A modern fogászat az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül, ám a technológiai innováció mellett egyre erősebbé válik az a szemlélet, amely a szájüregi egészséget nem izoláltan, hanem a teljes szervezet szerves részeként kezeli. Ez a megközelítés a biológiai fogászat alapja, amely a holisztikus orvoslás elveit ülteti át a fogorvoslás gyakorlatába. Célja nem csupán a tünetek kezelése, hanem az okok feltárása, valamint a szisztémás terhelés minimalizálása. A hangsúly az immune-kompatibilis anyagokon, a minimál invazív eljárásokon és a szervezet öngyógyító képességének támogatásán van.
A hagyományos fogászat gyakran a gyors és hatékony beavatkozásra összpontosít, figyelmen kívül hagyva, hogy a szájban használt anyagok és az ott zajló krónikus folyamatok milyen hatással lehetnek az immunrendszerre, a neurológiai rendszerre vagy éppen a bélflórára. A biológiai megközelítés ezzel szemben azt vallja, hogy minden fogászati kezelésnek figyelembe kell vennie a páciens egyéni biokémiáját és általános egészségi állapotát. Ez egy paradigmaváltás, amelyben a fogorvos nem csupán fogakat, hanem egy teljes, összetett rendszert gyógyít.
Mi a biológiai fogászat? Az elvek és a filozófia
A holisztikus fogászat, vagy biológiai fogászat filozófiája mélyen gyökerezik abban a meggyőződésben, hogy a szájüreg egészsége elválaszthatatlan a test többi részének működésétől. A szájban lévő fertőzések, gyulladások vagy toxikus anyagok (például nehézfémek) közvetlenül hozzájárulhatnak krónikus szisztémás betegségek kialakulásához vagy fenntartásához. Ez az ún. fokális infekció elmélete, amely szerint a szájüregi gócok távoli szervekre is hatással vannak.
A biológiai fogászat alapelvei a következők: a toxicitás elkerülése, a biokompatibilitás maximalizálása, a minimálisan invazív eljárások előnyben részesítése, valamint a szervezet öngyógyító mechanizmusainak támogatása. Ez a megközelítés messze túlmutat a fogszuvasodás és a fogpótlások kezelésén; magában foglalja a táplálkozási tanácsadást, a méregtelenítési stratégiákat és a krónikus gyulladások gyógyítását.
Az egyik legfontosabb különbség a hagyományos és a biológiai fogászat között az anyagválasztásban rejlik. Míg a konvencionális eljárások évtizedekig használtak fémötvözeteket, beleértve a higanyt tartalmazó amalgámot is, a biológiai fogorvos kizárólag olyan természetes fogászati anyagokkal dolgozik, amelyek teljesen inertnek és immunrendszer-barátnak tekinthetők. A cél, hogy semmilyen beültetett anyag ne okozzon allergiás reakciót, immunválaszt vagy krónikus terhelést a szervezet számára.
A biológiai fogászat nem csupán egy technika, hanem egy teljes szemléletváltás: a fogorvos nemcsak a lyukat fúrja és tömi be, hanem a páciens teljes egészségét tartja szem előtt, mint egy komplex ökoszisztémát.
A szájüreg mint az egészség tükre
A szájüregi mikrobiom, a nyál összetétele és az íny állapota rendkívül érzékeny indikátorai a test általános állapotának. A szisztémás gyulladásos folyamatok, mint például a cukorbetegség, az autoimmun betegségek vagy a szív- és érrendszeri problémák, gyakran mutatkoznak meg először a szájban, például súlyos parodontitis formájában. A biológiai fogorvos ezeket a jeleket komplex diagnosztikai képbe illeszti.
A krónikus gyulladás a modern civilizációs betegségek közös nevezője. A biológiai fogászat egyik fő célja a szájüregben lappangó, csendes gyulladásos gócok (például gyökérkezelt fogak, rejtett állkapocsgyulladások) felkutatása és megszüntetése, ezzel csökkentve a szisztémás gyulladásos terhelést (inflammációs terhet).
A toxicitás kérdése: Amalgám és nehézfémek a szájban
Az amalgám tömések évtizedekig a fogászat alapvető anyagai voltak, elsősorban tartósságuk és alacsony költségük miatt. Az amalgám azonban körülbelül 50% elemi higanyt tartalmaz. Ma már széles körben elismert, hogy a higany neurotoxin, amely folyamatosan párolog a tömésekből, bejutva a szervezetbe, a tüdőn és a nyálkahártyákon keresztül.
