A modern háztartásokban egyre nagyobb szerepet kap a zöldítés, a szobanövények és a kerti kultúrák iránti érdeklődés reneszánszát éli. Ez a szenvedély azonban gyakran ütközik a pénztárca korlátaival, különösen, ha ritkább, különlegesebb fajokra vágyunk. Ezzel párhuzamosan nő a fenntarthatóság iránti igény is: szeretnénk kevesebb hulladékot termelni és csökkenteni a kereskedelmi célú növénytermesztés ökológiai lábnyomát. Erre a kettős igényre kínálnak zseniálisan egyszerű és közösségépítő megoldást a dugvány-könyvtárak, amelyek a tudás, a növények és a zöld barátságok szabad áramlását teszik lehetővé.
Képzeljünk el egy helyet, ahol a tagdíj nem pénzben, hanem növényi anyagban fizetendő, ahol a „kölcsönzés” azt jelenti, hogy egy apró hajtást viszünk haza, hogy gondoskodásunkkal felnőjön, és ahol a „visszahozatal” a felnőtt növény szaporítását és a közösséggel való megosztását jelenti. Ez a zöld közösségi pont nem csupán egy ingyenes növényforrás; ez a biológiai sokféleség megőrzésének, a kertészeti tudás átadásának és a helyi közösségek megerősítésének egyik leginnovatívabb formája.
A dugvány-könyvtárak létrejötte a klasszikus könyvtári modell egyszerű átültetése a növényvilágra, ahol a könyvek helyett dugványok, magok és hagymák cserélnek gazdát. Ez a jelenség az utóbbi években világszerte, de különösen Európában és Észak-Amerikában vált népszerűvé, reagálva a DIY (csináld magad) kultúra és a megosztás gazdaságának térnyerésére. Magyarországon is egyre több ilyen kezdeményezés bukkan fel, legyen szó fizikai, dedikált helyszínekről vagy szervezett online csoportokról, amelyek lehetővé teszik a személyes átvételt.
Mi is az a dugvány-könyvtár, és hogyan működik a gyakorlatban?
A dugvány-könyvtár alapvető filozófiája a reciprocitáson, azaz a viszonzáson alapul. Bár a növényi anyaghoz való hozzájutás ingyenes, a rendszer fenntarthatóságához elengedhetetlen, hogy a résztvevők ne csak elvigyenek, hanem idővel vissza is adjanak a közösségnek. Ez lehet egy új, gyökeresedő dugvány, egy megosztott vetőmag vagy akár a saját szakértelmük átadása egy workshop keretében.
A működési modell szinte mindig decentralizált. A könyvtárak lehetnek:
- Fizikai központok: Gyakran közösségi kertek, könyvtárak, kávézók vagy zero waste üzletek részei, ahol egy dedikált polc vagy asztal szolgál a növényi cserék helyszínéül.
- Mobilis pontok: Pop-up események, vásárok vagy fesztiválok alkalmával felállított ideiglenes cserepontok.
- Online hálózatok: A leggyakoribb forma, ahol a tagok online hirdetik meg a felajánlott dugványokat, majd egyeztetik a személyes átvétel helyét és idejét (gyakran a helyi közösségi pontokon).
A központi elem maga a dugvány. A dugvány egy növényi rész (szár, levél, gyökér), amelyet leválasztottak az anyanövényről azzal a céllal, hogy önálló egyedként fejlődjön tovább. Ez a módszer a növények vegetatív szaporításának legelterjedtebb formája, amely garantálja, hogy az új növény genetikailag azonos lesz az anyanövénnyel.
A dugvány-könyvtárak a növényi tudás demokratizálásának eszközei. Lehetővé teszik, hogy bárki, anyagi helyzettől függetlenül, hozzáférjen ritka vagy különleges fajtákhoz, miközben aktívan hozzájárul a helyi biológiai sokféleség megőrzéséhez.
A sikeres csere alapfeltétele a dokumentáció. Egy felelős dugvány-könyvtárban minden felajánlott növényi anyagot megfelelően fel kell címkézni. Ez nemcsak a fajtaazonosítás miatt fontos, hanem azért is, hogy a leendő gondozó tisztában legyen a növény igényeivel. A címkén szerepelnie kell legalább a növény nevének (lehetőleg a latin név is), az anyanövény állapotának, és annak, hogy milyen típusú dugványról van szó (pl. gyökereztetett, vízben gyökereztetendő, vagy közvetlenül talajba ültethető).
