Amikor beköszönt a sötét évszak – jellemzően a késő ősztől egészen a kora tavaszig tartó időszak –, az életünk ritmusa jelentősen megváltozik. A nappalok rövidülése, a hőmérséklet drasztikus csökkenése és a természetes fény hiánya mind azt eredményezik, hogy sokkal több időt töltünk otthon, és ez a beltéri komfort iránti igényünk is ugrásszerűen megnő. Ez az igény azonban elkerülhetetlenül együtt jár az energiafogyasztás növekedésével. Az otthoni energiafelhasználás optimalizálása ebben az időszakban nem csupán pénzügyi kényszer, hanem a hosszú távú fenntarthatóság és a komfortos életminőség alapfeltétele.
A fűtési szezon Magyarországon általában október közepén indul, és akár április végéig is eltarthat, ami azt jelenti, hogy az év felében az otthonunk szigetelési és fűtési rendszereinek hatékonysága határozza meg a havi költségeink jelentős részét. A sötét évszakban ráadásul nem csak a fűtésre költünk többet, hanem a mesterséges világítás és a megnövekedett készülékhasználat is megterheli a hálózatot és a pénztárcánkat.
Az energiatakarékosság a sötét évszakban nem egy egyszeri döntés, hanem egy komplex, tudatos életmódbeli stratégia, amely a szigeteléstől a digitális hőmérséklet-szabályozásig terjed.
A sötét évszak kihívásai: pénzügyi terhek és komfortigény
A téli hónapok beálltával a háztartások energiaigénye robbanásszerűen megnő. Ennek fő oka, hogy a külső és belső hőmérséklet közötti különbség (a delta T) jelentősen megnő, ami a hőveszteség fokozódásához vezet. Egy 20 Celsius-fokos belső hőmérséklet fenntartása nulla fokos külső hőmérséklet mellett sokkal kevesebb energiát igényel, mint mínusz tíz fokban. Ez a hőmérséklet-különbség az, ami a fűtési rendszereket folyamatos üzemre kényszeríti, és ezáltal drasztikusan megemeli a fűtésszámlát.
A pénzügyi szempontokon túl a komfortigény pszichológiai tényezői is szerepet játszanak. A sötétség és a hideg hatására az emberek természetesen vágynak a meleg, világos és biztonságos beltéri környezetre. Ez a vágy gyakran vezet túlfűtéshez vagy felesleges világításhoz, különösen a délutáni órákban, amikor a nap már lement, de még aktívak vagyunk. A tudatos energiagazdálkodás célja, hogy ezt a komfortot a lehető legkisebb ráfordítással érjük el.
Érdemes megvizsgálni, hogy egy átlagos háztartás energiafelhasználásának megoszlása hogyan változik a fűtési szezonban. Míg nyáron a háztartási gépek és a vízmelegítés dominál, télen a fűtés aránya könnyedén elérheti, sőt meg is haladhatja a teljes energiafelhasználás 70-80 százalékát. Ez a koncentrált fogyasztás teszi kiemelten fontossá a hőszigetelés és a fűtési rendszer hatékonyságának kérdését.
A rezsicsökkentés támogatott szintje feletti fogyasztás esetén a piaci árak érvényesülnek, ami még drámaibbá teszi a téli kiugró fogyasztás pénzügyi következményeit. A magasabb áram- és gázdíjak elkerülése, vagy legalábbis minimalizálása, közvetlen anyagi megtérülést jelent az energiahatékonysági beruházások számára.
A hőszigetelés szerepe az alapvető energiavédelemben
Az energiatakarékosság első és legfontosabb lépése nem az energia előállítása, hanem a már meglévő energia megtartása. A modern épületfizika alapelve, hogy a legjobb energia az, amit nem használunk el. Ennek a megtartásnak a kulcsa pedig a kiváló minőségű hőszigetelés.
A hőveszteség három fő úton történik: konvekció (légáramlás), kondukció (hővezetés az anyagon keresztül) és sugárzás. A szigetelés elsősorban a kondukciót akadályozza meg. Egy rosszul szigetelt épület olyan, mint egy lyukas vödör: hiába fűtjük, a hő folyamatosan elszökik, és a fűtőrendszernek folyamatosan pótolnia kell az elvesztett energiát.
