A családon belüli erőszak nem egy elszigetelt eset, hanem egy komplex társadalmi és pszichológiai jelenség, amely mélyen gyökerezik a hatalmi egyensúlytalanságban és a kontroll iránti igényben. Sokáig tabutéma volt, és még ma is nehéz beszélni róla, hiszen a négy fal között zajló események kívülről gyakran láthatatlanok maradnak. Azonban a statisztikák és a szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy az erőszak számos formában jelen van a magyar családokban, érintve minden társadalmi réteget, kortól és anyagi helyzettől függetlenül. A felismerés és a segítségkérés a legnehezebb, de egyben a legfontosabb lépés a szabadulás útján.
A családon belüli erőszak gyanúja gyakran nem azonnal egyértelmű, fizikai sérülések formájában jelentkezik. Sokkal gyakoribb, hogy alattomos, lassú folyamatként épül be a mindennapokba, elszigetelve az áldozatot és aláásva annak önbecsülését. Ez a cikk célja, hogy részletes útmutatást adjon a jelek felismeréséhez, egy biztonsági terv kidolgozásához, és pontos információkat nyújtson arról, hová fordulhatsz segítségért Magyarországon.
A családon belüli erőszak fogalma és formái
Amikor a legtöbben a családon belüli erőszakra gondolnak, azonnal a fizikai bántalmazás képe jelenik meg előttük. Pedig a jelenség sokkal szélesebb spektrumot ölel fel. Definíció szerint a családon belüli erőszak minden olyan tett, amely fizikai, szexuális, pszichológiai vagy gazdasági kárt, szenvedést okoz, vagy okozhat az áldozat számára, beleértve a fenyegetést, a kényszerítést és a szabadságtól való megfosztást.
A kulcsfogalom itt a kontroll. A bántalmazó célja nem csupán a fájdalom okozása, hanem a partner vagy családtag feletti abszolút uralom megteremtése és fenntartása. Ez a kontroll mechanizmus épül fel lassan, lépésről lépésre, megfosztva az áldozatot a döntési képességtől és a külvilággal való kapcsolattól.
A fizikai bántalmazáson túl: rejtett formák
Annak érdekében, hogy felismerjük a problémát, meg kell értenünk az erőszak különböző formáit. Ezek gyakran párhuzamosan és egymást erősítve működnek, még akkor is, ha a fizikai erőszak ritkán, vagy soha nem fordul elő.
- Lelki és érzelmi bántalmazás: Ez a leggyakoribb és legnehezebben bizonyítható forma. Magában foglalja a folyamatos kritizálást, a megalázást, a hibáztatást, az érzések semmibevételét (validáció megtagadása) és a gaslighting technikáját, amely során a bántalmazó elhiteti az áldozattal, hogy a valóságérzékelése hibás, és ő maga a bolond.
- Verbális erőszak: Ide tartozik a kiabálás, a szidalmazás, a fenyegetés (saját maga vagy az áldozat megölésével), valamint az áldozat számára fontos személyek vagy tárgyak pusztításával való fenyegetés.
- Gazdasági bántalmazás: A bántalmazó teljes mértékben ellenőrzi a család pénzügyeit. Megtiltja az áldozatnak a munkavállalást, elveszi a keresetét, vagy szigorúan beosztja a pénzt, ezzel teljes függőséget teremtve. Ez a fajta pénzügyi kontroll rendkívül megnehezíti a menekülést.
- Szociális izoláció: A bántalmazó módszeresen elvágja az áldozatot a barátoktól és a családtól. Lejáratja őket mások előtt, vagy féltékenységre hivatkozva megtiltja a találkozókat. Ez a magányosság érzéséhez vezet, ami növeli a bántalmazótól való függőséget.
- Digitális bántalmazás: A modern technológia új terepet biztosít az erőszaknak. Ide tartozik a közösségi média fiókok jelszavainak kikényszerítése, a telefon nyomon követése GPS-szel, az üzenetek ellenőrzése és a folyamatos, zaklató jellegű online kommunikáció.
A lelki bántalmazás láthatatlan sebhelyeket hagy. Az önbecsülés teljes lebontása a bántalmazó legfőbb fegyvere, mert egy önmagában nem bízó áldozat sokkal nehezebben kér segítséget és lép ki a kapcsolatból.
A gyanú jelei: mikor váljon intővé a viselkedés?