A növénycsere folyamata az emberi interakcióra épül. Ezek a pontok valójában nem steril, elszigetelt cserék helyszínei, hanem találkozóhelyek, ahol a tapasztalt kertészek megoszthatják tippjeiket a kezdőkkel. A dugvány-könyvtár így válik a fenntartható kertészkedés élő iskolájává.
A dugvány-könyvtárak társadalmi és környezeti előnyei
A dugvány-könyvtárak jelentősége messze túlmutat az „ingyenes növény” aspektuson. Ezek a kezdeményezések alapvetően változtatják meg a növényekhez való viszonyunkat, erősítve a közösségi szellemet és elősegítve a bolygónk egészségének védelmét.
Közösségépítés és tudásmegosztás
A modern társadalomban egyre nagyobb hangsúlyt kap a helyi közösségek szerepe. A dugvány-könyvtár egy fizikai vagy virtuális horgonyt biztosít a növénybarátok számára, ahol találkozhatnak és támogathatják egymást. A növénygondozás nehéz lehet; a közösség nyújtotta támogatás, a betegségekkel kapcsolatos tanácsok és a bevált trükkök megosztása felbecsülhetetlen értékű. Ez a növénybarát közösség a tudás vertikális és horizontális áramlását biztosítja: a nagymama régi, jól bevált módszereitől a legújabb hidropóniás trendekig.
Egy frissen beszerzett, ritka szobanövény szaporításával kapcsolatos tapasztalatok megosztása például azonnal növeli a közösség kollektív tudásbázisát. Az emberek hajlandóbbak kísérletezni, ha tudják, hogy kudarc esetén van hová fordulniuk tanácsért, vagy újra beszerezhetik az elvesztett fajtát.
A biológiai sokféleség megőrzése
A kereskedelmi növénytermesztés gyakran csak a legnépszerűbb, legkönnyebben szállítható és leggyorsabban növő fajtákra fókuszál. Ennek eredményeként sok régi, ellenálló vagy egyszerűen csak kevésbé ismert fajta eltűnik a piacról. A dugvány-könyvtárak lehetővé teszik a ritka fajták és a helyi örökség részét képező növények (pl. régi fűszernövények, különleges gyümölcsfajták) megőrzését és terjesztését.
Amikor egy tag egy különleges, generációk óta a családjában lévő növényt oszt meg, azzal nemcsak egy dugványt ad át, hanem egy élő történelmi emléket is. Ez a decentralizált megőrzés sokkal ellenállóbb rendszert eredményez, mint ha csak néhány nagy termesztő kezében lenne a genetikai állomány.
Fenntarthatóság és zero waste
A dugványozás eleve a fenntartható kertészkedés egyik alappillére. Ahelyett, hogy új növényeket vásárolnánk, amelyek gyakran hosszú utat tesznek meg, műanyag cserepekben érkeznek, és tőzegtartalmú földben nevelkednek, a dugványozással a meglévő erőforrásokat használjuk fel. Ez a megközelítés tökéletesen illeszkedik a zero waste életmódhoz.
Ráadásul a könyvtárak gyakran szolgálnak gyűjtőpontként is felesleges cserepek, ültetőedények, vagy akár használt kerti szerszámok számára is. Így a növényi anyag cseréje kiegészül a kerti eszközök és kiegészítők újrahasznosításával is, minimalizálva a fogyasztói lánc által generált hulladékot.
Gazdasági előnyök: ingyenes növények mindenki számára
Ne feledkezzünk meg a legkézenfekvőbb előnyről sem: a pénzügyi megtakarításról. A hobbi kertészkedés, különösen a ritka beltéri növények gyűjtése, rendkívül költséges lehet. Egy-egy népszerű, mutáns fajta dugványa akár több ezer forintba is kerülhet a kereskedelmi forgalomban.
A dugvány-könyvtárakban ezek a növények ingyenes növényekhez való hozzáférést biztosítanak. Ez különösen vonzóvá teszi a hobbit a fiatalok, a diákok és az alacsonyabb jövedelmű családok számára, akik így is élvezhetik a zöld környezet nyújtotta előnyöket anélkül, hogy nagy összegeket kellene költeniük.