A kritikus hőveszteségi pontok kezelése
Az otthoni hőveszteség eloszlása tipikusan a következőképpen alakul egy átlagos, nem felújított magyar ház esetében:
| Hőveszteségi terület | Becsült arány (%) | Energiatakarékossági fókusz |
|---|---|---|
| Falak (külső burkolat) | 30–35% | Homlokzati szigetelés (EPS, kőzetgyapot) |
| Tető és födém | 20–25% | Padlásfödém szigetelése (fújt szigetelés, táblás anyagok) |
| Nyílászárók (ablakok, ajtók) | 15–20% | Háromrétegű üvegezés, légtömörség |
| Padló és aljzat | 10–15% | Lábazati szigetelés, padlófűtés alatti szigetelés |
| Szellőzés és hőhidak | 10–15% | Hőhídmentes kialakítás, rekuperátor |
A homlokzati szigetelés vastagságának megválasztása kritikus. Bár a 10 cm-es vastagság régebben elfogadott volt, a mai energiahatékonysági elvárások a 15-20 cm-es vastagságot teszik indokolttá, különösen a passzívház közeli szintek eléréséhez. A szigetelőanyag minősége (pl. a hőszigetelő képességét jelző lambda érték) közvetlenül befolyásolja a megtérülési időt.
A hőhidak jelentősége
A hőhíd olyan szerkezeti pont az épület burkolatában, ahol a hővezető képesség lényegesen rosszabb, mint a környező felületeken. Tipikus hőhidak alakulnak ki a födém és a fal találkozásánál, az erkélyeknél, vagy a nem megfelelően beépített ablakkereteknél. Ezeken a pontokon nemcsak jelentős hőveszteség keletkezik, hanem a belső felületi hőmérséklet is drámaian lecsökkenhet, ami a páralecsapódás és a penészedés melegágya.
A hőhidak megszüntetése (vagy legalábbis minimalizálása) elengedhetetlen a téli komfort és az egészséges lakókörnyezet szempontjából. Egy rosszul kezelt hőhíd képes lerontani egy egyébként jól szigetelt fal teljesítményét. A szakszerű tervezés és kivitelezés ezért létfontosságú.
A nyílászárók cseréje, különösen a régi, egyrétegű üvegezésű ablakok esetében, az egyik leggyorsabban megtérülő befektetés. A modern, háromrétegű, gázzal töltött üvegezésű ablakok lényegesen alacsonyabb U-értékkel rendelkeznek, ami minimalizálja a hőátadást. Emellett a keretek és a fal közötti légtömörség biztosítása is kulcsfontosságú, hiszen a szökő levegő (konvekció) hatalmas energiaveszteséget jelent.
Fűtési rendszerek optimalizálása: a hatékonyság kulcsa
Hiába rendelkezünk tökéletes szigeteléssel, ha a fűtési rendszerünk elavult, vagy nem megfelelően van beállítva. A sötét évszakban a fűtés a legnagyobb fogyasztó, ezért a rendszerek finomhangolása óriási megtakarítást eredményezhet.
Korszerű kazánok és hőszivattyúk
A régi, atmoszférikus gázkazánok hatásfoka gyakran csak 70-80 százalék körüli. Ezzel szemben a modern kondenzációs gázkazánok képesek a füstgázban rejlő hőenergiát is hasznosítani, így hatásfokuk elérheti a 105-109 százalékot (az alsó fűtőértékre vetítve). Bár a beruházási költség magas, a megtakarítás gyorsan amortizálja azt, különösen magas gázárak mellett.
A hőszivattyús rendszerek (levegő-víz, föld-víz) képviselik a leghatékonyabb fűtési technológiát. Mivel a környezeti energiát hasznosítják, a felhasznált 1 egység elektromos energiáért cserébe 3-5 egység hőt termelnek (COP érték). Ez a technológia, bár kezdetben drága, hosszú távon a legnagyobb energiamegtakarítást biztosítja, és lehetővé teszi a földgáztól való teljes függetlenedést.
Termosztátok helyes használata és zónázás
A hőmérséklet-szabályozásban rejlő megtakarítási potenciál gyakran alábecsült. Egyetlen fokos hőmérséklet-csökkentés a fűtési rendszer beállításában 5-7 százalékos energia-megtakarítást eredményezhet. A javasolt komfort hőmérséklet nappal 20-21 °C, míg éjszaka vagy távollét esetén 17-18 °C.
