Csicsóka reneszánsza: egészségügyi előnyök és 7 zseniális recept

A gasztronómiai trendek és a tudatos táplálkozás iránti növekvő igény az elmúlt években számos rég elfeledett vagy háttérbe szorult zöldséget emelt vissza a reflektorfénybe. Ezek közül az egyik legizgalmasabb és talán a leginkább egészségügyi potenciállal bíró növény a csicsóka (Helianthus tuberosus). Ez a napraforgó rokonságába tartozó, gumós növény hosszú utat tett meg az észak-amerikai indiánok alapélelmiszerétől egészen a modern dietetika szupersztárjáig. Bár a magyar konyhában is volt múltja, a burgonya térhódításával sokáig feledésbe merült. Ma azonban, amikor a bélflóra egészsége, a vércukorszint stabilizálása és a prebiotikumok kiemelt szerepet kapnak, a csicsóka igazi reneszánszát éli.

Ez a cikk mélyrehatóan vizsgálja a csicsóka egészségügyi előnyeit, különös tekintettel az inulin nevű poliszacharidra, amely a gumó esszenciális alkotóeleme. Emellett bemutatjuk, hogyan illeszthetjük be ezt a kissé diós, édes ízű gyökeret a mindennapi étrendbe, 7 zseniális recepttel segítve a kulináris felfedezést.

A csicsóka (Helianthus tuberosus) története és visszatérése

A csicsóka igazi szülőhazája Észak-Amerika, ahol már a Kolumbusz előtti időkben is az őslakosok fontos tápláléka volt. A növény az Atlanti-óceánon át a 17. század elején érkezett meg Európába, ahol kezdetben hatalmas lelkesedéssel fogadták, különösen Franciaországban és Olaszországban. Gyorsan terjedt, mivel rendkívül ellenálló, szinte bármilyen talajban megterem, és nagy hozamot produkál.

A csicsóka európai karrierjét azonban rövidre szabta egy másik, később érkező gumós növény: a burgonya. Míg a burgonya keményítőt tartalmazott, amely hosszú távon stabil energiaforrást biztosított és könnyen tárolható volt, a csicsóka beltartalma, az inulin, másfajta emésztést igényelt. Ráadásul a burgonya íze és felhasználási sokszínűsége jobban beilleszkedett a korabeli európai konyhába. A csicsóka így fokozatosan kikerült a főáramú táplálkozásból, és sokáig csak takarmánynövényként vagy a szegényebbek ételeként tartották számon.

A 20. század végén és a 21. század elején azonban a tudományos kutatások fókuszába került a bélmikrobiom, a prebiotikumok és a vércukorszint szabályozásának kérdése. Ez a tudományos áttörés eredményezte a csicsóka "második eljövetelét". Ma már nem csupán egy elfeledett gyökérzöldség, hanem egy funkcionális élelmiszer, amely célzottan támogatja az egészségünket.

Miért éppen most? A modern táplálkozástudomány fókuszában

A modern táplálkozástudomány legfőbb paradigmaváltása az elmúlt évtizedben a bélrendszer felé fordult. Ma már tudjuk, hogy a bélflóra állapota közvetlenül befolyásolja az immunrendszer működését, a mentális egészséget és a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. Ebben a kontextusban a csicsóka egyedülálló előnnyel rendelkezik a hagyományos keményítőtartalmú zöldségekkel szemben.

Míg a krumpli, a rizs vagy a búza főként glükóz alapú poliszacharidokat (keményítőt) tartalmaz, amelyek gyorsan lebomlanak és megemelik a vércukorszintet, addig a csicsóka tárolt szénhidrátja nagyrészt inulin. Az inulin egy fruktán típusú poliszacharid, amely a vékonybélben emészthetetlen marad, és változatlan formában jut el a vastagbélbe. Ez a tulajdonság teszi a csicsókát kiemelkedő prebiotikummá.

A csicsóka ezenkívül rendkívül gazdag ásványi anyagokban és vitaminokban. Különösen magas a kálium, a vas, a foszfor és a B-vitaminok (tiamin, niacin) tartalma. A magas vastartalma miatt különösen ajánlott vegetáriánusoknak és azoknak, akik vérszegénységben szenvednek. A kálium pedig létfontosságú az idegrendszer és a szív egészségének fenntartásához, valamint a vérnyomás szabályozásához.