Hogyan kezdjünk bele a dugványozásba? Alapvető technikák
Ahhoz, hogy valaki sikeresen részt vegyen egy dugvány-könyvtár működésében, elengedhetetlen a dugványozás technikájának ismerete. A sikeres szaporítás nem ördöngösség, de megköveteli a növények alapvető anatómiájának és igényeinek megértését.
A sikeres dugványozás lépései
Minden dugványozási kísérlet az anyanövény gondos kiválasztásával kezdődik. Csak egészséges, erős és kártevőmentes növényről szabad dugványt venni! A kártevők terjedésének megakadályozása a közösségi cserék során kritikus fontosságú.
1. A metszés
A leggyakoribb technika a szárdugvány. Ezt a módszert alkalmazzuk a legtöbb kúszó és bokros szobanövénynél (pl. Filodendron, Pothos, Tradescantia). A vágást mindig egy növényi csomó (node) alatt ejtsük meg, ahol a levél a szárhoz kapcsolódik. A csomó az a hely, ahol a növekedési hormonok koncentrálódnak, és ahonnan a gyökerek kifejlődnek.
Használjunk steril, éles szerszámot (metszőolló, kés), hogy elkerüljük a sebfertőzést. Egy átlagos szárdugvány 8–15 cm hosszú, és tartalmaz legalább két csomót: egyet a gyökereztetéshez és egyet a jövőbeli növekedéshez.
2. A gyökereztető közeg kiválasztása
Három fő közeg létezik a dugványok gyökereztetésére:
- Víz: A legegyszerűbb és legnépszerűbb módszer. A dugványt tiszta vízbe helyezzük, és rendszeresen cseréljük a vizet. Előnye, hogy látjuk a gyökerek fejlődését. Hátránya, hogy a vízben fejlődött gyökerek törékenyek lehetnek, és nehezen adaptálódnak a talajhoz.
- Talaj/Ültetőközeg: Közvetlenül laza, jól szellőző talajba, perlit és tőzegmentes komposzt keverékébe ültetjük. Ez a módszer a leginkább természetes, de nagyobb páratartalmat igényel, és a gyökérfejlődés lassabb lehet.
- Inert közegek: Perlit, vermikulit, vagy sphagnum moha. Ezek a közegek kiváló víztartást és levegőzést biztosítanak, ideálisak a nehezebben gyökereztethető fajokhoz. A mohában való gyökereztetés (moss propagation) különösen kedvelt a ritka Aroidok esetében.
A gyökereztető hormon használata opcionális, de jelentősen felgyorsíthatja a folyamatot, különösen fás szárú növények vagy nehezebben szaporítható fajták esetében. A hormon lehet por vagy folyadék formájában.
3. A gondozás
A dugványoknak állandó, de nem tűző napfényre és magas páratartalomra van szükségük. A legtöbb dugvány 2–6 hét alatt fejleszt elegendő gyökeret ahhoz, hogy átültethető legyen. Fontos, hogy a gyökerek legyenek legalább 3–5 cm hosszúak és elágazóak, mielőtt a végleges cserépbe kerülnének.
| Típus | Példa növény | Jellemzők |
|---|---|---|
| Szárdugvány (Node Cutting) | Pothos, Philodendron, Monstera | Gyökérfejlődés a csomónál. A legelterjedtebb módszer. |
| Levélnyéllel (Petiole Cutting) | Afrikai ibolya (Saintpaulia) | A gyökerek és az új növekedés a levélnyél végénél indul. |
| Levéldugvány (Leaf Cutting) | Sansevieria (Anyósnyelv), Begónia | A levél darabokból indul meg az új növekedés. |
| Tőosztás | Páfrányok, Zebrina | A gyökértömeg szétválasztása, nem igazi dugványozás, de elterjedt csereforma. |
A legnépszerűbb növények, amelyeket dugványozni érdemes
A dugvány-könyvtárak forgalmát elsősorban azok a növények adják, amelyek könnyen, gyorsan és nagy mennyiségben szaporíthatók. Ezek az úgynevezett „kezdő növények”, amelyek garantálják a sikert, és bőségesen állnak rendelkezésre cserére.
A kúszónövények triumvirátusa
Ezek a növények a legideálisabbak a dugvány-könyvtár számára, mivel szinte minden csomójuk potenciális új növényt rejt, és gyorsan fejlesztenek léggyökeret.
