A családfakutatás nem csupán egy hobbi, hanem egy izgalmas időutazás, amely során feltárhatjuk saját gyökereinket és megérthetjük, honnan származunk. Sokan félnek belevágni, mert úgy érzik, a történelmi források és a levéltárak világa túl bonyolult, vagy a kutatás rendkívül költséges. Valójában a családtörténeti kutatás ma már mindenki számára elérhető, köszönhetően a digitalizációnak és az ingyenesen hozzáférhető adatbázisoknak. Ez a részletes útmutató lépésről lépésre végigvezeti Önt a folyamaton, a kezdeti családi interjúktól egészen a régi, nehezen olvasható anyakönyvek megfejtéséig.
A genealógia egyfajta detektívmunka, amely türelmet, precizitást és módszerességet igényel. A cél nem csupán nevek és dátumok gyűjtése, hanem az őseink életének, társadalmi helyzetének és a történelmi eseményekhez való viszonyának megértése. Kezdjük azzal a legfontosabb lépéssel, ami nélkül a kutatás nem indulhat el a helyes mederben: a meglévő tudás rendszerezésével.
A kezdeti lépések: A családi emlékezet feltérképezése
Mielőtt bármelyik levéltár vagy online adatbázis felé vennénk az irányt, elengedhetetlen, hogy a lehető legtöbb információt gyűjtsük össze a közvetlen családtól. A családfakutatás kezdőknek a szájhagyományra épül. A legidősebb családtagok gyakran olyan kulcsfontosságú részleteket tudnak megosztani, amelyek nélkül a kutatás zsákutcába juthat. Gondoljunk csak a becenevekre, a költözések időpontjára vagy a házasságkötések helyszínére, amelyek létfontosságúak az anyakönyvekben való eligazodáshoz.
Interjúk készítése és a kérdezéstechnika
Ne csupán adatokat kérjünk, hanem történeteket. Az interjúkat érdemes felvenni (természetesen az érintett beleegyezésével), hogy később is visszahallgathassuk a részleteket. A célzott kérdések segítenek felidézni a régmúltat. Ne csak a közvetlen felmenőkre koncentráljunk, hanem a nagynénikre, nagybácsikra, unokatestvérekre is, hiszen az ő történeteik is tartalmazhatnak releváns információkat.
- A kulcskérdések: Ki hol született, mikor és hol házasodott, hol hunyt el, mi volt a foglalkozása?
- A kiegészítő kérdések: Milyen volt a társadalmi státuszuk? Volt-e valamilyen különleges esemény az életükben (háborús részvétel, kitelepítés, névmagyarosítás)? Melyik felekezethez tartoztak?
- Tárgyi emlékek: Kérjük el a régi fényképeket, leveleket, anyakönyvi kivonatokat, katonakönyveket. Ezek a dokumentumok gyakran tartalmazzák a pontos dátumokat és helyszíneket, amelyek a kutatás alappilléreivé válnak.
A családi dokumentumok rendszerezése után azonnal kezdjük el a beérkezett adatok hitelességének ellenőrzését. A szájhagyományban sajnos gyakori a tévedés, főleg a dátumok és a helyszínek tekintetében. Ezért minden információt forrással kell alátámasztani.
A családfakutatás igazi kihívása nem az adatok megtalálása, hanem azok hiteles forrásokkal való alátámasztása. Ne bízzunk meg feltétel nélkül a családi legendákban, hanem tekintsük azokat kiindulópontnak.
A kutatás rendszerezése: A genealógiai adatbázisok felállítása
A sikeres kutatás alapja a precíz adminisztráció. Mivel a családfakutatás során több száz, sőt, több ezer nevet és dátumot fogunk gyűjteni, elengedhetetlen egy olyan szoftver vagy rendszer használata, amely segít a források dokumentálásában és a családi kapcsolatok vizuális megjelenítésében.
A GEDCOM formátum és a szoftverek
A GEDCOM (Genealogical Data Communication) a genealógiai adatok cseréjére szolgáló szabványos fájlformátum. Fontos, hogy minden olyan szoftvert válasszunk, amely támogatja ezt a formátumot, így az adataink hordozhatóak maradnak a különböző platformok között.