A higany felhalmozódhat a vesékben, az agyban és a központi idegrendszerben, hozzájárulva számos krónikus egészségügyi problémához. Bár a hagyományos fogászat gyakran úgy tartja, hogy az amalgámból felszabaduló higany mennyisége elhanyagolható, a biológiai fogászat szigorúan elutasítja a higany és más nehézfémek szájüregi alkalmazását, különösen a krónikus betegségekkel küzdő páciensek esetében, ahol a méregtelenítő kapacitás eleve csökkent.
Biztonságos amalgám eltávolítás: A SMART protokoll
Az amalgám tömések cseréje nem végezhető el hagyományos módon, mivel a fúrás során felszabaduló higanygőzök és részecskék belélegezve sokkal veszélyesebbek lehetnek, mint maga a beültetett tömés. Éppen ezért fejlesztették ki a biológiai fogászatban a szigorú biztonsági előírásokat tartalmazó SMART (Safe Mercury Amalgam Removal Technique) protokollt, amelyet az IAOMT (International Academy of Oral Medicine and Toxicology) dolgozott ki.
A SMART protokoll célja a páciens, a fogorvos és a személyzet maximális védelme a higany expozíciótól az eltávolítás során. Ez a protokoll több védelmi rétegből áll, biztosítva, hogy a higany ne kerülhessen be a szervezetbe a beavatkozás alatt.
A SMART protokoll kulcselemei:
- Külső szellőztetés: Erős légtisztító rendszerek használata a higanygőz elszívására a kezelőhelyiségből.
- Szigetelés: A páciens szájüregének izolálása speciális gumilepedővel (kofferdam), minimalizálva a lenyelés vagy belélegzés kockázatát.
- Alternatív légzés: A páciens oxigénmaszkot visel, amely tiszta, külső levegőt biztosít, elkerülve a higanygőz belélegzését.
- Védőfelszerelés: A fogorvos és az asszisztencia speciális védőruházatot, légzőmaszkot és védőszemüveget visel.
- Bőséges vízhűtés és nagy teljesítményű elszívás: A fúrás során keletkező hő minimalizálása (ami növeli a higanygőz felszabadulását) és a törmelék azonnali eltávolítása.
A SMART protokoll alkalmazása kritikus lépés a biológiai fogászat gyakorlatában. Csak az amalgám biztonságos eltávolítása után kezdődhet meg a szervezet méregtelenítésének támogatása, amely gyakran táplálékkiegészítőkkel, mint például chlorella, koriander vagy speciális ásványi anyagok adásával történik, segítve a higany kivezetését a szövetekből.
Fémmentes megoldások: A kerámia forradalma
A biológiai fogászat sarokköve a fémmentes, biokompatibilis anyagok használata. A fémek (beleértve a nikkel, króm, kobalt ötvözeteket, sőt még az aranyat is) problémát jelenthetnek, mivel ionokat bocsátanak ki, amelyek allergiát, galvanikus áramot (elektromos feszültséget) okozhatnak a szájban, és krónikus gyulladást válthatnak ki.
A modern biológiai fogászat szinte kizárólag a cirkónium-dioxid (cirkónia) alapú kerámiát részesíti előnyben. A cirkónia rendkívül erős, tartós és ami a legfontosabb: kiválóan tolerálja a szervezet. Teljesen fémmentes, nem vezet áramot, és nem bocsát ki ionokat, így minimalizálja az immunrendszeri reakciók kockázatát.
Kerámia implantátumok: Előnyök és alkalmazás
A foghiányok pótlásánál a titán implantátumok helyett a kerámia implantátumok jelentik a biológiai alternatívát. Bár a titánt általában biokompatibilisnek tartják, egyes pácienseknél (különösen autoimmun betegségben szenvedőknél vagy fémallergiásoknál) még a titán is kiválthat krónikus gyulladást vagy késleltetheti a csontosodást (osseointegrációt).
A cirkónia implantátumok nem csak biológiailag semlegesek, de esztétikailag is felülmúlják fém társaikat. Fehér színük miatt nem szürkítik el az ínyt, és tökéletesen illeszkednek a természetes fogazat látványához. Továbbá, a kerámia felszíne kevésbé kedvez a bakteriális plakk lerakódásának, ami hosszú távon segíti az íny egészségének megőrzését.