A bántalmazás nem mindig egyetlen nagy incidenssel kezdődik. Gyakran apró, szinte észrevétlen lépésekkel indul, amelyek idővel súlyosbodnak. Ha az alábbi jelek tartósan jelen vannak egy kapcsolatban, az komoly gyanúra ad okot.
A bántalmazó viselkedésmintái
A bántalmazó személyek gyakran rendelkeznek bizonyos közös vonásokkal, amelyek a kontroll iránti igényüket tükrözik. Fontos kiemelni, hogy a bántalmazó nem mindig „szörnyeteg” a külvilág szemében; gyakran elbűvölő, sikeres, és a társaságban kifogástalanul viselkedik. A két arc közti különbség az áldozat számára rendkívül zavaró lehet.
A túlzott féltékenység és birtoklási vágy
Kezdetben ez romantikusnak tűnhet: „Annyira szeretlek, hogy nem bírom, ha más néz rád.” Idővel azonban ez a féltékenység átalakul indokolatlan gyanakvássá és ellenőrzéssé. Követeli, hogy tudja, hol vagy minden percben, átnézi a telefonodat, és megkérdőjelezi minden egyes találkozódat a barátaiddal. Ez nem a szerelem jele, hanem a kontrollé.
A hibáztatás mechanizmusa
A bántalmazó soha nem vállal felelősséget a tetteiért. Ha ideges, ha kiabál, ha megüt, mindig az áldozatot teszi felelőssé: „Ha nem provokáltál volna, nem kellett volna ezt tennem.” Ez a minta a felelősség elhárítása, amely mélyen beépül az áldozat gondolkodásába, elhitetve vele, hogy ő maga a hibás a rossz bánásmódért.
Izoláció és függőség kialakítása
A bántalmazó szisztematikusan elszigeteli az áldozatot a támogató hálójától. Lejáratja a barátokat, kritizálja a családot, vagy olyan helyzetekbe kényszeríti az áldozatot, amelyek miatt kénytelen megszakítani a kapcsolatokat. Ennek következtében a bántalmazó lesz az egyetlen ember, akiben az áldozat bízhat, megteremtve a teljes érzelmi és szociális függőséget.
Figyelmeztető jelek az áldozat viselkedésén
Ha egy szerettedről gyanítod, hogy bántalmazás áldozata, vannak bizonyos viselkedésbeli változások, amelyek intő jelek lehetnek. Ezek a jelek a trauma és a folyamatos stressz következményei.
| Viselkedési jel | Magyarázat |
|---|---|
| Hirtelen visszahúzódás | Megszakítja a kapcsolatot barátokkal, családdal. Nem érhető el, vagy mindig kifogásokat keres a találkozók elkerülésére. |
| Érzelmi ingadozások | Fokozott szorongás, depresszió, hirtelen sírás vagy indokolatlan félelem. Állandóan feszültnek tűnik. |
| Magyarázkodás a sérülésekre | Gyakori véraláfutások, zúzódások, amelyekre hihetetlen vagy zavaros magyarázatot ad (pl. „elesett a lépcsőn,” „nekiment az ajtónak”). |
| A partner folyamatos dicsőítése | Túlzottan védi a partnert, még akkor is, ha nyilvánvalóan rossz bánásmódot kap. Ez a túlélési mechanizmus része. |
| Pénzügyi nehézségek | Hiába van munkája, sosem tud pénzt költeni magára, vagy nem fér hozzá saját bankszámlájához. |
A szorongás és a félelem olyan állandó kísérője a bántalmazott életének, hogy gyakran még a kisebb, ártatlan kérdésekre is szokatlanul heves reakcióval válaszolnak, mert állandóan attól tartanak, hogy valami rosszat mondanak vagy tesznek, ami a bántalmazó haragját kiváltja.
A bántalmazási ciklus megértése
A családon belüli erőszakot gyakran egy ismétlődő, előre jelezhető mintázat jellemzi, amelyet bántalmazási ciklusnak nevezünk. Ez a ciklus magyarázza meg, miért tér vissza az áldozat újra és újra a bántalmazóhoz, vagy miért látja nehezen a kiutat.
1. A feszültség felépülése (Tension-Building Phase)
A kapcsolatban növekszik a feszültség, a kommunikáció megromlik, és a bántalmazó egyre ingerlékenyebbé válik. Az áldozat „tojáshéjon jár,” igyekszik elkerülni a konfliktust, és mindent megtesz, hogy a bántalmazó kedvére tegyen. A félelem és a szorongás ebben a fázisban a legmagasabb.
