A városi és agglomerációs közlekedés átalakulásával egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a mikromobilitási eszközök, élükön a hagyományos kerékpárokkal és az elektromos rásegítésű változatokkal. Ezzel párhuzamosan a kerékpárutak hálózata is folyamatosan bővül, ami elengedhetetlen a biztonságos közlekedéshez. Azonban a növekvő infrastruktúra és a megjelenő új járműkategóriák (gondoljunk csak az elektromos rollerekre) folyamatosan felvetik a kérdést: pontosan ki használhatja ezeket a kijelölt útfelületeket? A KRESZ (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) világos, ám sokak számára ismeretlen szabályokat rögzít, amelyek betartása kulcsfontosságú a balesetek elkerülése és a jogi felelősség tisztázása szempontjából.
A közlekedésben résztvevők közötti konfliktusok jelentős része abból fakad, hogy nem mindenki ismeri azokat a táblákat és előírásokat, amelyek a bicikliút használatát szabályozzák. Az „itt mindenki elfér” hozzáállás nemcsak veszélyes, de jogilag is megalapozatlan, és súlyos következményekkel járhat. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, pontosan meg kell értenünk a KRESZ által használt definíciókat, különös tekintettel a kerékpár, a segédmotoros kerékpár, valamint a gyalogos fogalmára.
A bicikliút nem egy szabadon választható alternatíva, hanem kötelezően használandó útfelület, amennyiben a kerékpáros közlekedésre alkalmas, és a KRESZ nem enged kivételt.
A kerékpár fogalma a KRESZ tükrében
Mielőtt rátérnénk arra, ki hajthat rá a bicikliútra, tisztáznunk kell, mit is ért a jogalkotó kerékpár alatt. A KRESZ 1. számú függelékének II. fejezete rögzíti, hogy kerékpár olyan jármű, amelyet legalább két kerékkel láttak el, és amelyet emberi erő hajt. Ez a definíció azonban kiegészült az elmúlt években a technológiai fejlődés miatt.
A mai KRESZ értelmében kerékpárnak számít az is, ha a járművet legfeljebb 300 W névleges teljesítményű elektromos motor is segíti, feltéve, hogy a motor kikapcsol, ha a kerékpáros abbahagyja a pedálozást, vagy ha a jármű sebessége eléri a 25 km/h-t. Ezek az úgynevezett pedelec vagy elektromos rásegítéses kerékpárok, amelyek tehát jogilag teljes értékű kerékpárok, és használhatják a bicikliutat.
A határvonal azonban vékony. Ha egy elektromos meghajtású jármű önerejéből, pedálozás nélkül képes haladni, vagy a rásegítés 25 km/h felett is működik, az már tipikusan a segédmotoros kerékpár kategóriájába eshet, vagy még annál is erősebb járműnek minősülhet. Ez pedig alapvetően megváltoztatja a bicikliútra vonatkozó használati szabályokat.
A segédmotoros kerékpár helyzete
A segédmotoros kerékpár (robogó, moped, és egyes erősebb e-bike-ok) definíciója szerint olyan két- vagy háromkerekű jármű, amelynek motorja legfeljebb 50 cm³ hengerűrtartalmú, vagy elektromos motor esetén a névleges teljesítménye nem haladja meg a 4 kW-ot, és a tervezési sebessége nem több 45 km/h-nál. Ezek a járművek már jogilag motoros járművek, még ha a köznyelv máshogy is gondolja.
A KRESZ 54. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja: a kerékpárutat, a gyalog- és kerékpárutat, valamint a kerékpársávot segédmotoros kerékpárral használni tilos. Ez alól nincs általános kivétel. Tehát, ha valaki egy hagyományos robogóval vagy egy olyan elektromos kerékpárral közlekedik, amely túllépi a 300 W/25 km/h korlátot, annak a közúton kell haladnia, a motoros járművekre vonatkozó szabályok szerint. A bicikliúton való közlekedésük szabálysértésnek minősül.