A biológiai fogászatban az anyagok kiválasztása nem esztétikai, hanem egészségügyi kérdés. Ha egy anyaggal a szervezetnek folyamatosan küzdenie kell, az elvonja az energiát a gyógyulástól és a vitalitástól.
Biokompatibilitási tesztek szerepe
Mielőtt bármilyen anyagot beültetnének a szájba, a biológiai fogorvosok gyakran javasolnak biokompatibilitási teszteket. Ezek a tesztek (például a MELISA teszt) képesek kimutatni, hogy a páciens immunrendszere milyen reakciót mutat a különböző fogászati anyagok összetevőire. Ez a személyre szabott megközelítés biztosítja, hogy a használt tömőanyag, ragasztó vagy pótlás teljesen kompatibilis legyen az adott szervezet biokémiájával, minimalizálva ezzel a későbbi szisztémás problémákat.
A gyökérkezelés biológiai megközelítése és alternatívái
A gyökérkezelés (endodoncia) célja a fertőzött fog megmentése a gyökércsatornák tisztításával és fertőtlenítésével. A biológiai fogászatban azonban a gyökérkezelt fogak kérdése az egyik legvitatottabb téma, mivel ezek a fogak potenciális gócokként (fokális infekció) működhetnek.
A probléma az, hogy a fog gyökere nem csak egy nagy csatornából áll, hanem több ezer apró, mikroszkopikus csatornácskából (dentin tubulusok). A legprecízebb gyökérkezelés sem képes ezeket a tubulusokat teljes mértékben sterilizálni és lezárni. A bent rekedt baktériumok oxigénhiányos (anaerob) környezetben szaporodnak, és rendkívül toxikus anyagcseretermékeket, úgynevezett merkapántokat és tioétereket bocsátanak ki.
Ezek a toxinok a véráramba jutva krónikus terhelést jelentenek a szervezet számára, hozzájárulva a szívbetegségek, autoimmun állapotok és idegrendszeri problémák kialakulásához. A biológiai fogorvosok ezért alapvetően megkérdőjelezik a gyökérkezelés hosszú távú biztonságosságát, különösen súlyosan beteg vagy immunhiányos pácienseknél.
Alternatív stratégiák a fertőzés kezelésére
A biológiai fogászatban, ha egy fog már menthetetlenül fertőzött, az egyik leggyakoribb alternatíva a biztonságos extrakció, amelyet speciális protokollok szerint végeznek. Az eltávolítás után kiemelt figyelmet fordítanak a seb alapos tisztítására és fertőtlenítésére, hogy elkerüljék a krónikus állkapocsgyulladás (NICO) kialakulását.
Ahol a fog menthető, ott a biológiai endodoncia célja a maximális fertőtlenítés. Ezt gyakran ózonterápiával vagy lézeres kezeléssel érik el, amelyek mélyen behatolnak a dentin tubulusokba, elpusztítva az anaerob baktériumokat. Ezt követően biokompatibilis, gyantaalapú vagy ásványi anyagokkal zárják le a csatornákat.
A gyökérkezelt fogak kérdése a biológiai fogászatban nem a fog megmentéséről szól, hanem arról, hogy megengedhetjük-e magunknak, hogy egy potenciális toxinforrás legyen folyamatosan a szervezetünkben.
Krónikus állkapocsgyulladások és a NICO/FDOJ jelenség
A biológiai fogászat egyik legfontosabb területe a krónikus állkapocsgyulladások diagnosztizálása és kezelése. Ezek a rejtett gyulladások gyakran tünetmentesek, vagy csak távoli, szisztémás tüneteket produkálnak, ami megnehezíti a hagyományos diagnózist.
A NICO (Neuralgia Inducing Cavitational Osteonecrosis), vagy más néven FDOJ (Fatty Degenerative Osteonecrosis of the Jaw) olyan állapot, amelyben a csontban lévő, rosszul gyógyult területeken (gyakran bölcsességfog eltávolításának helyén, vagy régi gyökérkezelt fogak helyén) zsíros, degeneratív szövet alakul ki. Ez a szövet oxigénhiányos és rendkívül magas koncentrációban termel gyulladásos mediátorokat és toxinokat.