2. Az akut bántalmazási esemény (Explosion)
A felgyülemlett feszültség robbanásszerűen kiadódik. Ez lehet fizikai támadás, súlyos verbális erőszak, vagy a tárgyak szándékos pusztítása. Ez a fázis általában rövid, de rendkívül intenzív és veszélyes. Ebben a pillanatban az áldozat számára a fizikai biztonság a leginkább veszélyeztetett.
3. A megbánás és a mézeshetek fázisa (Honeymoon Phase)
A bántalmazó bocsánatot kér, ígéreteket tesz a változásra, ajándékokkal halmozza el az áldozatot, és rendkívül kedvesen viselkedik. Elhiteti az áldozattal, hogy a bántalmazás csak egyszeri esemény volt, és minden rendbe jön. Ez a szakasz ad reményt az áldozatnak, és megerősíti a kötődést, ami miatt a kilépés rendkívül nehézzé válik. Az áldozat a „jó” partnerre vár, aki ebben a fázisban megjelenik.
A ciklus újraindul, a mézeshetek fázisa egyre rövidebb, a feszültség építő fázis pedig egyre hosszabb lesz. Idővel a mézeshetek teljesen eltűnhetnek, és csak a feszültség és a robbanás marad.
A valóság elfogadása: miért nehéz kilépni?
Külső szemlélőként könnyű azt mondani, hogy „csak lépj ki a kapcsolatból.” Azonban a bántalmazás áldozatai számára a kilépés egy sor, sokszor életveszélyes akadályt jelent, amelyeket figyelembe kell venni a segítségnyújtáskor.
Traumakötés és pszichológiai akadályok
A bántalmazó kapcsolatokban kialakul az úgynevezett traumakötés. Ez egy olyan pszichológiai állapot, ahol az áldozat pozitív érzelmeket táplál a bántalmazó iránt, különösen a mézeshetek fázisában tapasztalt kedvesség miatt. Ez a kötés megnehezíti a bántalmazó valós természetének felismerését.
A szégyen és a titoktartás szintén hatalmas akadály. Az áldozatok gyakran érzik, hogy kudarcot vallottak, ha a kapcsolatuk tönkremegy, vagy szégyellik, hogy el kellett viselniük a bántalmazást. Ez a szégyenérzet akadályozza meg őket abban, hogy a külvilág felé nyissanak és bevallják a problémát.
Gyakorlati és anyagi függőség
A gazdasági bántalmazás eredményeként sok áldozatnak nincs saját jövedelme, bankszámlája vagy lakhatása. A kilépés a teljes egzisztenciális bizonytalanságba taszítaná őket. Különösen igaz ez a kisgyermekes anyákra, akiknek a gyermekek biztonsága az elsődleges szempont. A bántalmazó gyakran fenyegetőzik a gyermekek elvételével, ami az egyik leghatásosabb eszköz a megtartásra.
A biztonsági terv kidolgozása: a menekülés előkészítése
A statisztikák azt mutatják, hogy a bántalmazó kapcsolatból való kilépés a legveszélyesebb időszak. A bántalmazó ekkor érzi a legnagyobb kontrollvesztést, és a bosszúvágy vagy a visszaszerzés iránti igény agresszióhoz vezethet. Ezért létfontosságú, hogy a kilépés ne impulzív, hanem alaposan megtervezett legyen.
1. A vészhelyzeti táska összeállítása
A terv első és legfontosabb lépése egy vészhelyzeti táska (go bag) összeállítása, amelyet elrejthetünk, vagy egy megbízható barátnál, családtagunknál tárolhatunk. Ennek tartalmaznia kell minden olyan dokumentumot és tárgyat, amely nélkülözhetetlen egy új élet elkezdéséhez.
- Személyes dokumentumok: Személyi igazolvány, lakcímkártya, útlevél (saját és gyermekeké), születési anyakönyvi kivonatok, házassági anyakönyvi kivonat (ha van).
- Pénzügyi dokumentumok: Bankszámlaszámok, bankkártyák, takarékbetétek, hitelszerződések másolata.