A csicsóka kémiai összetétele: a titokzatos inulin

A csicsóka gumója átlagosan 70–80% vizet és 15–20% szénhidrátot tartalmaz. Ennek a szénhidrátmennyiségnek a túlnyomó része az inulin. Fontos megkülönböztetni az inulint az inzulin nevű hormontól, bár nevük hasonlít, funkciójuk teljesen eltérő.

Az inulin egyfajta oldható élelmi rost. Kémiailag frukto-oligoszacharidok (FOS) láncolataiból áll. Mivel az emberi szervezet nem termel olyan enzimeket, amelyek képesek lennének felbontani a fruktánok közötti kötéseket, az inulin a vékonybélben nem szívódik fel. Ez magyarázza, miért van a csicsókának rendkívül alacsony a glikémiás indexe (GI), ami különösen kedvezővé teszi a diabéteszes étrendben.

Az inulin működése a bélrendszerben

Amikor az inulin eléri a vastagbelet, ott a bélflóra számára kiváló táplálékforrássá válik. Az inulin a prebiotikumok kategóriájába tartozik, ami azt jelenti, hogy szelektíven táplálja a jótékony baktériumokat, elsősorban a Bifidobacterium és a Lactobacillus törzseket. Ezek a baktériumok fermentálják (erjesztik) az inulint, ami során rövid láncú zsírsavak (SCFA-k) keletkeznek, mint például a butirát, a propionát és az acetát.

A butirát különösen fontos, mivel ez a vastagbél sejtjeinek (kolonocitáknak) elsődleges energiaforrása. Támogatja a bélfal integritását, csökkenti a gyulladást és hozzájárulhat a vastagbélrák megelőzéséhez. Az inulin bevitelének növelésével tehát közvetlenül és hatékonyan javíthatjuk a bélflóra összetételét és működését, ami az egész szervezet számára jótékony hatású.

Hogyan segíti az inulin a vércukorszint szabályozását?

A csicsóka talán legnagyobb előnye a cukorbetegségben szenvedők és az inzulinrezisztensek számára a szénhidrát-anyagcserére gyakorolt hatása. Mivel a csicsóka nem tartalmaz keményítőt, a glükóz felszabadulása lassú és elhanyagolható. Ez megakadályozza a hirtelen vércukorszint-emelkedést, amelyet a hagyományos szénhidrátforrások okoznak.

Kutatások igazolták, hogy az inulin rendszeres fogyasztása javíthatja az inzulinérzékenységet. Ez részben a rövid láncú zsírsavak termelődésének köszönhető, amelyek befolyásolják a máj glükóztermelését és a zsírszövetek inzulinreakcióját. A csicsóka tehát nem csupán egy semleges szénhidrátforrás, hanem egy aktív segítő a metabolikus szindróma kezelésében.

A csicsóka bizonyított egészségügyi előnyei

A csicsóka egészségügyi profilja messze túlmutat a bélrendszer támogatásán. A vitaminok, ásványi anyagok és az inulin szinergikus hatása révén a csicsóka számos krónikus betegség megelőzésében és kezelésében játszhat szerepet.

Támogatás a cukorbetegség kezelésében

Mint már említettük, a csicsóka alacsony glikémiás indexe miatt ideális választás a cukorbetegek számára. A hagyományos keményítőtartalmú köretek (rizs, tészta) helyettesítése csicsókával jelentősen hozzájárulhat a posztprandiális (étkezés utáni) glükózszint kiugrásának elkerüléséhez. Ráadásul az inulin javítja a máj glükózmetabolizmusát, így hosszú távon támogatja a vércukorszint szabályozását. Ezáltal csökkentheti az inzulinigényt, bár természetesen az étrendi változtatásokat mindig orvos felügyelete mellett kell bevezetni.

Az immunrendszer erősítése

Az immunrendszerünk 70-80%-a a bélrendszerben található. Ha a bélflóra kiegyensúlyozott és erős (ezt hívjuk eubiózisnak), az immunválaszunk is hatékonyabb. Az inulin, mint prebiotikum, közvetlenül táplálja a probiotikus törzseket, amelyek védőréteget képeznek a bélfalon, megakadályozva a kórokozók és toxinok bejutását a véráramba. A csicsóka rendszeres fogyasztása így hozzájárulhat a gyakori fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség növeléséhez.

A csicsóka nemcsak a bélflórát táplálja, hanem a butirát termelés révén közvetlenül is erősíti a bélfalat, ami az immunvédelem első vonalát jelenti.