Ki a jogosult használó? A kerékpárosok kötelezettsége
A bicikliút elsődleges és legfontosabb használója a kerékpáros. A KRESZ a kerékpáros számára nem csupán lehetőséget, hanem sok esetben kötelezettséget is ír elő a bicikliút használatára vonatkozóan.
A kötelező használat szabálya
A KRESZ 54. § (1) bekezdése kimondja, hogy ahol kerékpárút van, ott a kerékpárral közlekedőknek – ha a közlekedésre alkalmas, és ha az útirányukba esik – kötelező használniuk a bicikliutat. Ez egy sarkalatos pont, amelyet sokan figyelmen kívül hagynak. Ha az út mellett ki van jelölve a kerékpárút (C10-es tábla), a kerékpáros nem dönthet úgy, hogy a kényelmesebbnek vagy gyorsabbnak ítélt közúton halad.
Ennek a szabálynak az a célja, hogy elválassza a kerékpáros forgalmat a gyorsabb, motorizált forgalomtól, növelve ezzel mindkét fél biztonságát. A kötelezettség alól azonban van néhány kivétel, amelyeket érdemes részletezni:
- Alkalmatlanság: Ha a kerékpárút a burkolat állapota vagy egyéb ok miatt (pl. baleset, építkezés) nem alkalmas a biztonságos közlekedésre, a kerékpáros a közutat használhatja.
- Útirány: Ha a kerékpárút nem esik a kerékpáros útirányába (például az út másik oldalán van, és a biztonságos átkelés nehézkes), akkor választhatja a közutat.
- Gyermekszállítás: Ha a kerékpáron gyermeket szállítanak, és a közút forgalma túl sűrű vagy gyors, a közút helyett a gyalog- és kerékpárúton is haladhatnak, de ez a kivétel elsősorban a gyalog- és kerékpárútra vonatkozik.
Sebesség és előzés a bicikliúton
A bicikliút gyakran korlátozott szélességű, ami megköveteli a fokozott óvatosságot. A KRESZ 37. § (3) bekezdése szabályozza a kerékpárosok sebességét, de ez elsősorban a gyalog- és kerékpárutakra vonatkozik, ahol gyalogosok is tartózkodhatnak. A tisztán kerékpárúton (C10 tábla) a sebességkorlátozás nem fixen rögzített (mint például a 30 km/h a gyalog- és kerékpárúton belül), de a kerékpárosnak minden esetben olyan sebességet kell választania, amellyel biztonságosan meg tud állni, és nem veszélyezteti a többi közlekedőt.
Az előzés szabályai is érvényesek: előzni csak akkor szabad, ha az előzés során a kerékpáros nem szorul le az útról, és nem veszélyezteti az előzött járművet vagy személyt. Mivel a bicikliutak általában szűkek, az előzés fokozott figyelmet igényel.
Elektromos rollerek: a szürkezóna és a bicikliút
Az egyik legnagyobb közlekedési jogi fejtörést az elmúlt években az elektromos rollerek (e-rollerek) robbanásszerű elterjedése okozta. A magyar jogszabályok 2024-ben sem rendelkeznek külön, egyértelmű kategóriával az e-rollerek számára, ami azt jelenti, hogy besorolásuk a műszaki paramétereiktől függ.
A KRESZ alapján két fő kategóriába eshetnek:
- Kerékpár (Pedelec kategória): Ha a roller megfelel a fentebb említett kerékpár definíciónak (max. 300 W, 25 km/h sebesség felett nem ad rásegítést, bár ez a rollereknél nehezen értelmezhető, mivel nincs pedál), akkor használhatja a bicikliutat. Ez a kategória azonban ritka a tipikus, bérelhető rollerek esetében.
- Segédmotoros kerékpár: A legtöbb, közforgalomban használt, erősebb roller (amely önerejéből képes 25 km/h felett haladni, vagy 300 W feletti teljesítményű) jogilag a segédmotoros kerékpár kategóriájába tartozik.
Ha egy roller a segédmotoros kerékpár kategóriájába esik, akkor, mint azt már láttuk, tilos használnia a bicikliutat. Sőt, a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó szabályok szerint (pl. biztosítás, esetleges sisakviselés, vezetői engedély) kellene közlekednie, ami a gyakorlatban szinte sosem valósul meg.