- Jogi és egészségügyi papírok: Védőoltások igazolása, orvosi leletek, gyógyszerek listája, esetleges korábbi rendőrségi feljelentések másolata.
- Alapvető szükségletek: Pénz (készpénz, mert a kártyát letilthatja), néhány ruha, kulcsok másolata, gyógyszerek.
- Biztonságos kommunikáció: Egy régi, elrejtett mobiltelefon előre feltöltött kártyával, amelynek számát csak megbízható segítők ismerik.
Soha ne hagyjuk a vészhelyzeti táskát otthon, ha a bántalmazó felfedezheti! A legjobb, ha egy távoli, megbízható helyen tároljuk.
2. Pénzügyi és jogi felkészülés
A gazdasági függetlenség megteremtése kulcsfontosságú. Ha lehetséges, kezdjünk el titokban pénzt félretenni, akár apró összegeket is. Nyissunk egy bankszámlát a bántalmazótól függetlenül, amelyről ő nem tudhat. Változtassuk meg a jelszavakat és PIN-kódokat.
Konzultáljunk titokban egy jogásszal vagy egy civil szervezettel (pl. NANE, Patent), hogy megértsük a jogi lehetőségeket, például a távoltartó határozat igénylésének folyamatát. Ez a felkészülés segít abban, hogy a menekülés után azonnal cselekedhessünk.
3. A kommunikációs kód és a menekülési útvonal
Azonosítsunk be egy vagy két megbízható személyt – rokont vagy barátot –, akiknek elmondhatjuk a helyzetet, és akik vészhelyzet esetén azonnal segítenek. Dolgozzunk ki egy kódszót, amelynek kimondása azonnali segítséget és menekülést jelent. Például, ha felhívjuk a barátunkat és azt mondjuk: „Kölcsön tudnád adni a kék könyvet?”, ő tudja, hogy azonnal jönnie kell, vagy értesítenie kell a rendőrséget.
Tervezzük meg a menekülési útvonalat. Hová megyünk, ha el kell hagynunk a házat? Ismerjük a legközelebbi menedékhelyek elérhetőségét. A krízisvonalak (lásd alább) segítenek a menedékhelyek titkos elérésében.
A biztonsági terv nem a félelem beismerése, hanem a túlélés stratégiája. Minden előkészített lépés növeli az esélyét annak, hogy a kilépés pillanata biztonságos és sikeres legyen.
Gyermekek az erőszak árnyékában
A gyermekek gyakran a családon belüli erőszak láthatatlan áldozatai. Akkor is traumatizálódnak, ha nem ők a közvetlen célpontok, hanem csak tanúi a bántalmazásnak. Ezt nevezzük gyermekek kitettségének családon belüli erőszaknak.
A tanúskodás hatása a gyermekekre
A gyermekek agya és érzelmi fejlődése súlyosan károsodhat, ha folyamatosan feszült, félelemmel teli környezetben élnek. A bántalmazás tanúja lenni ugyanolyan traumatikus, mintha őket bántalmaznák. A következmények lehetnek:
- Viselkedési problémák: Agresszió, dühkitörések, vagy éppen ellenkezőleg, túlzott visszahúzódás.
- Fejlődési zavarok: Iskolai teljesítmény romlása, koncentrációs nehézségek, alvászavarok.
- Érzelmi problémák: Krónikus szorongás, depresszió, önbecsülés hiánya, vagy a szülői szerepek felcserélése (amikor a gyermek próbálja megvédeni a bántalmazott szülőt).
A jogi gyakorlatban és a gyermekvédelemben egyre inkább elismerik, hogy a bántalmazás tanúja lenni gyermekbántalmazásnak minősül, és ez alapja lehet a gyermekjóléti beavatkozásnak.
A gyermekek védelme a menekülés során
Ha a gyermekek is érintettek, a biztonsági tervnek különös figyelmet kell fordítania rájuk. Soha ne hagyjuk a gyermekeket a bántalmazóval, ha elhagyjuk a házat. A menekülési tervet úgy kell kidolgozni, hogy ők is biztonságban legyenek.
Beszéljünk a gyerekekkel életkoruknak megfelelő módon. Biztosítsuk őket arról, hogy a bántalmazás nem az ő hibájuk, és hogy a cél a biztonságos, új élet megteremtése. Ha menedékhelyre kerülnek, a gyermekjóléti szakemberek segítenek a trauma feldolgozásában és az iskoláztatás folytatásában.
