tulajdonos, ami bizonyos mértékű kockázatot jelent az örökhagyó számára.
2. Közös bankszámla nyitása
Ha az örökhagyó a pénzügyi eszközöket szeretné a barátra hagyni, nyithatnak egy közös bankszámlát. A halál esetén a számlán lévő összeg a túlélő számlatulajdonosra (a barátra) száll át, és nem képezi a hagyaték részét. Ez rendkívül gyors és egyszerű megoldás, de fontos tudni, hogy a közös számla nyitása nem védi a pénzt a kötelesrésszel szemben.
A végrendeleti végrehajtó szerepe
A barát örökségének védelmében érdemes lehet egy végrendeleti végrehajtót kijelölni. Ez a személy felelős azért, hogy az örökhagyó utolsó akaratát, különösen a nem rokon részére szóló juttatásokat, a lehető legpontosabban és leghatékonyabban érvényre juttassa a hagyatéki eljárás során.
- A végrehajtó felügyeli a hagyatéki leltározást.
- Segíti a barátot az esetleges kötelesrészi igényekkel szembeni védekezésben.
- Kezeli a digitális örökség átadását.
A végrehajtó kinevezése különösen indokolt, ha bonyolult vagy nagymértékben megosztott vagyonról van szó, vagy ha várható a családi konfliktus.
Végső szempontok a tervezéshez
Az örökség egy barátra hagyása nem csak jogi, hanem mélyen személyes döntés is. Ahhoz, hogy ez a döntés jogilag is megállja a helyét, a precizitás, a jogi eszközök átgondolt kiválasztása és a hosszú távú tervezés elengedhetetlen. A végrendelet önmagában ritkán elegendő, ha a cél a kötelesrészre jogosult rokonok teljes kizárása és az illetékterhek optimalizálása. A közjegyzővel kötött öröklési szerződés, vagy az időben megtörtént, haszonélvezeti joggal terhelt ajándékozás nyújtja a legszilárdabb jogi alapot a nem családtag részére szánt vagyon biztosításához.
A jogi tervezés során soha ne feledkezzünk meg az esetleges élethelyzet változásokról. A végrendeletet vagy szerződést rendszeresen felül kell vizsgálni, különösen válás, új kapcsolat létesítése, vagy a baráti kapcsolat megromlása esetén. Csak a naprakész és jogilag hibátlan dokumentum garantálja, hogy a vagyon valóban ahhoz kerüljön, akit a szívünk választott.