Ingyenes és fizetős genealógiai szoftverek
Kezdők számára több ingyenes megoldás is létezik. A legnépszerűbb online platformok (pl. MyHeritage, Ancestry) ingyenes regisztrációval és korlátozott faépítési lehetőséggel indulnak, de a professzionális mélységű kutatáshoz érdemes lehet egy dedikált asztali szoftvert is használni:
- Gramps: Nyílt forráskódú, ingyenes és rendkívül részletes asztali szoftver, amely kiválóan alkalmas a források kezelésére.
- Legacy Family Tree: Jól ismert, ingyenes alapszoftver, amely könnyen kezelhető felületet biztosít.
- FamilySearch Tree: Bár nem hagyományos szoftver, a FamilySearch közös, globális családfája kiváló kiindulópont és forrásmegosztó platform.
A legfontosabb elv: minden egyes adatot forrással kell ellátni. Ne írjunk be egyetlen születési dátumot sem anélkül, hogy megjelölnénk, hol találtuk azt (pl. 1890. évi X. falu katolikus anyakönyvének 45. bejegyzése).
A levéltári kutatás alapjai: Az anyakönyvek világa
A 19. század vége előtt a családfakutatás gerincét az egyházi anyakönyvek (matrikulák) képezik. Magyarországon az anyakönyvezés hivatalosan 1895. október 1-jén vált államivá. Ez a dátum vízválasztó, mivel a kutatás metodikája jelentősen eltér a két időszakban.
1895 után: Az állami anyakönyvek
Az állami anyakönyvek három fő kategóriába sorolhatók: születési, házassági és halotti anyakönyvek. Ezek a dokumentumok egységes szerkezetűek, könnyen olvashatóak és rendkívül informatívak. Az állami anyakönyvek zárlati idejét a vonatkozó jogszabályok határozzák meg:
| Anyakönyv típusa | Zárlati idő (Közkinccsé válás) | Információtartalom |
|---|---|---|
| Születési | 90 év | Szülők neve, foglalkozása, lakhelye, tanúk, esetleges utólagos bejegyzések (pl. házasság). |
| Házassági | 60 év | Férj és feleség adatai, szülők neve, születési helye és ideje, tanúk, felekezet. |
| Halotti | 30 év | Elhunyt adatai, halál oka, házastárs neve, bejelentő adatai. |
Mivel a 90 éves zárlati idő még mindig fedi a 20. század nagy részét, a legfrissebb állami anyakönyveket általában a helyi Polgármesteri Hivatalok Anyakönyvi Hivatala őrzi. A 90 évnél régebbi anyagok a területi levéltárakba kerülnek. Az adatok kikérésére csak közvetlen leszármazott jogosult, és az engedélyeztetési folyamat időigényes lehet.
1895 előtt: Az egyházi anyakönyvek (matrikulák)
Az 1895 előtti időszakban a felekezetek vezették az anyakönyveket. Ez a korszak jelenti a legnagyobb kihívást a kezdők számára, mivel a dokumentumok kézzel írottak, gyakran nehezen olvashatóak, és a nyelvük sokszor latin, német, vagy a helyi nemzetiségi nyelv. Magyarországon a legfontosabb felekezetek:
- Katolikus anyakönyvek: Általában 1700-as évek elejétől, gyakran latin nyelven íródtak.
- Református és Evangélikus anyakönyvek: Ezeket gyakran magyarul vagy németül vezették, általában a 18. század második felétől.
- Izraelita anyakönyvek: Központilag 1851-től vezették őket, de korábban is léteztek adatok, főleg németül vagy héberül.
A legtöbb egyházi anyakönyv ma már digitalizálva van és elérhető ingyenesen online, elsősorban a FamilySearch adatbázisában és a magyarországi levéltárak gyűjteményeiben (Hungaricana).
A FamilySearch: A legfontosabb ingyenes forrás
A FamilySearch (Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, köznapi nevén mormon egyház fenntartásában) a világ legnagyobb genealógiai adatbázisa, és a magyar családfakutatás szempontjából vitathatatlanul a legfontosabb ingyenes eszköz. A FamilySearch több millió mikrofilmet digitalizált, amelyek lefedik a történelmi Magyarország (Kárpát-medence) jelentős részét.