Jogi lépések és a rendőrségi bejelentés
A bántalmazás büntetőjogi kategória. A fizikai erőszak, a fenyegetés, a kényszerítés és a zaklatás mind bűncselekménynek minősülnek a magyar jogrendszerben. A jogi utak igénybevétele alapvető fontosságú a hosszú távú biztonság megteremtéséhez.
Feljelentés és bizonyítékgyűjtés
A bizonyítási eljárás a bántalmazási ügyekben rendkívül nehéz, különösen a lelki erőszak esetében. Ezért minden lehetséges bizonyítékot gyűjteni kell.
- Orvosi dokumentáció: Minden sérülést azonnal dokumentáltatni kell, még a kisebbeket is. Kérjünk részletes orvosi jelentést a sérülések keletkezésének körülményeiről.
- Üzenetek és feljegyzések: Őrizzük meg a bántalmazó fenyegető, sértő e-mailjeit, SMS-eit, chat üzeneteit. Ezek a digitális nyomok erős bizonyítékot szolgáltatnak.
- Naplóírás: Vezessünk naplót a bántalmazási események dátumáról, idejéről, helyszínéről és a tanúkról. Ez segít a rendőrségi eljárás során a mintázat feltárásában.
- Tanúk: Ha vannak tanúk (barátok, szomszédok), kérjük meg őket, hogy szükség esetén tegyenek tanúvallomást.
A rendőrségi feljelentést megtehetjük személyesen bármely rendőrkapitányságon, vagy szükség esetén azonnal hívjuk a 112-t.
A távoltartó határozat
A távoltartó határozat a bántalmazás elleni védelem egyik legfontosabb eszköze. A rendőrség azonnali intézkedésként adhat ki ideiglenes távoltartó határozatot, ha a bántalmazás gyanúja fennáll. Ez megtiltja a bántalmazónak, hogy bizonyos távolságon belül megközelítse az áldozatot és a gyermekeket, beleértve a közös lakóhelyet is.
A bíróság ezután dönt a végleges távoltartásról. Fontos tudni, hogy a távoltartó határozat megszegése bűncselekménynek minősül, és azonnali rendőri intézkedést von maga után. Ez a jogi védelem elengedhetetlen a menekülés utáni első, kritikus időszakban.
Hová fordulhatsz segítségért: a magyarországi hálózat
Magyarországon számos állami és civil szervezet áll rendelkezésre, amelyek speciálisan a családon belüli erőszak áldozatainak nyújtanak ingyenes és anonim segítséget. Ne feledjük, a segítségkérés nem szégyen, hanem a túlélés és az erő jele.
Krízisvonalak és segélyszolgálatok
A krízisvonalak non-stop elérhetők, és biztosítják a legelső, azonnali segítséget, tanácsot és információt, beleértve a menedékhelyek elérését is.
Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT):
- Telefonszám: 06-80-20-55-20 (Non-stop, ingyenesen hívható).
- Szerepe: Közvetlen krízisintervenció, információnyújtás a menedékhelyekről, jogi és pszichológiai tanácsadás.
NANE Egyesület (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen):
- Segélyvonal: 06-80-505-101 (Hétköznapokon, meghatározott időben).
- Szerepe: Speciális tanácsadás, jogi útmutatás, érzelmi támogatás. A NANE az egyik legrégebbi és legelismertebb civil szervezet ezen a területen.
Menedékhelyek és átmeneti otthonok
Ha a lakhely elhagyása elkerülhetetlen, az állami és egyházi fenntartású intézmények biztosítanak átmeneti lakhatást.
Azonnali krízisellátás (Kríziscsaládok Otthona)
Ezek az otthonok azonnali elhelyezést biztosítanak a bántalmazott személyeknek és gyermekeiknek, gyakran titkos helyen. Az elhelyezés időtartama korlátozott, de elegendő időt ad a biztonsági terv stabilizálására.
Átmeneti Otthonok
Ezek az otthonok hosszabb távú segítséget nyújtanak (általában 6-12 hónap), segítve az áldozatot a munkahelykeresésben, a gyermekek iskoláztatásában és a pénzügyi stabilitás megteremtésében. Itt komplex szociális munkát és pszichológiai támogatást is kapnak.
Jogi és pszichológiai segítségnyújtás
A bántalmazás utáni élet újraépítéséhez elengedhetetlen a szakmai segítség.