A modern programozható termosztátok lehetővé teszik a hőmérséklet automatikus csökkentését azokon az időszakokon, amikor a lakók nincsenek otthon, vagy éppen alszanak. Ez megakadályozza a felesleges fűtést, miközben biztosítja, hogy a hazaérkezés pillanatára már kellemes meleg várja a családot. A zónázás, azaz az egyes helyiségek hőmérsékletének független szabályozása (pl. okos radiátorszelepekkel), tovább növeli a hatékonyságot, hiszen a ritkán használt szobákat alacsonyabb hőmérsékleten tarthatjuk.
Ne a falakat fűtsük! A radiátor elé helyezett bútorok, vastag függönyök vagy ruhaszárítók akár 10-20% hőveszteséget is okozhatnak, mivel akadályozzák a hőáramlást a helyiségben.
A fűtőtestek karbantartása
Egy egyszerű, de gyakran elhanyagolt feladat a radiátorok légtelenítése. A fűtőtestekben felgyülemlett levegő megakadályozza a víz egyenletes áramlását, csökkentve ezzel a leadott hőmennyiséget és növelve a kazán felesleges működési idejét. A fűtési szezon elején elvégzett légtelenítés biztosítja a rendszer optimális működését.
Egy másik hatékony módszer a radiátorok mögé helyezett hőtükör fólia alkalmazása. Ez a fólia visszaveri a fal felé sugárzott hőt a szoba belseje felé, csökkentve ezzel a falon keresztül történő hőveszteséget. Ez különösen hasznos azokban a régebbi épületekben, ahol a külső homlokzati szigetelés még nem megoldott.
Okosotthon technológiák és az energiagazdálkodás
A digitális forradalom jelentős mértékben átalakította az otthoni energiatakarékosság lehetőségeit. Az okosotthon rendszerek ma már nem luxuscikkek, hanem alapvető eszközök a hatékony és tudatos energiafelhasználás érdekében, különösen a sötét évszakban.
Intelligens termosztátok és öntanuló rendszerek
Az intelligens termosztátok (pl. Nest, Tado) messze túlmutatnak a hagyományos programozható eszközökön. Képesek tanulni a lakók szokásaiból, felismerik, mikor vannak távol, és automatikusan optimalizálják a fűtési ciklusokat. Geofencing funkcióval ellátva még azt is képesek érzékelni, ha a lakók közelednek az otthonhoz, és időben elindítják a fűtést, elkerülve ezzel a hideg házba való hazaérkezést és az azt követő hirtelen, intenzív fűtési igényt.
Ezek a rendszerek gyakran valós idejű adatokkal szolgálnak az energiafogyasztásról, lehetővé téve a felhasználó számára, hogy pontosan lássa, mely beállítások vagy szokások eredményeznek magasabb költségeket. Ez a transzparencia kulcsfontosságú a viselkedésbeli változások elősegítésében.
Energiafigyelő rendszerek és monitoring
A teljes háztartási energiafogyasztás monitorozása segít azonosítani azokat a berendezéseket, amelyek a sötét évszakban rejtett fogyasztók lehetnek. Az okos konnektorok és energiafigyelő eszközök segítségével mérhető az egyes készülékek áramfelvétele, így feltárható a fantomfogyasztás mértéke.
A sötét évszakban különösen fontos a csúcsidőszakok (tipikusan reggel 6-9 és délután 16-20 óra) fogyasztásának kezelése. Az energiatárolók vagy az okos rendszerek képesek arra, hogy a kevésbé terhelt időszakokban (pl. éjszaka) töltsék fel az akkumulátorokat, vagy indítsák el a nagyszabású fogyasztókat (pl. mosógép), ezzel csökkentve a hálózati terhelést és optimalizálva a költségeket, különösen, ha két-tarifás mérővel rendelkezünk.
Automatizált árnyékolás és világítás
Bár a sötét évszakban a fűtés a fő prioritás, a fény és a hő együttes kezelése is hozzájárul az energiatakarékossághoz. A déli fekvésű ablakok télen is képesek jelentős mennyiségű napenergiát bejuttatni az otthonba (passzív szoláris nyereség). Az okos rendszerek képesek automatikusan felhúzni a redőnyöket a napos órákban, hogy maximalizálják a beáramló hőt, majd leengedni azokat naplemente után, hogy egy extra szigetelő réteget képezzenek a hideg ellen. Ez a módszer jelentős mértékben képes csökkenteni a fűtési igényt.
A világítás terén a mozgásérzékelős és fényerő-szabályozós rendszerek minimalizálják a felesleges fogyasztást. Mivel a sötét évszakban a mesterséges fényhasználat hossza akár napi 4-6 órával is megnőhet, a LED-technológia és az automatizált kikapcsolás elengedhetetlen a rezsiköltségek kordában tartásához.