Szív- és érrendszeri védelem

A csicsóka magas káliumtartalma kulcsfontosságú a szív egészségéhez. A kálium segít ellensúlyozni a nátrium negatív hatásait, elősegíti a felesleges víz kiürítését a szervezetből, és ezáltal csökkenti a vérnyomást. Emellett az oldható rostok (inulin) hozzájárulnak a koleszterinszint csökkentéséhez is. Az inulin megköti az epesavakat a bélben, amelyek a koleszterinből képződnek, így a szervezet kénytelen több koleszterint kivonni a vérből epesav termelés céljából. Ez a kettős hatás – vérnyomás- és koleszterinszint-szabályozás – drámaian csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Testsúlykontroll és teltségérzet

A csicsóka alacsony kalóriatartalma és magas rosttartalma ideális zöldséggé teszi a súlykontrollt célzó étrendekben. A rostok vizet szívnak fel a gyomorban, kitágulnak, és ezzel hosszan tartó teltségérzetet biztosítanak. Ez csökkenti a túlzott kalóriabevitelt és segít elkerülni a nassolást. Továbbá, az inulin lassítja a gyomor ürülését, ami szintén hozzájárul a jóllakottság érzéséhez. Néhány tanulmány arra is utal, hogy az inulin befolyásolhatja az éhségérzetet szabályozó hormonok (például a ghrelin) termelődését.

Csicsóka a konyhában: előkészítés és praktikák

A csicsóka kulináris vonzereje abban rejlik, hogy textúrája a burgonyáéra emlékeztet, de íze annál sokkal izgalmasabb: enyhén édes, diós, földes árnyalatokkal. Nyersen is fogyasztható, de főzve, sütve vagy pürésítve a leggyakoribb a felhasználása.

Hogyan válasszuk ki és tároljuk?

Vásárláskor keressünk feszes, kemény és sérülésmentes gumókat. A csicsóka formája sokszor szabálytalan, ami megnehezítheti a tisztítását, de ez ne riasszon el senkit. A vékony héj alatt található a legtöbb tápanyag, ezért ha lehet, olyan darabokat válasszunk, amelyek kevésbé „göcsörtösek”.

Tárolása kissé trükkös lehet. Mivel a csicsóka nem keményítőt, hanem inulint tartalmaz, a burgonyánál gyorsabban veszít nedvességtartalmából, és puhulni kezd. Hűvös, sötét helyen, kissé nedves homokban vagy papírzacskóban tárolva a hűtő zöldséges rekeszében tartható frissen a leghosszabb ideig, akár két hétig is. Fontos, hogy ne tároljuk műanyag zacskóban, mert befülledhet.

Tisztítás és előkészítés

A csicsóka tisztítása a gumó szabálytalan formája miatt időigényes lehet. Alaposan mossuk meg és keféljük le a földet. Mivel a héj tele van vitaminokkal és rostokkal, nem feltétlenül szükséges meghámozni, különösen, ha pürét vagy krémes levest készítünk belőle. Ha mégis hámozni szeretnénk, a gumókat blansírozzuk forró vízben egy percig, ezután a héj könnyebben lehúzható. Használhatunk burgonyahámozót, de a kisebb, nehezen elérhető részekhez egy kis kést érdemes bevetni.

Ha nyersen használjuk salátákhoz, fontos, hogy a felvágott csicsókát azonnal savas folyadékba (citromlé, ecet) tegyük, mivel a levegővel érintkezve gyorsan barnulni kezd, hasonlóan az almához.

7 zseniális recept a csicsóka sokoldalú felhasználására

A csicsóka felhasználása rendkívül sokoldalú. Sütve, főzve, nyersen, levesben vagy köretként is megállja a helyét. Az alábbiakban bemutatjuk a csicsóka hét legizgalmasabb felhasználási módját, amelyek garantálják, hogy ez a gumó állandó vendég legyen a konyhánkban.

Recept 1: Klasszikus csicsóka krémleves pirított dióval

Ez a recept kiemeli a csicsóka természetes édes, enyhén diós ízét. Egy igazi őszi-téli klasszikus, amely textúrájában vetekszik a legjobb burgonyakrémlevesekkel, de sokkal egészségesebb.