- Epipremnum aureum (Pothos): A „szobai futóka” szinte elpusztíthatatlan. Vízben a gyökerek napok alatt megjelennek. A különböző fajták (Neon, Marble Queen, Jessenia) rendkívül keresettek a csereközösségekben.
- Philodendron hederaceum (Szívlevelű filodendron): Hasonlóan egyszerűen szaporítható, mint a Pothos, gyakran már a szárán is láthatók a gyökérkezdemények.
- Tradescantia (Zöld/lila vándor): Hihetetlenül gyorsan gyökeresedik, akár közvetlenül nedves talajba ültetve is. Egyetlen anyanövényből rövid idő alatt tucatnyi új növény hozható létre, ami ideálissá teszi a bőséges megosztásra.
Pozsgások és kaktuszok
A pozsgások (succulents) egyedi szaporítási módszereket igényelnek, de a könyvtárakban különösen népszerűek, mivel helytakarékosak és sokféle fajtát kínálnak. Sok pozsgás levéldugványról is szaporítható, ami azt jelenti, hogy egyetlen levélből is új növény fejlődik ki.
A levéldugványozás során a levélnek hagyni kell egy-két napot száradni, hogy a vágás felülete sebződjön. Ez megakadályozza a rothadást, ami a pozsgások első számú ellensége. Utána laza, homokos talajra kell fektetni, ahol idővel megjelennek a gyökerek és a pici növénykezdemény.
Fűszernövények és ehető kultúrák
A dugvány-könyvtárak nem korlátozódnak csupán dísznövényekre. A kerti és konyhai növények, mint a rozmaring, a menta, a levendula vagy a bazsalikom, szintén nagyszerűen szaporíthatók dugványozással. Ez a szegmens különösen fontos a városi kertészkedés és az erkélyen történő termesztés szempontjából.
A menta és a bazsalikom szárdugványai például szinte azonnal gyökeret eresztenek vízben, és így gyorsan hozzájuthatunk friss fűszerekhez, anélkül, hogy drága palántákat vásárolnánk minden szezonban. A DIY kertészet ezen formája nagymértékben hozzájárul az önellátás érzéséhez.
Etikett és szabályok: hogyan legyünk felelős tagjai a növényközösségnek?
A dugvány-könyvtár sikere és fenntarthatósága nagymértékben függ a résztvevők felelősségteljes magatartásától. Mivel a növényi anyagok cseréje potenciális kockázatot rejt a kártevők és betegségek terjedésére, szigorú, nem hivatalos szabályok alakultak ki a közösségekben.
Az első számú szabály: kártevőmentesség
Soha ne adjunk át olyan dugványt vagy növényt, amelyen gyanús foltok, elszíneződések vagy látható kártevők (pl. pajzstetvek, tripszek, takácsatkák) vannak. A kártevőmentesség biztosítása alapvető etikai kötelesség. Egyetlen fertőzött dugvány is képes tönkretenni egy egész gyűjteményt a közösségben.
Ha egy növényt dugványozásra szánunk, érdemes előtte néhány hétig karanténba helyezni, és alaposan átvizsgálni. A dugványozás előtt a frissen vágott hajtást érdemes lemosni enyhe szappanos vízzel vagy rovarölő szerrel, megelőzés céljából.
A fajtaazonosítás és címkézés fontossága
A pontatlan címkézés a növénybarátok egyik legnagyobb rémálma. Ha egy növényt „csak egy zöld növényként” adunk át, a leendő tulajdonos nem tudja, milyen fényre, öntözésre és hőmérsékletre van szüksége. Ez gyakran a növény pusztulásához vezet.
Minden dugványt fel kell címkézni! A címkének tartalmaznia kell legalább a növény köznyelvi nevét, de ideális esetben a latin nevét is (pl. Monstera deliciosa). Különösen fontos a fajta (kultivár) megjelölése, ha az egy különleges variáció (pl. Pothos 'N’Joy').
A csere etikettje: minőség a mennyiség helyett
A dugvány-könyvtár nem az a hely, ahol az elpusztulásra ítélt, beteg növényeinket „kidobjuk”. A közösség elvárja a minőségi hozzájárulást. Csak életképes, egészséges és megfelelően vágott dugványokat vigyünk be. Egy tapasztalt kertész tudja, hogy egyetlen erős, jól gyökerező hajtás többet ér, mint tíz satnya, beteges vágás.