Patent Jogvédő Egyesület: Szakjogászok nyújtanak ingyenes jogi tanácsadást a családjogi, büntetőjogi és gyermekvédelmi ügyekben. Különösen fontosak a válóperek és a gyermekelhelyezési eljárások során.
Állami Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok: Ezek az intézmények helyben elérhetőek, és szociális munkásaik segítenek a hivatalos ügyek intézésében, a támogatások igénylésében és a gyermekvédelmi bejelentések megtételében.
A gyógyulás útja: a trauma feldolgozása
A családon belüli erőszakból való kilépés csak a kezdet. A fizikai távolság megteremtése után kezdődik a legnehezebb szakasz: a trauma feldolgozása és az érzelmi gyógyulás.
A poszttraumás stressz és a bizalom helyreállítása
Sok túlélő szenved poszttraumás stressz szindrómában (PTSD), ami rémálmokkal, flashbackekkel, állandó készültségi állapottal és szorongással jár. A bántalmazás tönkreteszi az áldozat alapvető bizalmát az emberekben és a világ biztonságában. A gyógyulás folyamata hosszú, és türelmet igényel.
A terápia (egyéni és csoportos) elengedhetetlen. A trauma-specifikus terápiás módszerek, mint például az EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing), segíthetnek a traumatikus emlékek feldolgozásában és a negatív hitrendszerek átalakításában. A csoportterápia pedig biztosítja azt az érzést, hogy az áldozat nincs egyedül a tapasztalataival.
Az önrendelkezés visszaszerzése
A bántalmazó kapcsolatban az áldozat elveszíti a döntési képességét. A gyógyulás egyik legfontosabb része a személyes autonómia visszaszerzése. Ez apró lépésekkel kezdődik: a saját pénz feletti rendelkezés, a szabad döntés arról, mit eszik vagy hová megy. Minden egyes döntés, amelyet a túlélő meghoz, megerősíti benne, hogy visszanyerte a kontrollt a saját élete felett.
A határok újbóli felállítása kritikus fontosságú a jövőbeni kapcsolatokban. Meg kell tanulni nemet mondani, felismerni a manipuláció jeleit, és megvédeni a személyes teret. Ez a folyamat biztosítja, hogy a túlélő ne kerüljön vissza egy hasonlóan bántalmazó helyzetbe.
A környezet szerepe: hogyan segíthetünk?
Ha a környezetünkben gyanítunk családon belüli erőszakot, ne maradjunk tétlenek. A segítségnyújtás azonban körültekintést igényel, mert egy rosszul időzített vagy helytelen lépés növelheti az áldozat veszélyeztetettségét.
Hallgass meg, ne ítélkezz
A legfontosabb, amit tehetünk, hogy hitelesítjük az áldozat tapasztalatait. Mondjuk el neki, hogy hiszünk neki, és hogy a bántalmazás nem az ő hibája. Kerüljük a tanácsadást (pl. „Miért nem lépsz ki?”), helyette koncentráljunk az empátiára és a támogatásra. A hallgatás és a feltétel nélküli elfogadás a legelső gyógyító lépés.
Információ és erőforrások biztosítása
Ne próbáljuk meg „megmenteni” az áldozatot, de biztosítsuk számára a szükséges információkat. Adjuk meg neki a krízisvonalak telefonszámait, és mondjuk el, hogy készen állunk arra, hogy támogassuk őt, amikor eljön az ideje a kilépésnek. Ha felajánljuk a vészhelyzeti táska elrejtését, vagy egy biztonságos helyet, az hatalmas segítséget jelenthet.
A veszély felismerése és jelentése
Ha közvetlen életveszélyt gyanítunk, kötelességünk azonnal értesíteni a rendőrséget (112). Ha gyermekek is érintettek, bejelentést tehetünk a helyi gyermekjóléti szolgálatnál vagy a gyámügynél, akik titoktartás mellett kötelesek kivizsgálni az esetet.
A családon belüli erőszak leküzdése kollektív felelősség. A társadalomnak el kell ismernie, hogy ez a probléma nem magánügy, és a szakmai támogatás, a jogi védelem és a biztonsági háló biztosítása alapvető jog. Bármilyen nehéz is a helyzet, mindig van kiút, és vannak emberek, akik készen állnak arra, hogy segítsenek az új, biztonságos élet felépítésében.
