Hogyan fizethetsz kevesebb adót 2026-ban? 10 legális trükk 60 év felettieknek

A hatvanadik életév betöltése egy új, izgalmas életszakasz kezdete, amely tele van lehetőségekkel és megérdemelt pihenéssel. Ugyanakkor ez az időszak pénzügyi tudatosságot is igényel, hiszen a jövedelmi viszonyok megváltoznak, és előtérbe kerül a meglévő vagyon okos kezelése. Sokan nem is sejtik, hogy a magyar adórendszer számos olyan legális lehetőséget rejt, amelyek kifejezetten ebben az életszakaszban válnak relevánssá, és jelentős megtakarítást eredményezhetnek. A cél nem az adóelkerülés, hanem az adóoptimalizálás: a törvények által biztosított keretek maximális kihasználása.

A következő évek, így 2026 is, pénzügyi szempontból tartogathatnak kihívásokat, ezért minden forint számít. Egy jól megtervezett adóstratégiával nem csupán a fizetendő közterhek csökkenthetők, de a családi vagyon is hatékonyabban gyarapítható vagy adható tovább a következő generációnak. Ebben a részletes útmutatóban tíz olyan gyakorlatias és törvényes módszert mutatunk be, amelyek segítségével a 60 év felettiek jelentősen csökkenthetik adóterheiket, és stabilabb pénzügyi jövőt biztosíthatnak maguknak.

1. A nyugdíj adómentességének teljes körű kihasználása

Az egyik legfontosabb és legalapvetőbb adózási tudnivaló 60 év felett, hogy Magyarországon a saját jogú öregségi nyugdíj adómentes. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj teljes összege nettó jövedelemnek minősül, abból sem személyi jövedelemadót (SZJA), sem társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni. Ez a szabály önmagában óriási pénzügyi előnyt jelent a korábbi, aktív korú jövedelmekhez képest.

Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy ez a mentesség nem csupán az állami nyugdíjra vonatkozik. Az adómentesség kiterjed a korhatár előtti ellátásokra, a szolgálati járandóságra, a balettművészeti életjáradékra és a bányászok egészségkárosodási járadékára is. Ha Ön ilyen típusú ellátásban részesül, az szintén nem képezi az SZJA-alapját. Ez a stabilitás lehetővé teszi, hogy a nyugdíj teljes összegével tervezzen, anélkül, hogy rejtett levonásokkal kellene számolnia.

Fontos azonban megkülönböztetni a nyugdíjat az egyéb, nyugdíj mellett szerzett jövedelmektől. Ha Ön nyugdíjasként továbbra is dolgozik, vállalkozik, vagy például ingatlant ad bérbe, az ezen tevékenységekből származó jövedelme már adóköteles lehet. A trükk itt az, hogy a nyugdíj nem emeli meg az egyéb jövedelmek adóalapját, és nem tolja magasabb adósávba (mivel Magyarországon egykulcsos, 15%-os SZJA van), de az egyéb jövedelmek után meg kell fizetni a vonatkozó közterheket. A későbbi pontokban pontosan arra térünk ki, hogyan lehet ezeket a terheket a minimálisra csökkenteni.

2. A négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye (NÉTAK)

A magyar adórendszer egyik legjelentősebb kedvezménye a négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye, közismert nevén a NÉTAK. Ez a lehetőség teljes személyi jövedelemadó-mentességet biztosít bizonyos jövedelmekre azoknak az édesanyáknak, akik életük során legalább négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és neveltek fel saját háztartásukban.

Ez a kedvezmény 60 év felett is rendkívül értékes lehet. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ez csak az aktív korú, munkaviszonyban álló anyákra vonatkozik. A valóság az, hogy a NÉTAK a jogosultság megszerzésétől kezdve az anya élete végéig jár, függetlenül attól, hogy aktív kereső, nyugdíjas vagy vállalkozó. A jogosultság feltétele, hogy az édesanya legalább négy gyermeket nevelt fel, akik után családi pótlékra volt jogosult, vagy a jogosultsága már megszűnt.