A reciprocitás elve szerint, ha sokat viszünk el, igyekezzünk idővel mi is adni. Ez nem azonnali elvárás, hiszen a növényeknek idő kell a növekedéshez, de a hosszú távú elkötelezettség elengedhetetlen a közösség fennmaradásához.
A felelős növénycsere nem csupán a biológiai sokféleséget, hanem a közösség bizalmát is védi. A növényi egészségügyi ellenőrzés és a pontos címkézés a szeretetnyelve annak, ahogyan a tagok gondoskodnak egymás gyűjteményeiről.
A dugvány-könyvtárak szervezeti formái és kihívásai
A dugvány-könyvtárak szervezése sokféle formát ölthet, de mindegyik szembesül bizonyos logisztikai és működési kihívásokkal, különösen a tartós fennmaradás tekintetében.
Fizikai könyvtárak vs. online platformok
A fizikai központok nagy előnye, hogy azonnali hozzáférést biztosítanak és erősítik a személyes kapcsolatokat. Azonban állandó helyszínt, önkénteseket és folyamatos karbantartást igényelnek. A növényeknek fényre és öntözésre van szükségük, ami állandó felügyeletet tesz szükségessé.
Az online platformok (pl. dedikált Facebook csoportok, Instagram oldalak) rugalmasabbak, de hiányzik belőlük a fizikai ellenőrzés lehetősége. Itt a tagok közötti bizalom a legfontosabb: a vevőnek el kell hinnie, hogy a felkínált dugvány valóban egészséges és azonosított.
A legsikeresebb modellek gyakran kombinálják a kettőt: az online felületet használják a meghirdetésre és egyeztetésre, míg a fizikai közösségi pontok (pl. egy helyi kávézó) csak átadópontként funkcionálnak.
Jogi és egészségügyi szempontok
Bár a legtöbb dugvány-könyvtár hobbi alapon működik, érdemes tisztában lenni a jogi keretekkel. A növények kereskedelmi célú szaporítását és értékesítését szigorú szabályok (pl. fajtaoltalom, növényegészségügyi előírások) szabályozzák. Mivel a dugvány-könyvtárakban a csere nem pénzért történik, általában nem esnek a kereskedelmi szabályozás alá, de a növényegészségügyi kockázatok (különösen a karanténkártevők terjedése) miatt a felelősségteljes működés elengedhetetlen.
A ritka, védett vagy invazív fajták cseréjét szigorúan kerülni kell. A közösség felelőssége, hogy csak olyan fajokat osszanak meg, amelyek nem jelentenek ökológiai kockázatot a helyi környezetre nézve.
Túl a dugványokon: magbankok és vetőmagcsere programok
A dugvány-könyvtárak gyakran kapcsolódnak vagy bővülnek ki más közösségi kezdeményezésekkel, amelyek a genetikai sokféleség megőrzését célozzák. A legfontosabb kiegészítő terület a magbankok és a vetőmagcsere programok.
A magbankok szerepe
Míg a dugványozás a vegetatív szaporítás egyik formája, amely genetikailag azonos másolatot hoz létre, addig a magok cseréje a genetikai sokféleség fenntartásának kulcsa. A magbankok célja, hogy megőrizzék a régi, helyi fajtákat, különösen azokat a zöldségeket, gyümölcsöket és dísznövényeket, amelyek eltűntek a kereskedelmi kínálatból.
Ezek a programok kulcsfontosságúak a permakultúra és az élelmiszer-önellátás szempontjából. A tagok általában ingyenesen jutnak hozzá a magokhoz, azzal a kötelezettséggel, hogy a termésből származó magokat betakarítják, és egy részüket visszajuttatják a bankba. Ez biztosítja a ciklikus fenntarthatóságot.
Hogyan működik a vetőmagcsere?
A vetőmagcsere szigorúbb címkézést igényel, mint a dugványozás. Lényeges:
- A fajta pontos neve.
- A mag betakarításának éve.
- A termőhely (ha lehetséges), hogy tudjuk, milyen klímához szokott.
- A magok típusa (pl. örökölt, hibrid, nyílt beporzású).