Ezek a krónikus gócok folyamatosan terhelik az immunrendszert, és a trigeminális ideghez való közelségük miatt gyakran hozzájárulnak krónikus arc-, fej- és nyaki fájdalmakhoz, neuralgiákhoz, de összefüggésbe hozhatók a krónikus fáradtság szindrómával és más immunrendszeri rendellenességekkel is.
Diagnosztika és kezelés
A NICO hagyományos röntgenfelvételen gyakran láthatatlan marad, mivel a csontsűrűség változásai minimálisak lehetnek. A biológiai fogorvosok ezért speciális képalkotó eljárásokat alkalmaznak, mint például a CBCT (Cone-Beam Computed Tomography), amely háromdimenziós képet ad az állkapocsról, vagy a speciális ultrahangos vizsgálat.
A NICO kezelése sebészi úton történik. A beavatkozás során az elhalt, degeneratív szövetet teljes egészében eltávolítják, alaposan megtisztítva a csontüreget. Ezt követően a sebgyógyulást biológiai anyagokkal, például ózonnal, PRP (Platelet Rich Plasma) vagy PRF (Platelet Rich Fibrin) alkalmazásával támogatják, elősegítve a tiszta, egészséges csont regenerációját.
A NICO kezelése gyakran kulcsfontosságú lépés a krónikus, megmagyarázhatatlan fájdalomtól vagy szisztémás gyulladástól szenvedő páciensek gyógyulási folyamatában.
Holisztikus diagnosztikai eszközök és tesztek
A biológiai fogászat sikere nagymértékben függ a pontos diagnózistól, amely túllép a hagyományos röntgenfelvételeken és a szemrevételezésen. A cél az, hogy a kezelés előtt teljes képet kapjunk a páciens immunológiai és toxicitási állapotáról.
Biokompatibilitási tesztek
Ahogy már említettük, a biokompatibilitási tesztek (pl. MELISA, vagy specifikus vérvizsgálatok) lehetővé teszik a szervezet reakciójának mérését a gyakran használt fogászati anyagokra, mint a kompozitok, ragasztók, vagy különböző fémötvözetek. Ez a teszt alapvető a fémmentes fogászatban, mivel segít minimalizálni az allergiás és toxikus reakciókat.
A 3D képalkotás ereje (CBCT)
A hagyományos 2D panoráma röntgenfelvételek korlátozott információt szolgáltatnak az állkapocs szerkezetéről és a rejtett gyulladásokról. A CBCT technológia forradalmasította a diagnosztikát azáltal, hogy milliméter pontossággal képes megjeleníteni a csontot és a lágyrészeket. Ez elengedhetetlen a NICO, a rejtett gyökértörések és a gyökérkezelési hibák azonosításához. A biológiai fogorvosok a CBCT-t alacsony dózisú protokollokkal használják, minimalizálva a sugárterhelést.
Egyéb kiegészítő tesztek
Néhány biológiai fogorvos kiegészítő funkcionális orvosi teszteket is alkalmaz, mint például a nehézfém terhelés mérése (vizelet- vagy hajelemzés), a bélflóra vizsgálata, vagy a tápanyaghiányok feltárása. Ezek a tesztek segítenek megérteni, hogyan támogatja a páciens szervezete a méregtelenítést és a gyógyulást a fogászati beavatkozások után.
Természetes terápiák a fogászatban: Ózon, lézer és PRP
A biológiai fogászat a természetes gyógyító mechanizmusok felé fordul, felhasználva azokat az eljárásokat, amelyek minimalizálják a kémiai terhelést, miközben maximalizálják a fertőtlenítést és a regenerációt. Az ózonterápia és a lézeres technológiák kulcsszerepet játszanak ebben.
Az ózonterápia szerepe
Az orvosi ózon (O3) rendkívül erős fertőtlenítő hatású, amely képes elpusztítani a baktériumokat, vírusokat és gombákat anélkül, hogy kémiai maradványokat hagyna maga után. Az ózonterápia a biológiai fogászat egyik alapvető eszköze, mivel:
- Fertőtlenítés: Alkalmazható szuvasodás kezdeti stádiumában (fúrás nélkül), gyökércsatornák sterilizálásánál, és parodontális tasakok tisztításánál.
- Sebgyógyulás: Az ózon javítja a vérkeringést és stimulálja a sebgyógyulási folyamatokat, különösen foghúzások vagy sebészi beavatkozások után (pl. NICO kezelés).
- Biokompatibilitás: Az ózon rövid időn belül oxigénné alakul vissza, így nem terheli a szervezetet.