A vízmelegítés rejtett energiafogyasztója
A fűtés után a vízmelegítés jelenti a második legnagyobb energiaigényt egy háztartásban, átlagosan a teljes fogyasztás 15-25 százalékát teszi ki. Bár a hidegebb hónapok nem feltétlenül növelik a vízmelegítési igényt, a hatékonyság itt is kritikus.
Boilerek és tárolók optimalizálása
A hagyományos elektromos bojlerek jelentős energiát veszítenek a tárolás során. A régi, rosszul szigetelt tartályok folyamatosan hűlnek, és a fűtőszálnak újra és újra be kell kapcsolnia. A modern, jól szigetelt tartályok és a hőszivattyús bojlerek bevezetése radikálisan csökkentheti ezt a veszteséget.
A bojler hőmérsékletének beállítása is fontos. A túl magas hőmérséklet (pl. 65-70 °C) felesleges energiafelhasználást jelent, ráadásul növeli a vízkőképződést. Az optimális beállítás 55-60 °C, ami elegendő a baktériumok elpusztításához (legionella) és a kényelmes használathoz.
Tudatos vízhasználat a téli hónapokban
A zuhanyzás helyett a fürdés választása drasztikusan növeli a melegvíz-fogyasztást. Egy átlagos kád megtöltése 100-150 liter vizet igényel, míg egy 5 perces zuhanyzás 40-50 liter vizet használ el. A sötét évszakban, amikor a fűtési költségek amúgy is magasak, a víztakarékos zuhanyfejek beépítése és a zuhanyzási idő csökkentése jelentős energia megtakarítást eredményez.
A vízáramlás korlátozók (perlátorok) beépítése a csapokra szintén minimális befektetéssel járó, de azonnali megtérülést eredményező megoldás. Ezek a kis eszközök levegővel dúsítják a vizet, fenntartva a nyomás érzetét, miközben csökkentik a tényleges átfolyó vízmennyiséget és ezzel a melegvíz előállítására fordított energiát.
Világítás és készülékek: a "standby" csapda
Bár a fűtéshez képest a világítás és a háztartási gépek fogyasztása kisebbnek tűnhet, a sötét évszakban a természetes fény hiánya miatt ez a szegmens is kulcsfontosságúvá válik. A lámpák hosszabb ideig égnek, és a beltéri tevékenységek (filmnézés, számítógép-használat) is megnövekednek.
Átállás LED-technológiára
A hagyományos izzók (és még a kompakt fénycsövek is) energiahatékonysága elenyésző, mivel energiájuk nagy részét hővé alakítják. A LED-izzók viszont minimális energiafelhasználással biztosítanak elegendő fényt. Egy 60 wattos hagyományos izzó helyett egy 8-10 wattos LED izzó használata azonnali, 80-90%-os megtakarítást eredményez a világítási költségeken.
Mivel a sötét évszakban napi több órával nő a mesterséges világítás használata, a teljes háztartásban történő LED-re való átállás kritikus lépés az otthoni energiahatékonyság növelésében. Továbbá, a LED-ek hosszú élettartama csökkenti a karbantartási és csere költségeket is.
A fantomfogyasztás minimalizálása
A fantomfogyasztás, vagy más néven a standby üzemmód, az az energia, amit a készülékek kikapcsolt, de hálózatra csatlakoztatott állapotban fogyasztanak. Tipikusan ide tartozik a TV, a töltők, a set-top boxok és a számítógépek. Bár egy-egy készülék fogyasztása minimális (néhány watt), a háztartásban található tucatnyi eszköz összfogyasztása éves szinten jelentős lehet.
Télen, amikor az emberek több időt töltenek bent, és több eszköz van folyamatosan csatlakoztatva, ez a hatás felerősödik. A megoldás az okos elosztók, vagy egyszerűen a kapcsolóval ellátott elosztók használata, amelyekkel egyetlen mozdulattal megszakítható az áramellátás a feleslegesen fogyasztó készülékek felé. A pénzügyi megtakarítás mellett ez a módszer növeli a tűzbiztonságot is.
Háztartási gépek energiaosztálya
A nagyméretű háztartási gépek (hűtő, mosógép, szárítógép) energiaosztálya alapvetően meghatározza azok fogyasztását. Bár a kezdeti beruházás magasabb lehet, az A energiaosztályú (vagy az új EU címkézés szerinti C vagy annál jobb) készülékek hosszú távon jelentős megtakarítást hoznak. Különösen igaz ez a hűtőkre, amelyek az év 365 napján, 24 órában üzemelnek.