Milyen jövedelmekre vonatkozik a mentesség? A lista meglepően széles:

• Munkaviszonyból származó bérjövedelem: Ha egy NÉTAK-ra jogosult hölgy nyugdíj mellett dolgozik, a fizetése teljesen SZJA-mentes lesz.
• Vállalkozói jövedelem: Az egyéni vállalkozóként szerzett vállalkozói kivét vagy az átalányadó-alap is mentesül az SZJA alól.
• Megbízási díjak, őstermelői jövedelem: Ezekre a jövedelemtípusokra is kiterjed a kedvezmény.
• Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem: Ez egy rendkívül fontos pont. A bérbeadásból származó jövedelem után sem kell 15% SZJA-t fizetni.

A kedvezmény nem vonatkozik azonban a tőkejövedelmekre (pl. kamat, osztalék, árfolyamnyereség) és az ingatlanértékesítésből származó jövedelemre. Ennek ellenére a NÉTAK egy nyugdíj mellett dolgozó vagy ingatlant bérbe adó édesanyának évente akár több százezer vagy millió forint megtakarítást is jelenthet. A kedvezményt az adóbevallásban, illetve év közben adóelőleg-nyilatkozattal lehet érvényesíteni.

3. A személyi kedvezmény kihasználása betegség esetén

Az idősebb korosztályt gyakrabban érintik olyan krónikus betegségek, amelyek bár megnehezítik a mindennapokat, de sokan nem tudják, hogy ezek adókedvezményre is jogosíthatnak. A személyi kedvezmény egy adóalap-csökkentő tétel, amelyet a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekben szenvedők vehetnek igénybe. A „súlyos fogyatékosság” kifejezés itt nem a köznyelvi értelmében használatos, hanem egy kormányrendeletben pontosan meghatározott betegséglistára utal.

A lista meglepően hosszú, és olyan, viszonylag gyakori állapotokat is tartalmaz, mint például a laktóz- vagy gluténérzékenység, a cukorbetegség (I. és II. típusú is), bizonyos szív- és érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, Crohn-betegség, vagy akár súlyosabb hallás- és látáskárosodás. A teljes lista a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet mellékletében található meg. Érdemes alaposan átböngészni, vagy kezelőorvossal konzultálni a jogosultságról.

A személyi kedvezmény összege a mindenkori bruttó minimálbér egyharmadának felel meg száz forintra kerekítve. Ez 2024-ben havi 13 335 forint, azaz éves szinten 160 020 forint adómegtakarítást jelent.

Hogyan működik a gyakorlatban? A kedvezmény nem közvetlenül a fizetendő adóból, hanem az adóalapból vonódik le. Mivel az SZJA mértéke 15%, a havi 88 900 forintos adóalap-csökkentés eredményezi a 13 335 forintos adómegtakarítást. Az igénybevételhez szakorvosi igazolásra van szükség, amelyet nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de egy esetleges NAV-ellenőrzés során be kell tudni mutatni. A kedvezményt akár 5 évre visszamenőleg is lehet érvényesíteni önellenőrzéssel, ha korábban nem vette igénybe, pedig jogosult lett volna rá.

Ez a lehetőség különösen fontos azoknak a 60 év felettieknek, akik nyugdíj mellett dolgoznak, vállalkoznak, vagy adóköteles bérleti díj bevételük van. Mivel a kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti, ezekből a jövedelmekből származó adóterhet lehet vele mérsékelni.

4. Az ingatlan bérbeadás adózásának optimalizálása

Sok 60 év feletti számára jelent fontos kiegészítő jövedelemforrást egy korábban vásárolt vagy megörökölt ingatlan bérbeadása. A bérbeadásból származó jövedelem adóköteles, de a törvény kétféle költségelszámolási módszert kínál, amelyek közül a megfelelőt kiválasztva jelentős adót takaríthatunk meg.