Lézeres kezelések
A fogászati lézerek (különösen a diódalézer és az Er:YAG lézer) lehetővé teszik a minimál invazív sebészetet. A lézeres technika precízen távolítja el a fertőzött szöveteket, hatékonyan fertőtlenít és csökkenti a vérzést. A lézer segíti a gyökérkezelést, a parodontális kezeléseket, és csökkenti a gyulladást.
PRP és PRF a regenerációért
A Platelet Rich Plasma (PRP) és a Platelet Rich Fibrin (PRF) a páciens saját véréből centrifugálással előállított koncentrátumok. Ezek a koncentrátumok rendkívül gazdagok növekedési faktorokban és citokinekben. A biológiai fogászatban sebészi beavatkozások (implantáció, csontpótlás, NICO eltávolítás) során alkalmazzák őket, mivel drámaian gyorsítják a csont- és lágyszövetek regenerációját, csökkentik a gyulladást és a fájdalmat. Ez a természetes regeneráció a holisztikus szemlélet egyik legjobb példája.
A fogászati méregtelenítés és a támogatott regeneráció
A biológiai fogászati kezelések, különösen az amalgám eltávolítás vagy a régi fém pótlások cseréje, terhelést jelentenek a szervezet számára, még akkor is, ha a legszigorúbb biztonsági protokollokat alkalmazzák. A sikeres gyógyulás érdekében elengedhetetlen a szervezet méregtelenítő mechanizmusainak célzott támogatása.
Felkészülés és utókezelés
A biológiai fogorvos gyakran együttműködik funkcionális orvosokkal vagy táplálkozási tanácsadókkal. A kezelések előtt a páciensnek optimalizálnia kell a tápanyagbevitelét. Különösen fontos a D-vitamin, a C-vitamin, a cink és a magnézium megfelelő szintje, amelyek kritikusak az immunrendszer működéséhez és a csontregenerációhoz.
Az amalgám eltávolítás után a fő hangsúly a higany és más nehézfémek kivezetésén van. Ehhez speciális kötőanyagokat (chelátorokat) használnak, amelyek természetes módon, biztonságosan kötik meg és segítik kiválasztani a toxikus anyagokat. Ilyenek lehetnek a zeolit, a chitosan vagy bizonyos aminosavak.
A nyirokrendszer támogatása szintén kiemelt szerepet kap, mivel a nyirok felelős a toxinok szállításáért. A nyirokmasszázs és a megfelelő hidratáció elengedhetetlenek a méregtelenítési folyamat felgyorsításához.
A bélflóra és a szájüreg kapcsolata
A szájüregi és a bélrendszeri mikrobiom szorosan összefügg. A krónikus fertőzések a szájban negatívan befolyásolják a bélflóra egyensúlyát, és fordítva. A biológiai megközelítés része lehet a célzott probiotikumok alkalmazása, amelyek segítenek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát, ezzel támogatva az immunrendszert és csökkentve a szisztémás gyulladást.
| Jellemző | Hagyományos fogászat | Biológiai fogászat |
|---|---|---|
| Alapvető filozófia | Tüneti kezelés, fogak izolált javítása. | Holisztikus szemlélet, szájüreg és rendszeres egészség kapcsolata. |
| Anyagválasztás | Amalgám, fémötvözetek, titán. | Fémmentes anyagok (cirkónia), biokompatibilitási tesztek. |
| Gyökérkezelés | Rutinszerű eljárás a fog megtartásáért. | Megkérdőjelezett, csak speciális protokollokkal és alternatívákkal. |
| Amalgám eltávolítás | Standard eljárás. | SMART protokoll (maximális védelem a higany ellen). |
| Diagnosztika | 2D röntgen. | CBCT, biokompatibilitási tesztek, funkcionális tesztek. |
Gyermekfogászat biológiai szemlélettel
A biológiai elvek különösen fontosak a gyermekfogászatban, ahol a megelőzés és a növekedés támogatása a központi elem. A biológiai gyermekfogászat messzemenően kerüli a potenciálisan toxikus anyagokat és a felesleges beavatkozásokat.
A fluoridmentesség kérdése
Bár a fluoridot széles körben alkalmazzák a fogszuvasodás megelőzésére, a biológiai fogászat kritikus a fluorid szisztémás hatásaival kapcsolatban. A túl sok fluorid bevitele összefüggésbe hozható a fogzománc fluorózisával, és egyes kutatások szerint hatással lehet a pajzsmirigyműködésre és a neurológiai fejlődésre.