A jogszabályi vákuum és a rendőrségi gyakorlat egyelőre bizonytalan. Bár a rendőrség hivatalos állásfoglalásai szerint a rollerek többsége segédmotoros kerékpárnak minősül, a gyakorlatban gyakran engedélyezik – vagy legalábbis tolerálják – a bicikliúton való közlekedésüket. Ez azonban nem változtat a jogi tényeken: ha egy baleset történik, a jogi besorolás a mérvadó, és ha a roller a segédmotoros kategóriába esik, a vezetője szabálysértést követ el a bicikliút használatával.
Éppen ezért a kerékpárosoknak fokozottan figyelniük kell a bicikliutakon a gyorsabb, motorizált rollerekre, míg a rollerhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy jogilag a legtöbb esetben a közútra, vagy a gyalogosok számára fenntartott területekre (gyalogjárda) kellene szorítkozniuk, ha lassú tempóban haladnak.
Amíg a magyar jogalkotás nem hoz létre külön „mikromobilitási” kategóriát, az elektromos rollerek használata a bicikliutakon jogi szürkezónában marad, a KRESZ szigorú értelmezése szerint legtöbbször tiltott.
A gyalogosok helye: mikor léphetnek a bicikliútra?
A bicikliutak és a gyalogosok közötti konfliktus az egyik leggyakoribb probléma a városi közlekedésben. Sokan azt gondolják, hogy ha a járda rossz állapotú, vagy ha sietnek, használhatják a bicikliutat. A KRESZ azonban itt is szigorú szabályokat állít fel.
Tisztán bicikliút (C10 tábla)
Ahol a jelzőtábla (kék alapon fehér kerékpár szimbólum) kizárólag bicikliutat jelöl (C10), ott a gyalogosok számára tilos a közlekedés. Ez az útfelület kizárólag a kerékpárosoknak van fenntartva. Ha a gyalogos mégis rálép erre az útra, szabálysértést követ el, és baleset esetén komoly felelősségre vonásnak nézhet elébe. A kerékpárosoknak joguk van az elsőbbséghez ezen a területen, és a gyalogosnak el kell hagynia a kerékpárutat.
Gyalog- és kerékpárút (G11 tábla)
Ezzel szemben áll a gyalog- és kerékpárút (G11). Ezt a táblát kék alapon egy függőleges vonallal elválasztott gyalogos és kerékpáros szimbólum jelöli. Ez az útfelület közös használatú, de fontos különbséget tenni a két altípus között:
- Osztatlan gyalog- és kerékpárút: Nincs fizikai elválasztás vagy felfestés. Itt a gyalogos és a kerékpáros közösen használja a területet.
- Elkülönített gyalog- és kerékpárút: Felfestés vagy fizikai elválasztás (pl. eltérő burkolat, padka) jelzi, hogy melyik sáv a gyalogosé és melyik a kerékpárosé.
Az osztatlan gyalog- és kerékpárúton a gyalogosoknak joguk van tartózkodni, de kötelességük a kerékpárosok zavartalan haladását biztosítani. Ezen az úton a kerékpárosok sebességkorlátozása is érvényesül: legfeljebb 30 km/h sebességgel haladhatnak. Amennyiben a gyalogos forgalom sűrű, a kerékpárosnak a gyaloglási sebességre kell csökkentenie a tempóját, vagy le kell szállnia a kerékpárról.
A gyalogosok kivételes használata
Van néhány speciális eset, amikor a gyalogos használhatja a kerékpárutat:
- Ha a kerékpárutat a gyalogos csak az úttest vagy a járda eléréséhez használja, és a legrövidebb úton halad át rajta, az megengedett.
- Ha a közút melletti járda nem áll rendelkezésre, vagy a járda közlekedésre alkalmatlan, a gyalogos a leállósávot vagy a kerékpárutat is használhatja. Ez utóbbi esetben azonban köteles úgy haladni, hogy a kerékpárosokat ne akadályozza vagy veszélyeztesse.