Az ingatlan-bérbeadásból származó bevétel után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni. A kérdés az, hogy a bevétel mekkora részét tekintjük jövedelemnek. Itt jön képbe a költségelszámolás.

A két választható módszer:

1. 10%-os költséghányad (fix elszámolás): Ez a legegyszerűbb megoldás. Nem igényel számlák gyűjtögetését, sem bonyolult adminisztrációt. A teljes éves bérleti díj bevétel 90%-a után kell megfizetni a 15% SZJA-t. A bevétel 10%-át a törvény automatikusan elismeri költségként, anélkül, hogy azt bármivel igazolni kellene.
2. Tételes költségelszámolás: Ez a módszer több adminisztrációval jár, de sok esetben jóval nagyobb megtakarítást eredményezhet. Itt a bérbeadással kapcsolatban felmerült, számlával igazolt összes költséget le lehet vonni a bevételből, és csak a fennmaradó összeg (a tényleges jövedelem) után kell adózni.

Milyen költségek számolhatók el tételesen? A lista igen széles: rezsiköltségek (ha azokat a bérbeadó fizeti), felújítási, karbantartási költségek (festés, mázolás, gépészeti javítások), a bérbeadott ingatlanra jutó közös költség, biztosítási díj, sőt, még az értékcsökkenési leírás (amortizáció) is. Az értékcsökkenés egy rendkívül fontos tétel, amely az ingatlan bekerülési értékének általában 2%-át jelenti évente, és ezt akkor is el lehet számolni, ha abban az évben nem volt semmilyen felújítás.

A választás évről évre megváltoztatható. Érdemes minden év elején megbecsülni a várható költségeket. Egy nagyobb felújítást (pl. ablakcsere, fűtéskorszerűsítés) tervező évben szinte biztosan a tételes elszámolás éri meg jobban, míg egy eseménytelen évben lehet, hogy az egyszerűbb, 10%-os módszer a kényelmesebb és elegendő.

5. A Tartós Befektetési Számla (TBSZ) adóelőnyeinek kiaknázása

A 60 év feletti korosztály gyakran rendelkezik olyan megtakarításokkal, amelyeket szeretne befektetni a nyugdíjas évek anyagi biztonságának növelése érdekében. A befektetésekből származó hozamok – mint az árfolyamnyereség vagy az osztalék – alapvetően adókötelesek. Az SZJA mellett gyakran még 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli őket. Létezik azonban egy legális „adóparadicsom” a magyar bankrendszeren belül: a Tartós Befektetési Számla, vagyis a TBSZ.

A TBSZ egy speciális értékpapírszámla, amelynek célja a hosszú távú megtakarítások ösztönzése jelentős adókedvezményekkel. A rendszer lényege a hűségidő. A számlanyitás évében (ez a gyűjtőév) lehet pénzt elhelyezni a számlán, majd ezt követően egy 5 éves lekötési időszak kezdődik.

A TBSZ adózási előnyei lépcsőzetesek:

• 0-3. év: Ha a 3. év vége előtt feltöri a számlát és kiveszi a pénzt, a hozam után a normál 15% SZJA-t és 13% szochót kell megfizetni.
• 3. év végén: Ha a 3. év végén (de a 4. év kezdete előtt) veszi ki a pénzt, a hozam után már csak 10% SZJA-t kell fizetni, és a szocho-kötelezettség teljesen megszűnik.
• 5. év végén: Ha kivárja a teljes 5 éves időszakot, a számlán elért összes hozam (árfolyamnyereség, kamat, osztalék) teljesen adó- és szocho-mentessé válik.

Ez a konstrukció ideális a 60 év felettieknek, akiknek van olyan tőkéjük, amelyre előreláthatóan 5 évig nem lesz szükségük. A számlán belül szabadon lehet kereskedni, részvényeket, kötvényeket, befektetési alapokat venni és eladni, a lényeg, hogy a pénz az 5 éves periódus végéig a számlán maradjon. Minden évben nyitható új TBSZ-számla, így egy „gördülő” rendszer alakítható ki, ahol 5 év után minden évben lejár egy adómentes megtakarítás.