Navigáció a FamilySearch katalógusában
A FamilySearch oldalán (FamilySearch.org) a kutatást a Katalógus menüpont alatt kell kezdeni. Itt helységnév szerint kereshetünk. A sikeres kereséshez a falu nevét a történelmi helyesírás szerint kell megadni, vagy szükség esetén több nyelven is próbálkozni. A találatok között a következő rekordtípusokat találjuk:
Church Records (Egyházi anyakönyvek): Ezek tartalmazzák a születési, házassági és halotti bejegyzéseket 1895 előttről.
Civil Registration (Állami anyakönyvek): Bár ezek egy része is megtalálható itt, a zárlati idő miatt nem teljes a lefedettség.
Amikor megtaláljuk a kívánt falu anyakönyveit, a bejegyzések mellett egy kamera ikon látható, ami azt jelenti, hogy az anyag digitalizált, és azonnal megtekinthető. Fontos tudni, hogy a FamilySearch sok magyar anyakönyvet nem indexelt, azaz nem kereshető név szerint. Ez azt jelenti, hogy a kutató feladata a digitális film képeinek lapozása és átolvasása.
A FamilySearch a türelmes kutató aranybányája. A sikeres kereséshez elengedhetetlen a helyi anyakönyvi indexek, vagy a tízéves névmutatók használata, ha rendelkezésre állnak.
A Tízéves Névmutatók (Indexek) jelentősége
A 19. század második felétől több plébánia és anyakönyvi hivatal készített úgynevezett tízéves névmutatókat. Ezek a kézzel írott, de betűrendes listák tartalmazzák az adott időszakban született, házasodott vagy elhunyt személyek nevét, és ami a legfontosabb, a bejegyzés sorszámát. Ha megtaláljuk a keresett őst az indexben, azonnal a főkönyv megfelelő oldalához lapozhatunk, ezzel időt takarítva meg az ezernyi bejegyzés átolvasásával szemben.
Paleográfia: A régi kézírás és nyelv megfejtése
Az 1895 előtti anyakönyvek kutatása megköveteli a paleográfiai alapismereteket. A régi írásmód, különösen a német kurzív (Kurrent) vagy a latin nyelvű bejegyzések komoly akadályt jelenthetnek a kezdők számára.
Gyakori nyelvek és írásmódok
- Latin: A katolikus anyakönyvek standard nyelve. Leggyakrabban a születési helyeket, szülői állapotokat (pl. legitimus – törvényes, illegitimus – törvénytelen) és a dátumokat írták latinul.
- Német (Kurrent): Különösen a nyugati és északi vármegyékben, valamint az evangélikus anyakönyvekben gyakori. A Kurrent írásmód elsajátítása kulcsfontosságú.
- Magyar: Bár a magyar nyelvű anyakönyvek száma nőtt a 19. században, az íráskép rendkívül változatos.
A latin anyakönyvi szakkifejezések
Néhány alapvető latin kifejezés ismerete elengedhetetlen a katolikus anyakönyvek olvasásához:
| Latin kifejezés | Magyar jelentés | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Natus/Nata | Született (férfi/nő) | A bejegyzés fő témája. |
| Baptisatus/Baptisata | Keresztelt (férfi/nő) | A dátum általában a keresztelés napja. |
| Sponsus/Sponsa | Vőlegény/Menyasszony | Házassági bejegyzésben. |
| Testis | Tanú | Fontos név, lehet rokon. |
| Patrinus/Matrina | Keresztapa/Keresztanya | Fontos név, lehet rokon. |
| Defunctus/Defuncta | Elhunyt (férfi/nő) | Halotti bejegyzésben. |
| Vidua/Viduvus | Özvegy (nő/férfi) | A családi állapot megjelölése. |
A gyakorlat teszi a mestert: kezdetben lassan és nagyítóval vizsgáljuk meg az írásképet. Érdemes online paleográfiai segédleteket keresni, amelyek összehasonlító táblázatokat tartalmaznak a régi betűkről és rövidítésekről.
A Hungaricana és a levéltárak szerepe
Bár a FamilySearch kiválóan lefedi az anyakönyvi adatokat, a magyarországi levéltárak és a Hungaricana közgyűjteményi portál az, ami a kutatást mélységében kiterjeszti. A Hungaricana portál egy hatalmas, ingyenesen hozzáférhető tudásbázis, amely levéltári iratokat, múzeumi gyűjteményeket és könyvtári anyagokat fog össze.