Hozzávalók (4 adag):

• 500 g csicsóka, megtisztítva és felkockázva
• 1 nagy fej vöröshagyma, apróra vágva
• 2 gerezd fokhagyma, zúzva
• 1 liter zöldség alaplé
• 1 dl főzőtejszín (vagy növényi tejszín)
• 2 evőkanál vaj vagy olívaolaj
• Só, frissen őrölt fehér bors
• Egy csipet szerecsendió
• Pirított dió a tálaláshoz

Elkészítés:

Egy fazékban olvasszuk meg a vajat vagy hevítsük fel az olajat. Adjuk hozzá a vöröshagymát, és pároljuk üvegesre. Adjuk hozzá a fokhagymát és a felkockázott csicsókát, majd pirítsuk együtt 5 percig. Öntsük fel az alaplével úgy, hogy ellepje a zöldségeket. Sózzuk, borsozzuk, adjuk hozzá a szerecsendiót.

Főzzük puhára a csicsókát (kb. 15-20 perc). Vegyük le a tűzről, és botmixerrel pürésítsük simára. Helyezzük vissza a tűzre, keverjük bele a tejszínt, és forraljuk fel újra. Kóstoljuk meg, szükség esetén utánízesítsük. Tálaláskor locsoljunk rá kevés olívaolajat, és szórjuk meg a durvára vágott, pirított dióval.

Recept 2: Csicsóka hasábburgonya (sütőben sütve)

Tökéletes, ropogós alternatívája a hagyományos sült krumplinak. Ez a módszer kiemeli a csicsóka természetes édességét, miközben a külső réteg ropogós marad.

Hozzávalók:

• 750 g csicsóka, alaposan megtisztítva, héjában hagyva
• 3 evőkanál olívaolaj
• 1 teáskanál füstölt paprika
• 1/2 teáskanál fokhagymapor
• Só, frissen őrölt fekete bors

Elkészítés:

Melegítsük elő a sütőt 200°C-ra. A csicsókát vágjuk hasábokra, ügyelve arra, hogy a darabok nagyjából azonos méretűek legyenek az egyenletes sülés érdekében. Egy nagy tálban keverjük össze a csicsókát az olívaolajjal, a füstölt paprikával, a fokhagymaporral, sóval és borssal.

Terítsük szét a fűszeres csicsókát egy sütőpapírral bélelt tepsiben, ügyelve arra, hogy ne fedjék egymást. Süssük 25-35 percig, amíg aranybarna és ropogós nem lesz. Félidőben egyszer forgassuk meg. Tálaljuk azonnal kedvenc mártásunkkal vagy húsok mellé köretként.

Recept 3: Csicsóka püré szerecsendióval

Egy kifinomult köret, amely nagyszerűen helyettesíti a burgonyapürét, különösen vörös húsokhoz vagy vadhúsokhoz.

Hozzávalók:

• 600 g csicsóka, hámozva, felkockázva
• 1 dl tej (vagy tejszín a gazdagabb ízért)
• 2 evőkanál vaj
• Só, frissen reszelt szerecsendió

Elkészítés:

Tegyük a felkockázott csicsókát sós vízbe, és főzzük puhára (kb. 15 perc). Szűrjük le, és hagyjuk pár percig gőzölögni, hogy a felesleges nedvesség eltávozzon. Egy lábosban melegítsük fel a tejet a vajjal. Tegyük vissza a főtt csicsókát a lábosba, és burgonyatörővel vagy botmixerrel pürésítsük. Adjuk hozzá a felmelegített tejes-vajas keveréket, és addig keverjük, amíg krémes, sima textúrát nem kapunk. Ízesítsük bőségesen sóval és frissen reszelt szerecsendióval. A szerecsendió kiemeli a csicsóka édességét.

Recept 4: Csicsóka saláta mustáros öntettel (nyers felhasználás)

A nyers csicsóka ropogós, frissítő és enyhén édes. Ez a saláta tökéletesen bemutatja a gumó nyers felhasználásának előnyeit, miközben az inulin tartalma maximálisan megmarad.

Hozzávalók:

• 300 g csicsóka, hámozva
• 1 db savanykás alma (pl. Granny Smith), hámozva
• 100 g sárgarépa
• 1/2 fej lilahagyma, vékonyra szeletelve

Öntet:

• 3 evőkanál olívaolaj
• 1 evőkanál dijoni mustár
• 1 evőkanál almaecet (vagy citromlé)
• 1 teáskanál méz vagy juharszirup
• Só, bors

Elkészítés:

A csicsókát és az almát reszeljük le durvára, vagy vágjuk vékony julienne csíkokra. Ugyanezt tegyük a sárgarépával is. Tegyük egy nagy tálba, és azonnal locsoljuk meg egy kevés citromlével a barnulás elkerülése érdekében. Keverjük össze a lilahagymával.