A biológiai megközelítés a fluorid helyett a táplálkozási optimalizálásra, a megfelelő ásványi anyag bevitelre (különösen a kalcium és a foszfát) és a természetes, ásványi anyagokkal dúsított fogkrémek használatára helyezi a hangsúlyt. A szuvasodás megelőzésének alapja a megfelelő szájhigiénia és a cukorbevitel szigorú kontrollja.
Ortodoncia és az állkapocs fejlődése
A biológiai ortodoncia nem csupán a fogak esztétikus rendezésére fókuszál, hanem az állkapocs megfelelő fejlődésére és a légutak optimális működésére. A korai beavatkozás célja a felső és alsó állkapocs megfelelő növekedésének stimulálása, gyakran kivehető készülékekkel, még mielőtt a maradó fogak kinőnének. Ez segít megelőzni a fogtorlódást, és optimalizálja a légzést, ami kulcsfontosságú az egészséges alvás és fejlődés szempontjából.
A biológiai fogorvosok felismerik, hogy a helytelen nyelvtartás, a szájlégzés és a rossz nyelési minták komolyan befolyásolják az arc és az állkapocs szerkezetét. A kezelés gyakran myofunkcionális terápiát is magában foglal, amely a száj körüli izmok helyes működésének visszaállítását célozza.
Életmód és szájhigiénia a biológiai fogászat tükrében
A biológiai fogászat hangsúlyozza, hogy a legjobb kezelés a megelőzés. A beavatkozások minimalizálása csak akkor lehetséges, ha a páciens aktívan részt vesz a saját szájüregi egészségének fenntartásában.
A szájüregi mikrobiom szerepe
A szájüregben milliárdnyi mikroorganizmus él, amelyek egyensúlya (a mikrobiom) kulcsfontosságú. Ha ez az egyensúly felborul (diszbiózis), elszaporodnak a patogének, ami fogszuvasodáshoz és ínybetegségekhez vezet. A biológiai szemlélet kerüli az olyan szájvizeket és fogkrémeket, amelyek széles spektrumú antibakteriális hatásukkal elpusztítják a hasznos baktériumokat is, tovább rontva az egyensúlyt.
Ehelyett a hangsúly a pH-egyensúly fenntartásán és a természetes szájhigiéniai termékek használatán van. Az olajöblögetés (oil pulling) például egy ősi módszer, amelyet a biológiai fogászat is elismer a méregtelenítő és tisztító hatása miatt.
Táplálkozás: A szájüregi egészség alapja
A táplálkozás közvetlenül befolyásolja a fogak és az íny egészségét. A biológiai fogászat szigorúan ellenzi a finomított cukrok, a feldolgozott élelmiszerek és a savas italok túlzott fogyasztását, amelyek savas környezetet teremtenek a szájban, elősegítve a demineralizációt és a baktériumok szaporodását.
A vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrend (különösen a zsírban oldódó vitaminok: A, D, E, K2) létfontosságú a fogzománc és a csontok erősségének megőrzéséhez. A biológiai fogászat gyakran a Weston A. Price kutatásaira hivatkozik, amely megmutatta, hogy a hagyományos, tápanyagban sűrű étrendek hogyan védik meg a fogakat a szuvasodástól.
Természetes szájhigiéniai termékek
A biológiai fogászatban a szájhigiéniai termékek kiválasztásánál is a toxicitás elkerülése a fő szempont. Ez magában foglalja a fluoridmentes, SLS-mentes (Sodium Lauryl Sulfate) és mesterséges színezékektől mentes fogkrémeket. Előnyben részesítik azokat a termékeket, amelyek természetes antibakteriális összetevőket tartalmaznak, mint például a Xilit, a propolisz vagy a különböző gyógynövénykivonatok.
A természetes anyagok szerepe nem merül ki a tömésekben és pótlásokban. A megelőzés szintjén is kulcsfontosságú, hogy a mindennapi szájápolás során ne vigyünk be felesleges kémiai anyagokat a szervezetünkbe, ezzel is támogatva a szisztémás egyensúlyt és az immunrendszer vitalitását. A biológiai fogászat egy hosszú távú elkötelezettség az egészség iránt, ahol a szájüreg a test egészségi állapotának kapuja és őre.