A Hungaricana kincsei a családfakutatóknak
A Hungaricana adatbázisában (adatbázisok.hungaricana.hu) olyan forrásokat találhatunk, amelyek túlmutatnak a puszta születési és halotti dátumokon. Ezek a dokumentumok segítik az őseink életkörülményeinek megértését, különösen a 18-19. században:
1. Népszámlálások és összeírások
Bár teljes, modern értelemben vett népszámlálás csak 1869-től létezik, korábbi összeírások is rendelkezésre állnak. Ezek közül a legfontosabbak:
- Az 1828. évi adóösszeírás (Conscriptio): Bár csak a telekkel rendelkező adófizetőket tartalmazza, de fontos információkat nyújt a családok vezetőiről.
- Az 1869. évi népszámlálás: Sajnos nem maradt fenn teljes egészében, de ahol elérhető, a legpontosabb képet adja a család összetételéről, foglalkozásáról és lakhelyéről.
2. Urbáriumok és telekkönyvek
A 18. századi Mária Terézia-féle urbáriumok (úrbéri összeírások) és a későbbi telekkönyvek rögzítették, hogy ki milyen földterülettel rendelkezett, melyik úrhoz tartozott, és milyen kötelezettségei voltak. Ezek a források elengedhetetlenek a jobbágyősök kutatásához.
3. Katonai anyakönyvek és hadkötelesek összeírásai
A 19. században minden hadköteles korú férfit összeírtak. Ezek a listák (pl. a 1890-es évektől) tartalmazzák a férfi nevét, születési helyét és idejét, apja nevét, testi állapotát, és azt, hogy alkalmas-e a katonai szolgálatra. Ezek az iratok a területi levéltárakban találhatók meg, és gyakran a FamilySearch is mikrofilmezte őket. A katonai történetek felderítéséhez ezek a legfontosabb források.
A Hungaricana használatakor a kulcsszavakra való keresés mellett érdemes a levéltárak fondjegyzékei között is böngészni, hogy feltérképezzük, milyen típusú iratok maradtak fenn az adott településről.
A kihívások leküzdése: Névváltozások és migráció
Ahogy a kutatás eléri a 19. század közepét, egyre több akadályba ütközhetünk. A két leggyakoribb nehézség a vezetéknevek ingadozása és a Kárpát-medencei népvándorlás.
A névmagyarosítás és az ingadozó nevek
A 19. század végén és a 20. század elején hatalmas hullámban zajlott a névmagyarosítás. A német, szlovák, horvát, vagy más nemzetiségi nevek magyarosítása hivatalos eljárás volt, amelyet a Belügyminisztérium engedélyezett. Ha a kutatás elakad egy ősnél, akinek a vezetékneve hirtelen megváltozik, érdemes a Névváltoztatási Kimutatásokat keresni.
Ezek az iratok tartalmazzák a régi nevet, az új nevet, a születési helyet és a kérelmező apjának nevét. A Magyar Országos Levéltár (MOL) és a Hungaricana is őriz digitalizált kimutatásokat.
Ezen túlmenően, az 1895 előtti anyakönyvekben gyakori, hogy ugyanazt a nevet különbözőképpen írták le (pl. Szabó/Szabbó, Török/Törőck). Ezért a keresésnél mindig használjuk az összes lehetséges variációt, beleértve a fonetikailag hasonló német megfelelőket is (pl. Schneider helyett Szabó).
A Kárpát-medencei migráció
A 18. századi telepítések (pl. svábok, szlovákok betelepítése) és a belső migráció miatt ritkán fordul elő, hogy egy család évszázadokon keresztül ugyanabban a faluban élt volna. Ha egy ős hirtelen felbukkan egy faluban, de nem találjuk meg a születési bejegyzését, valószínűleg egy másik faluból költözött oda. Ekkor a következőket kell tennünk:
- Házassági bejegyzés ellenőrzése: A házassági anyakönyvek szinte mindig tartalmazzák a menyasszony és a vőlegény születési helyét és apjának nevét. Ez a leggyakoribb láncszem.
- Keresztelési tanúk vizsgálata: A gyermek keresztelési bejegyzésében szereplő keresztszülők gyakran rokonok voltak, és a származási helyük is megegyezhetett.
- Foglalkozás és felekezet: A felekezet és a foglalkozás (pl. kovács, molnár) segíthet a migrációs útvonalak feltérképezésében, mivel bizonyos szakmák és felekezetek tipikusan bizonyos régiókhoz kötődtek.