Készítsük el az öntetet: egy kis tálban keverjük össze az olívaolajat, a mustárt, az ecetet, a mézet, sót és borsot. Öntsük a salátára, és alaposan forgassuk össze. Hagyjuk állni 15 percig tálalás előtt, hogy az ízek összeérjenek. Díszíthetjük friss petrezselyemmel vagy tökmaggal.

Recept 5: Csicsóka és édesburgonya tepsiben sült egytálétel

Egy laktató és tápláló étel, amely ötvözi a csicsóka prebiotikus erejét az édesburgonya béta-karotin tartalmával. Kiváló vegán főétel vagy húsokhoz való kiadós köret.

Hozzávalók:

• 400 g csicsóka, felkockázva
• 400 g édesburgonya, felkockázva
• 1 nagy fej cékla, felkockázva (opcionális)
• 1 fej brokkoli rózsáira szedve
• 4 evőkanál olívaolaj
• 1 teáskanál rozmaring
• 1 teáskanál kakukkfű
• Só, bors

Elkészítés:

Melegítsük elő a sütőt 200°C-ra. A zöldségeket (csicsóka, édesburgonya, cékla) keverjük össze egy nagy tálban az olívaolajjal, a rozmaringgal, a kakukkfűvel, sóval és borssal. Terítsük szét egy nagy tepsiben.

Süssük 20 percig, majd adjuk hozzá a brokkolit, és süssük további 15-20 percig, amíg a gyökérzöldségek puhák és kissé karamellizáltak lesznek. A rozmaring és a kakukkfű mélységet ad a csicsóka édes ízéhez.

Recept 6: Fermentált csicsóka savanyúság

A fermentálás a csicsóka inulin tartalmát még jobban kiaknázza, hiszen a folyamat során a már meglévő prebiotikumokhoz probiotikumok is társulnak. Ez egy igazi szuperélelmiszer-savanyúság.

Hozzávalók:

• 500 g csicsóka, alaposan megtisztítva, vékony szeletekre vágva (héjában)
• 2 evőkanál tengeri só (jódozatlan)
• 1 liter szűrt víz
• 1 teáskanál kapor mag
• 2 gerezd fokhagyma, félbevágva
• 1/2 teáskanál chili pehely (opcionális)

Elkészítés:

Készítsük el a sóoldatot: oldjunk fel 2 evőkanál sót 1 liter vízben. Tegyük a csicsóka szeleteket egy sterilizált befőttes üvegbe. Adjuk hozzá a fokhagymát, a kapor magot és a chili pelyhet.

Öntsük rá a sóoldatot, ügyelve arra, hogy a csicsóka teljesen ellepje a folyadék. Használjunk súlyt (pl. fermentáló követ vagy egy kisebb üveget), hogy a zöldségek a víz alatt maradjanak. Zárjuk le az üveget lazán (vagy használjunk fermentáló szelepet). Hagyjuk szobahőmérsékleten (ideális esetben 18-22°C-on) fermentálódni 5-10 napig. A buborékok megjelenése jelzi a fermentáció megindulását. Amikor az íze kellemesen savanyú, tegyük át a hűtőbe, ahol lelassul a folyamat. Kiváló kiegészítője szendvicseknek vagy főételeknek.

Recept 7: Csicsóka chips egészséges nassolnivalóként

Ropogós, vékony chips, amely sokkal kevesebb keményítőt és több rostot tartalmaz, mint a burgonyachips. Kiválóan alkalmas filmnézéshez vagy mártogatósokhoz.

Hozzávalók:

• 400 g csicsóka, alaposan megtisztítva (héjában)
• 2 evőkanál olívaolaj
• 1 teáskanál tengeri só
• 1/2 teáskanál rozmaring por (vagy szárított kakukkfű)

Elkészítés:

Melegítsük elő a sütőt 180°C-ra. A csicsókát vágjuk rendkívül vékony karikákra (mandolin szeletelő ajánlott!). Minél vékonyabb, annál ropogósabb lesz. Egy tálban keverjük össze a vékony szeleteket az olívaolajjal, sóval és a fűszerekkel.