A nyugdíjasoknak a szocho-mentesség különösen fontos, mivel a nyugdíj mellett szerzett tőkejövedelmekre főszabály szerint vonatkozik ez a 13%-os adó (a szocho-fizetési plafon eléréséig). A TBSZ ezt a terhet is teljesen megszünteti a 3. év után. A 2026-os adóévre gondolva, egy 2021-ben indított TBSZ-számla éppen ekkor válik teljesen adómentessé.

6. Az ingatlanértékesítés adómentessége a tulajdonlási idő függvényében

Az élethelyzetek változásával gyakran felmerül az igény egy meglévő ingatlan (lakás, ház, nyaraló, telek) eladására. Lehet, hogy a gyerekek kirepültek és a nagy családi ház feleslegessé vált, vagy éppen egy kisebb, könnyebben fenntartható lakásba költözne valaki. Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem alapvetően adóköteles, de a törvény egy nagyon kedvező, időalapú mentességi szabályt alkalmaz.

Az adófizetési kötelezettség alapja a jövedelem, ami az eladási ár és a szerzési érték (vételár) különbsége, csökkentve az igazolt költségekkel (pl. ügyvédi díj, ingatlanközvetítői jutalék, értéknövelő beruházások). Az így kapott jövedelem után kellene 15% SZJA-t fizetni, de a tulajdonban tartás ideje ezt jelentősen csökkentheti, vagy akár teljesen meg is szüntetheti.

A szabályok lakóingatlanok (lakás, lakóház) esetében a legkedvezőbbek:

• Ha a szerzés és az eladás között kevesebb mint 5 év telt el, adózni kell.
• Ha a szerzés és az eladás között több mint 5 év telt el, az eladásból származó jövedelem 100%-ban adómentes.

Ez egy rendkívül fontos szabály. Ha valaki például 2018-ban vásárolt egy lakást, és 2026-ban adja el, a teljes nyereség után egyetlen forint SZJA-t sem kell fizetnie. A „szerzés éve” a tulajdonjog megszerzésének éve. Érdemes tehát, ha lehetséges, az eladást úgy időzíteni, hogy a bűvös 5 éves határ átlépésre kerüljön.

Más típusú ingatlanok (pl. nyaraló, telek, garázs, termőföld) esetében a mentességhez hosszabb időre van szükség, itt a szabályozás 15 évhez kötött:

• A szerzést követő 5. évig a jövedelem 100%-a adóköteles.
• A 6. évtől kezdve a jövedelem évente 10-10%-kal csökken.
• A szerzést követő 15. évtől az eladásból származó jövedelem teljesen adómentessé válik.

Ez a szabály hatalmas pénzügyi előnyt jelenthet, különösen a régebb óta tulajdonban lévő ingatlanok esetében, amelyek értéke az évek során jelentősen megnőtt. Egy évnyi várakozás az eladással akár több millió forintos megtakarítást is eredményezhet.

7. Az ajándékozás és az öröklés illetékmentessége családon belül

A 60 év feletti korosztály számára egyre fontosabbá válik a vagyontervezés és a felhalmozott értékek továbbadása a következő generációnak. A vagyonátruházás két fő formája az ajándékozás (még életben) és az öröklés. Mindkét esetben illetéket kell fizetni, de a törvény nagyon jelentős mentességeket biztosít a közeli hozzátartozók számára.

Az ajándékozási illeték mértéke lakóingatlan esetén 9%, minden más vagyon (ingóság, pénz, értékpapír) esetén 18%. Az öröklési illeték általános mértéke szintén 18%. Ezek a magas kulcsok azonban nem érvényesülnek a leggyakoribb családi tranzakciók során.