A téli időszakban a mosási és szárítási szokások is változnak. A mosógépek alacsonyabb hőmérsékleten való használata (30-40 °C helyett) szinte alig rontja a tisztítási hatékonyságot, de drasztikusan csökkenti a vízmelegítésre fordított energiát. Ha lehetséges, kerüljük a szárítógép használatát, vagy válasszunk hőszivattyús szárítógépet, amely sokkal energiahatékonyabb, mint a hagyományos kondenzációs típusok.
Szellőztetés és páratartalom: az egészséges mikroklíma megteremtése
A szigetelés maximalizálása elengedhetetlen, de paradox módon ez teremti meg a szellőztetés legnagyobb kihívását. A légtömör épületekben a friss levegő utánpótlása kritikus, de a hagyományos ablaknyitásos szellőztetés hatalmas hőveszteséggel jár, különösen a hideg téli napokon.
A hővisszanyerős szellőztetés (rekuperátor)
A modern, energiatakarékos otthonok megoldása a központi vagy decentralizált hővisszanyerős szellőztető rendszer (rekuperátor). Ez a rendszer folyamatosan biztosítja a friss levegő beáramlását, miközben a távozó elhasznált levegő hőjének 80-95 százalékát átadja a bejövő hideg levegőnek.
Ez a technológia két fronton is támogatja az energiatakarékosságot a sötét évszakban:
- Minimalizálja a felesleges hőveszteséget, amit a gyakori ablaknyitás okozna.
- Megakadályozza a páralecsapódást és a penészedést, ami gyakran a légtömör, de rosszul szellőztetett otthonok problémája.
A rekuperátor beépítése hosszú távú befektetés az energiahatékonyságba és az egészségbe is, biztosítva a folyamatos, pollen- és portalanított friss levegőt anélkül, hogy a fűtési rendszert túlterhelnénk.
Páratartalom és hőérzet
A beltéri levegő páratartalmának optimális szintje (40-60%) jelentősen befolyásolja a hőérzetet. A túl száraz levegő (ami gyakran előfordul a téli, túlfűtött lakásokban) hidegebbnek érződik, ami arra késztetheti a lakókat, hogy magasabbra állítsák a termosztátot, feleslegesen növelve ezzel a fűtési költségeket.
A megfelelő páratartalom fenntartása (akár párologtatóval, akár a rekuperátor páravisszanyerő funkciójával) lehetővé teszi, hogy 1-2 fokkal alacsonyabb hőmérsékleten is komfortosan érezzük magunkat. Ez a kis hőmérséklet-különbség, ahogy korábban említettük, jelentős energia megtakarítást eredményezhet a fűtési szezonban.
A fenntarthatóság és a környezeti felelősség
Az energiatakarékosság jelentősége a sötét évszakban túlmutat a személyes pénzügyeken. Globális szinten az otthoni energiafogyasztás csökkentése közvetlenül hozzájárul a környezeti terhelés enyhítéséhez és a klímavédelmi célok eléréséhez.
CO2 kibocsátás csökkentése
A magyar háztartások energiaellátása még mindig jelentős mértékben függ a fosszilis energiahordozóktól, elsősorban a földgáztól és az áramtermeléshez használt fosszilis tüzelőanyagoktól. Minden el nem fogyasztott kilowattóra (kWh) hő vagy elektromos energia közvetlenül csökkenti a szén-dioxid kibocsátást.
A téli hónapokban, amikor az energiaigény a legmagasabb, a szolgáltatók gyakran a legkevésbé hatékony, csúcsterhelésre tervezett erőműveket is bekapcsolják. A tudatos fogyasztás csökkenti a terhelést a hálózaton, és segít elkerülni a legszennyezőbb energiatermelési módszerek alkalmazását. Ezzel a háztartások is aktív szereplőivé válnak a nemzetközi fenntarthatósági erőfeszítéseknek.
Megújuló energiaforrások integrálása télen
Sokan úgy gondolják, hogy a napelemek télen, a sötét évszakban alig termelnek energiát. Bár a termelés jelentősen csökken a nyári csúcshoz képest a rövidebb nappalok és az alacsonyabb napállás miatt, a modern, optimalizált fotovoltaikus rendszerek még télen is képesek hozzájárulni az áramellátáshoz.