A közösségi cserepontokon gyakran találhatók kis borítékok és leírások a vetőmagok megfelelő tárolásához. A legfontosabb, hogy a felajánlott magok ne legyenek hibridek (F1), mivel ezek nem örökítik stabilan a szülői tulajdonságokat.
Digitális tér és valóság: a közösségi növénycsere online platformjai
A dugvány-könyvtárak robbanásszerű elterjedése szorosan összefügg a közösségi média lehetőségeivel. Az online platformok teszik lehetővé, hogy a helyi kezdeményezések gyorsan megtalálják egymást, és hatékonyan szervezzék a fizikai átadásokat.
A közösségi média mint katalizátor
A Facebook csoportok és a dedikált növénycserélő applikációk a legfontosabb eszközei a modern növénycsere mozgalomnak. Ezek a platformok lehetővé teszik a tagok számára, hogy feltöltsék a növényeikről készült képeket, leírást adjanak a dugványokról, és közvetlenül kommunikáljanak a potenciális cserélőpartnerrel.
A digitális térben a ritka fajták iránti kereslet különösen magas. Egy népszerű, de nehezen beszerezhető Monstera variegata dugványáért akár több tucat cserét is felajánlhatnak. Ez a virtuális piactér azonban megköveteli a magas szintű megbízhatóságot és a gyors reagálást.
A növényfotózás művészete és a bizalom építése
Az online közegben a bizalom a vizuális tartalomra épül. Egy jó minőségű, éles fotó, amely hitelesen mutatja be a dugvány állapotát, a gyökereket és az anyanövényt, elengedhetetlen. A csalódások elkerülése érdekében a tagoknak mindig őszintén kell tájékoztatniuk a növényi anyagról, különösen, ha az még nem gyökeresedett meg.
Sok közösség bevezetett egyfajta „értékelési rendszert” vagy referenciagyűjtést, ahol a sikeres cseréket követően a tagok ajánlásokat írnak egymásnak. Ez a mechanizmus segít kiszűrni a felelőtlen vagy potenciálisan kártevővel fertőzött növényeket kínáló felhasználókat, erősítve ezzel a hálózat integritását.
A dugvány-könyvtárak jövője és a zöld kultúra terjesztése
A dugvány-könyvtárak nem csupán egy átmeneti trend részei, hanem a modern, ökotudatos életmód szerves részei. Ahogy a városi környezetben egyre nagyobb igény mutatkozik a zöld területek és a természettel való kapcsolat iránt, ezek a közösségi pontok egyre fontosabb szerepet kapnak.
Oktatási szerep és workshopok
A dugvány-könyvtárak természetes helyszínei a kertészeti workshopoknak. Itt a kezdők megtanulhatják a gyökereztetés, a metszés, a talajkeverés és a kártevővédelem alapjait. Egy jól szervezett könyvtár rendszeresen tart előadásokat a ritka fajták gondozásáról vagy a fenntartható tápanyag-utánpótlásról (pl. komposzttea készítése).
Ez az oktatási funkció biztosítja, hogy a megszerzett növények ne pusztuljanak el a tapasztalat hiánya miatt, hanem valóban felnőjenek és a közösség genetikai körforgásának részévé váljanak. A tudás átadása ugyanolyan értékes csere, mint maga a dugvány.
A helyi gazdaság támogatása
Bár a növények ingyenesek, a dugvány-könyvtárak közvetetten támogathatják a helyi kisvállalkozásokat. Amikor egy könyvtár egy kávézóban vagy helyi kézműves boltban kap helyet, az növeli a hely látogatottságát. A tagok gyakran vásárolnak a helyszínen kávét, vagy kiegészítőket a növényeikhez (pl. egyedi cserepeket, földet), ezzel bevételeket generálva a befogadó helynek.
Ezek a zöld közösségi pontok így nemcsak a növények, hanem a helyi gazdaság élénkítőivé is válnak, integrálva a fenntarthatóságot a mindennapi fogyasztásba.
A dugvány-könyvtár mozgalom lényege az a felismerés, hogy a növények nem csupán árucikkek, hanem élő, osztható kincsek. A közösségi szaporítás és csere révén mindenki hozzájuthat a zöld örömökhöz, miközben aktívan hozzájárul egy zöldebb, összetartóbb és fenntarthatóbb jövő építéséhez.