Teljesen illetékmentes az ajándékozás és az öröklés a következő személyek között:

• Egyenes ági rokonok: szülő és gyermek, nagyszülő és unoka. Ez a legfontosabb szabály. Bármekkora értékű ingatlant, pénzt vagy egyéb vagyontárgyat ajándékozhat egy szülő a gyermekének (vagy fordítva) teljesen illetékmentesen.
• Házastársak és bejegyzett élettársak: A házastársak közötti vagyonmozgás szintén mentes minden illeték alól.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha Ön a gyermekének vagy unokájának szeretne segíteni egy lakásvásárlásban, vagy egyszerűen csak nagyobb pénzösszeget adna neki, ezt ajándékozási szerződéssel teljesen legálisan és illetékmentesen megteheti. Ez sok esetben jobb megoldás lehet, mint az öröklésre várni, hiszen így még életében segítheti szeretteit, és láthatja a támogatás eredményét.

Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás az egyik leghatékonyabb legális eszköz a családi vagyon adó- és illetékmentes átadására.

Fontos tudni, hogy az illetékmentesség nem vonatkozik az oldalági rokonokra, például a testvérekre. Ha egy testvér ajándékoz a másiknak, az már illetékköteles. Az élettársi kapcsolat (nem bejegyzett) sem ad automatikus mentességet, itt különösen fontos a körültekintő tervezés.

A tudatos vagyontervezéssel, az ajándékozás lehetőségének kihasználásával elkerülhető, hogy a nehezen megkeresett vagyon jelentős részét az államnak kelljen befizetni illeték formájában. Ez a tervezés nyugalmat és biztonságot ad mind az ajándékozónak, mind a megajándékozottnak.

8. Nyugdíj melletti munkavégzés egyszerűsített adózási formákkal

Sok nyugdíjas dönt úgy, hogy aktív marad, és valamilyen formában továbbra is dolgozik. Ez nemcsak mentális frissességet ad, de jelentős jövedelemkiegészítést is biztosít. A nyugdíj melletti munkavégzés adózása rendkívül kedvező lehet, ha a megfelelő formát választjuk.

A legfontosabb szabály, hogy a saját jogú öregségi nyugdíj mellett munkaviszonyban dolgozó személy járulékmentes. Ez azt jelenti, hogy a bruttó béréből csupán a 15% SZJA-t vonják le, a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot nem. Ez önmagában óriási előny, hiszen közel 20%-kal magasabb nettó fizetést eredményez, mint egy nem nyugdíjas munkavállaló esetében.

Ha valaki nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként szeretne tevékenykedni, az átalányadózás lehet egy rendkívül kedvező opció. Az átalányadózó egyéni vállalkozó a bevételéből egy törvény által meghatározott költséghányadot (tevékenységtől függően 40%, 80% vagy 90%) vonhat le, és csak a fennmaradó rész után adózik.

A nyugdíjas átalányadózóknak további kedvezményei is vannak. Mivel kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek, nekik nem kell havonta a minimálbér után megfizetni a TB-járulékot és a szochót. Esetükben ezeket a közterheket csak a ténylegesen keletkezett adóalap után kell megfizetni, és csak akkor, ha van jövedelmük. Sőt, létezik egy adómentes sáv is: amíg az átalányban megállapított jövedelem nem haladja meg az éves minimálbér felét (ez 2024-ben 1 600 800 Ft), addig teljesen adó- és járulékmentes a vállalkozói jövedelem.

Példa: Egy nyugdíjas fordító (80%-os költséghányad) évi 5 000 000 Ft bevételt szerez. A jövedelme 5 000 000 * (1-0,8) = 1 000 000 Ft. Mivel ez az összeg alacsonyabb az 1 600 800 forintos adómentes határnál, a vállalkozó ebben az esetben sem SZJA-t, sem TB-járulékot, sem szochót nem fizet. A teljes 5 millió forint megmarad neki.

Ez a lehetőség kiváló azoknak a 60 év feletti szakembereknek (pl. tanár, mérnök, könyvelő, tanácsadó), akik nyugdíj mellett, rugalmas keretek között szeretnének továbbra is dolgozni és jövedelmet szerezni anélkül, hogy jelentős adóteherrel kellene számolniuk.