A családtörténet feltárásában a vándormozgások megértése kulcsfontosságú, hiszen a társadalmi és gazdasági változások erősen befolyásolták őseink útját.
További ingyenes források és digitális adatbázisok
A genealógia nem merül ki az anyakönyvekben. Számos más ingyenesen hozzáférhető adatbázis létezik, amelyek segítenek a társadalmi kontextus felépítésében.
Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)
Az ADT (Arcanum Digitalis Tudománytár) fizetős szolgáltatás, de korlátozottan, és főként a levéltárakban ingyenesen elérhető. Az ADT a magyar sajtó, lexikonok és könyvek óriási gyűjteménye. Bár nem elsődleges genealógiai forrás, kiválóan alkalmas a kontextuális kutatásra:
- Újságok: Házassági hirdetések, halálozási gyászjelentések, bírósági cikkek és helyi hírek. Ha az ősünk városi polgár volt, nagy eséllyel találhatunk róla említést.
- Lexikonok és Címjegyzékek: A 19. századi szaknévsorok és címjegyzékek információt adnak a városi kereskedők, iparosok és értelmiségiek társadalmi státuszáról.
Magyar Országos Levéltár (MOL) adatbázisai
A MOL több online adatbázist is fenntart, amelyek közül a legfontosabbak a Névmagyarosítások, a Nemesi összeírások és a Hagyatéki iratok. A nemesi kutatás különösen bonyolult, de a nemesi összeírások (pl. 1754/55) segíthetnek a feltételezett nemesi származás igazolásában vagy cáfolatában.
Zsidó genealógiai források
A zsidó családfakutatásnak sajátos kihívásai vannak, különösen a holokauszt miatt elpusztult dokumentumok és a közösség nagyfokú mobilitása miatt. Fontos ingyenes források:
- JewishGen: Globális adatbázis, amely tartalmazza a történelmi Magyarország zsidó anyakönyveinek indexeit és adatbázisait.
- Yad Vashem: A holokauszt áldozatainak neveit tartalmazó adatbázis.
- Magyar Zsidó Levéltár: Számos digitalizált anyagot és adatbázist kínál ingyenesen.
A kutatás kiterjesztése: Túl az anyakönyveken
Amikor az anyakönyvek már nem adnak több információt (általában a 18. század elején elakad a kutatás), más típusú levéltári iratokhoz kell fordulnunk, amelyek a családi élet apró részleteit tárják fel.
Végrendeletek és hagyatéki iratok
A végrendeletek (testamentumok) a 18. és 19. században nem csak a vagyonról szóltak, hanem rögzítették a családi kapcsolatokat is. Különösen a városi polgárok és a vagyonosabb parasztok esetében találhatunk végrendeleteket. Ezek az iratok néha feloldják a rejtélyt, hogy melyik falu melyik rokonsággal állt kapcsolatban, vagy hogy egy adott személynek hány gyermeke volt, akik már nem éltek a szülővel.
A hagyatéki eljárások (pl. árvák vagyonának kezelése) dokumentumai a helyi vagy megyei levéltárakban találhatók, és rendkívül gazdag forrásai lehetnek az elhunyt vagyonának, adósságainak, és a hátrahagyott családtagok listájának.
Egyéb egyházi iratok
Bár az anyakönyvek a legfontosabbak, az egyházközségek jegyzőkönyvei, a bérmálási listák (katolikus), a konfirmációs listák (protestáns) és a tagnyilvántartások további neveket és kapcsolatokat fedhetnek fel. Ezek az iratok gyakran a helyi plébániai hivatalokban vagy az egyházi levéltárakban vannak elhelyezve.
A bérmálási (konfirmációs) anyakönyvek különösen hasznosak, mivel tartalmazzák a gyermek nevét, életkorát, szüleit és a bérmaszülők nevét. A bérmaszülők (keresztszülőkhöz hasonlóan) gyakran közeli rokonok voltak.
A DNS genealógia mint kiegészítő eszköz
Bár a klasszikus, forrásalapú családfakutatás a leghitelesebb módszer, az elmúlt évtizedben a genetikai genealógia (DNS-vizsgálatok) forradalmasította a kutatást. A DNS-teszt nem helyettesíti a levéltári munkát, de kiválóan alkalmas:
- A kutatási zsákutcák feloldására, ha az anyakönyvek hiányosak.