Terítsük szét a csicsóka karikákat egy sütőpapírral bélelt tepsiben, ügyelve arra, hogy ne fedjék egymást. Süssük 15-20 percig. Kulcsfontosságú, hogy figyeljük, mert a vékony szeletek gyorsan megéghetnek! Amikor a szélek elkezdenek megbarnulni és ropogósak, vegyük ki. Hagyjuk teljesen kihűlni, ekkor válnak igazán ropogóssá.

Gyakori tévhitek és a fogyasztás korlátai

Bár a csicsóka rendkívül egészséges, fontos tisztában lenni a fogyasztásával kapcsolatos sajátosságokkal. A leggyakoribb aggodalom az inulin magas koncentrációjához kapcsolódik.

A gázképződés kérdése

Mivel az inulin a vékonybélben emészthetetlen, és csak a vastagbélben, a baktériumok által fermentálódik, ez a folyamat melléktermékként gázokat (hidrogént, metánt, szén-dioxidot) termel. Ez hirtelen, nagy mennyiségű csicsóka fogyasztás esetén fokozott puffadást, gázképződést és hasi diszkomfortot okozhat.

Ezt a kellemetlen mellékhatást azonban könnyű elkerülni. Javasolt a csicsókát fokozatosan bevezetni az étrendbe, kis adagokkal kezdve, hogy a bélflóra hozzászokjon az inulin feldolgozásához. Emellett a csicsóka főzése is segíthet. A főzés során az inulin egy része fruktózzá alakul, ami enyhíti a gázképződési hajlamot. Azoknak, akik irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvednek, különösen óvatosan kell bánniuk a nagy mennyiségű fruktánnal (FODMAP-ok).

Vitaminok és a hőkezelés

A csicsóka sok B-vitamint és C-vitamint tartalmaz. Bár az inulin hőálló, a vitaminok egy része (különösen a C-vitamin) elveszhet a főzés során. Ezért a csicsóka nyers fogyasztása (pl. salátában, mint a 4. receptben) a legelőnyösebb a vitaminbevitel szempontjából, míg az egészségügyi előnyök (inulin, ásványi anyagok) főzés után is nagyrészt megmaradnak.

Csicsóka termesztése otthon: a kertészbarát gumó

A csicsóka termesztése meglepően egyszerű, sőt, a kertészek gyakran inkább a növény ellenőrzés alatt tartásával küzdenek, mintsem a növesztésével. A Helianthus tuberosus rendkívül szívós, szinte bármilyen talajban megél, és kevés gondozást igényel.

A termesztés előnyei

A csicsóka, vagy ahogy gyakran nevezik, a földi alma, rendkívül magas hozamot produkál, és ellenáll a legtöbb kártevőnek és betegségnek. Gyakorlatilag nincs szüksége növényvédelemre. Ráadásul a gumók a talajban áttelelnek, így sok éven át biztosítják a termést. A növény szára akár 2-3 méter magasra is megnő, és gyönyörű, napraforgóra emlékeztető sárga virágokat hoz, így dekoratív eleme is lehet a kertnek.

Ültetés és betakarítás

A gumókat tavasszal, fagymentes időben kell elültetni, kb. 10-15 cm mélyre. Fontos a távolság megtartása, mivel a növény erőteljesen terjed. A fő kihívás a terjedés kontrollálása. Ha nem akarjuk, hogy a csicsóka átvegye az uralmat a kert felett, érdemes valamilyen gyökérkorlátozót alkalmazni, vagy cserépben, emelt ágyásban termeszteni.

A betakarítás ősszel, az első fagyok után kezdődik, amikor a növény szára elszárad. Ilyenkor a gumók inulin tartalma a legmagasabb. A legjobb, ha csak annyit szedünk fel a földből, amennyire éppen szükségünk van, mivel a gumók a talajban tárolódnak a legfrissebben és a legstabilabban a tél folyamán. A fagyok után édesebbé válnak, mivel az inulin egy része fruktózzá alakul.

A csicsóka reneszánsza tehát nem csupán egy múló divat. Ez a gumó valós, tudományosan igazolt egészségügyi előnyöket kínál, különösen a bélrendszer és a vércukorszint szempontjából. A konyhában való sokoldalú felhasználása, a krémlevestől a ropogós chipsig, lehetővé teszi, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb módot a csicsóka beillesztésére a mindennapi étrendbe. Használjuk ki ezt a természeti kincset, és fedezzük fel újra a csicsóka egyedülálló ízvilágát és egészségmegőrző erejét.