A téli energiatakarékosság kulcsa az, hogy az otthoni rendszerek (pl. hőszivattyúk) a lehető legkevesebb áramot igényeljék. Ha a fogyasztás alacsony, még a télen megtermelt kisebb mennyiségű napenergia is elegendő lehet a kisebb fogyasztók (világítás, háztartási gépek) ellátására. A hosszú távú stratégia a maximális szigetelés, a hatékony fűtés és a megújuló energiaforrások kombinációja.
A házi energiatárolók (akkumulátorok) bevezetése lehetővé teszi, hogy a napközben megtermelt, de el nem fogyasztott energiát este használjuk fel, amikor a világítási igény a legnagyobb. Ez különösen értékes a téli hónapokban, amikor a nap már 16 órakor lemegy.
Hosszú távú befektetések megtérülése (ROI)
Az energiatakarékossági intézkedések – legyen szó nyílászáró cseréről, szigetelésről vagy hőszivattyú telepítéséről – jelentős kezdeti beruházást igényelnek. Azonban ezeket a kiadásokat nem költségként, hanem befektetésként kell kezelni, amelynek megtérülése idővel garantált.
A megtakarítási idő (amortizáció)
A megtérülési idő (ROI) jelentősen függ az energiaárak alakulásától és az elvégzett munka minőségétől. Magas energiaárak mellett a megtérülés felgyorsul. Például, ha egy 5 millió forintos szigetelés és ablakcsere évente 500 000 forint megtakarítást eredményez a fűtésszámlán, akkor a megtérülési idő 10 év. Tekintettel az energiaárak volatilitására, ez az időtartam gyakran rövidebb lehet.
Az energetikai felújítások megtérülését érdemes átfogóan vizsgálni. Nem csak a fűtésszámla csökken, hanem:
- Az ingatlan piaci értéke nő.
- A beltéri komfort és az egészséges lakókörnyezet javul.
- Csökken a karbantartási igény (pl. penészedés megszűnése).
Állami támogatások és pályázatok kihasználása
Magyarországon rendszeresen elérhetőek állami támogatások és kedvezményes hitelek az energetikai korszerűsítésekre. Ezek a támogatások jelentősen csökkenthetik a kezdeti beruházási terheket, és lerövidíthetik a megtérülési időt. A szigetelési, fűtéskorszerűsítési és napelem-telepítési pályázatok folyamatos figyelése elengedhetetlen a beruházási költségek optimalizálásához.
Az energetikai tanúsítvány elkészítése minden felújítás előtt és után is javasolt. Ez a dokumentum pontosan megmutatja, mennyivel javult az épület energiahatékonysági besorolása (pl. CC-ről AA-ra), számszerűsítve a befektetés értékét.
Gyakorlati tippek a sötét évszak azonnali energiatakarékosságához
A nagyobb beruházások mellett számos apró, azonnal bevezethető szokás és trükk létezik, amelyek már a következő havi rezsin is érezhető megtakarítást eredményeznek a sötét évszakban.
A leghatékonyabb azonnali intézkedések a légtömörség javítását célozzák. A régi ablakok és ajtók szigetelésének ellenőrzése, a rések tömítése szilikonnal vagy öntapadós szigetelőcsíkokkal, a bejárati ajtó alatti huzatfogó párnák használata mind minimális költséggel járó, de azonnali hatású megoldások. A hideg levegő beáramlása ugyanis drámaian rontja a hőérzetet, és felesleges fűtésre kényszerít.
A sütő használata télen kettős előnnyel jár. Nem csak ételt készítünk, de a sütőből távozó hő is fűti a konyhát, csökkentve ezzel a fűtési rendszer terhelését. Érdemes a sütő ajtaját nyitva hagyni a használat után, hogy a hő ne vesszen kárba. Ugyanígy, a mosógép és a mosogatógép használatát érdemes a csúcsidőn kívülre időzíteni, ha van rá lehetőség, kihasználva az esetleges éjszakai kedvezményes áramtarifákat.
A téli fénykihasználás maximalizálása szintén kulcsfontosságú. Napközben húzzuk el a függönyöket és redőnyöket, hogy a lehető legtöbb természetes fény és passzív szoláris nyereség jusson be. Naplemente után viszont azonnal zárjuk be az árnyékolókat, hogy a hőszigetelő hatásukat kihasználva bent tartsuk a meleget. Ez az egyszerű napi rutin jelentős mértékben támogathatja az otthoni energiatakarékosságot.