- A családi legendák megerősítésére vagy cáfolására (pl. feltételezett örökbefogadás, házasságon kívüli gyermek).
- Távoli rokonok felkutatására, akikkel megoszthatjuk a kutatási adatainkat.
Három fő típusa van a teszteknek (Y-DNA, mtDNA, Autosomal DNA), de kezdők számára az Autosomal DNA teszt (pl. AncestryDNA, MyHeritage DNA) a legrelevánsabb, mert ez fedi le az összes felmenőt néhány generációra visszamenőleg. Fontos, hogy a genetikai adatokat mindig történelmi forrásokkal együtt értelmezzük.
A genetikai genealógia igazi ereje abban rejlik, hogy olyan rokonokat találhatunk a világ minden táján, akikkel megoszthatjuk az addig feltárt családi titkokat és dokumentumokat.
A felelős és etikus kutatás szabályai
A családfakutatás során érzékeny adatokkal dolgozunk, és figyelembe kell vennünk az etikai szempontokat. Különösen a még élő vagy a közelmúltban elhunyt személyek adatai kezelésekor kell óvatosnak lennünk.
- Adatvédelem: Ne tegyünk közzé élő személyek adatait (születési dátum, helyszín) az engedélyük nélkül. A legtöbb online családfa szoftver automatikusan „Private” (privát) státuszba állítja az élő személyeket.
- Tisztelet: Ne feledjük, hogy az őseink története magában foglalhat kellemetlen vagy érzékeny információkat (pl. bűnözés, törvénytelen gyermekek, elmegyógyintézeti kezelés). Ezeket az információkat tisztelettel és objektivitással kell kezelni.
- Forrásmegjelölés: Ez nem csupán tudományos elvárás, hanem etikai kötelesség. Az adatok hitelességének biztosítása a kutató felelőssége.
Gyakorlati tippek a hatékony anyakönyvi kutatáshoz
A digitális anyakönyvek böngészése időigényes, de néhány trükkel felgyorsíthatjuk a folyamatot:
1. A falu adósságainak ismerete
Mielőtt belemerülnénk egy falu anyakönyveibe, tudnunk kell, hogy az adott falu melyik plébániához tartozott. Különösen a kisebb települések esetében gyakori, hogy egy nagyobb, szomszédos település plébániája alá tartoztak. Ezt az információt az online egyházi vagy levéltári segédletekben, illetve a történelmi helységnévtárakban (pl. 1913-as Magyarország Helységnévtára) érdemes ellenőrizni.
2. A dátumok szűkítése
Ha a házassági anyakönyvben keressük az ősünket, ne az egész évszázadot lapozzuk át. A gyermekek születési dátumai alapján szűkítsük a keresést. Ha az első gyermek 1885-ben született, a szülők nagy valószínűséggel 1875 és 1885 között házasodtak össze. A precíz időintervallum meghatározása elengedhetetlen.
3. A keresztnevek következetes használata
A régi anyakönyvekben gyakori volt, hogy a hivatalos név (pl. Ioannes) mellett a köznyelvben használt nevet (pl. János) is használták. Ne feledkezzünk meg a latin és német megfelelőkről sem (pl. Josephus/József, Michael/Mihály).
4. A szomszédos bejegyzések átvizsgálása
Mivel a családok gyakran rokoni kapcsolatban álltak a szomszédokkal, vagy a keresztszülők a közelben laktak, mindig vizsgáljuk meg a keresett bejegyzés előtti és utáni néhány oldalt. Néha a rokonok bejegyzései tartalmaznak olyan kiegészítő információkat, amelyek segítenek a saját ősünk azonosításában.
Összefoglalás
A családfakutatás kezdőknek egy izgalmas, de módszeres utazás. Kezdje a családi interjúkkal és a meglévő információk precíz rendszerezésével. Használja ki az ingyenes online erőforrások (FamilySearch, Hungaricana) nyújtotta lehetőségeket az anyakönyvek feltárására. Ne ijedjen meg a régi kézírástól és a latin szakkifejezésektől; ezek az akadályok leküzdhetők gyakorlással és a megfelelő segédletek használatával. Ahogy halad visszafelé az időben, a nevek és dátumok mögött feltárul ősei gazdag és összetett története, amely segít megérteni, kik is vagyunk valójában.