9. Adókedvezmény közcélú adományok után

A társadalmi felelősségvállalás és a jótékonykodás nem csupán nemes cselekedet, de bizonyos esetekben adókedvezményt is eredményezhet. Ha Ön támogat egy alapítványt, egyesületet vagy más közhasznú szervezetet, lehetősége van az adóalapját csökkenteni.

A magánszemélyek az úgynevezett közcélú adomány után vehetnek igénybe adóalap-kedvezményt. Ehhez két fő feltételnek kell teljesülnie:

1. Az adományt egy a NAV által kijelölt, igazolás kiállítására jogosult szervezetnek kell nyújtani. Ezek jellemzően közhasznú minősítéssel rendelkező alapítványok, egyesületek.
2. A szervezetnek igazolást kell kiállítania az adományozó nevére a befizetett összegről. Ezt az igazolást meg kell őrizni és az adóbevallásban fel kell tüntetni a kedvezményt.

A kedvezmény mértéke az adomány összegének 20%-a, de legfeljebb az összevont adóalap 20%-a. Ha tartós adományozási szerződést köt a szervezettel (legalább 4 éven keresztül minden évben azonos vagy növekvő összeggel támogatja), a kedvezmény mértéke az adomány összegének 40%-ára emelkedik.

Például, ha Ön 100 000 forinttal támogat egy közhasznú alapítványt, és erről igazolást kap, akkor az adóbevallásában 20 000 forinttal csökkentheti az adóalapját. Ez 15%-os SZJA-kulccsal számolva 3 000 forint tényleges adómegtakarítást jelent. Tartós adományozás esetén a megtakarítás már 6 000 forint lenne.

Bár ez a tétel önmagában talán nem hoz akkora megtakarítást, mint a korábban említettek, de egyrészt több más kedvezménnyel együtt már érezhető hatása lehet, másrészt lehetővé teszi, hogy egy Ön által fontosnak tartott ügyet támogasson, miközben az állam is „hozzájárul” a nemes célhoz az adókedvezményen keresztül.

10. Az első házasok kedvezménye egy későbbi házasságkötésnél

Bár elsőre meglepőnek tűnhet ebben a kontextusban, az első házasok kedvezménye nem korhatárhoz kötött. A kedvezményt bármely olyan házaspár igénybe veheti, ahol legalább az egyik félnek ez az első házassága. Ez a lehetőség 60 év felett is releváns lehet, például egy újraházasodás esetén, ha az egyik fél korábban még nem volt házas, vagy egy megözvegyült személy új párt talál.

A kedvezmény egy adóalap-csökkentő tétel, amelyet a házaspár együttesen, a házasságkötést követő hónaptól számított legfeljebb 24 hónapig vehet igénybe. A kedvezmény havi összege 33 335 forint, ami a 15%-os SZJA-kulccsal számolva havi 5 000 forint nettó adómegtakarítást jelent. A két év alatt ez összesen 120 000 forintot tesz ki.

A házaspár dönthet úgy, hogy a kedvezményt teljes egészében az egyik fél érvényesíti, vagy megosztják egymás között. Ahhoz, hogy ezt a kedvezményt ki lehessen használni, a párnak rendelkeznie kell valamilyen összevont adóalapba tartozó jövedelemmel, amelyből az levonható. Ilyen jövedelem lehet például a nyugdíj melletti munkabér, a vállalkozói jövedelem vagy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem.

Ez a kedvezmény egy szép gesztus az állam részéről a házasság intézményének támogatására, és bár a többi tételhez képest kisebb összegű, mégis egy könnyen elérhető megtakarítási forma, amelyről kár lenne lemondani, ha a feltételek fennállnak. Egy adóelőleg-nyilatkozat kitöltésével egyszerűen érvényesíthető, és a havi plusz 5 000 forint két éven keresztül mindenképpen kellemes kiegészítést jelenthet a családi kasszának.