A legfontosabb szabály, amit mindenkinek fejben kell tartania: ahol van külön gyalogjárda, a gyalogosnak ott a helye. A bicikliút elsősorban a kerékpárosok számára van fenntartva, a gyalogos csak indokolt esetben tartózkodhat rajta, fokozott óvatossággal.
Speciális infrastruktúrák: kerékpársáv és nyitott kerékpársáv
A bicikliút (amely fizikailag elkülönített az úttesttől vagy a járdától) mellett a KRESZ megkülönböztet más, kerékpárosok számára kijelölt útfelületeket is. Ezek szabályai gyakran eltérnek a hagyományos bicikliútétól, és összekeverésük balesetveszélyes lehet.
Kerékpársáv (Biciklisáv)
A kerékpársáv az úttesten, felfestéssel és táblával (C16) jelölt, a gépjárműforgalomtól elválasztott sáv. Ez nem bicikliút, hanem az úttest része. A kerékpársávot a kerékpárosoknak kötelező használniuk, amennyiben az a haladási irányukba esik.
Fontos tudni:
- Gépjárművek: Gépjárművel a kerékpársávra ráhajtani tilos, kivéve ha az úttest szélén lévő forgalmi sáv megszűnik, és a közlekedés csak a kerékpársáv igénybevételével lehetséges.
- Parkolás/Megállás: A kerékpársávon megállni és várakozni tilos.
- Gyalogosok: A gyalogosok számára a kerékpársávon való haladás tilos, hiszen az az úttest része.
Nyitott kerékpársáv (NyKSZ)
A nyitott kerékpársáv egy viszonylag új kategória Magyarországon, célja a kerékpárosok közúti jelenlétének erősítése, különösen szűkebb utcákban. Felfestéssel jelölt, de nem zárja ki a gépjárműforgalmat.
A NyKSZ sajátossága, hogy a gépjárművek ráhajthatnak, sőt, használhatják is, amennyiben ezzel nem akadályozzák a kerékpárost, és a sáv szélessége ezt megengedi. Általában a kerékpárosok számára a sáv jobb oldalán történő haladás van előírva, míg a gépjárművek a sáv bal oldalán haladhatnak el mellettük. Ez a megoldás a közös úthasználatra ösztönöz, de a kerékpárosok számára fenntartja a sáv elsődleges használati jogát.
Gyermekek és a bicikliút használatának életkori korlátai
A KRESZ különös figyelmet fordít a gyermekek közlekedésére, ami komoly hatással van a bicikliút használatára is. A szabályok célja a legfiatalabb közlekedők védelme, de szigorúan betartandó korlátokat is szabnak.
A 12. életév betöltése
A KRESZ 54. § (6) bekezdése szerint 12. életévét be nem töltött személy csak lakó- és pihenőövezetben, valamint kerékpárúton közlekedhet kerékpárral. Ez azt jelenti, hogy 12 éven aluli gyermeknek tilos a közúton kerékpározni, még akkor is, ha felnőtt kíséri.
Ennek gyakorlati következménye:
- Ha van bicikliút, a 12 éven aluli gyermeknek azt kell használnia.
- Ha nincs bicikliút, a gyermek nem közlekedhet a közúton, csak a gyalogosok számára fenntartott területeken (gyalogjárda), de ott is csak gyalogosként, tolva a kerékpárját.
Ez a szabály védi a gyermeket, de sok szülő számára nehéz betartani, különösen olyan településeken, ahol a bicikliút-hálózat hiányos. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyalogjárdán kerékpárral közlekedni általában tilos, de a 12 éven aluli gyermekekre vonatkozó fenti szabály felülírja ezt a tiltást a biztonság érdekében.
Gyermekek szállítása
A felnőtt kerékpárosok szállíthatnak gyermeket, de csak meghatározott feltételek mellett:
- A 10 éven aluli gyermek szállítása megengedett erre a célra kialakított ülésen (gyermekülés), biztonsági övvel rögzítve.
- A 10 éven felüli gyermek szállítása már nem engedélyezett a kerékpáron.
Ha a kerékpáros gyermeket szállít, és a gyalogjárda forgalma nem akadályozza, a közút helyett a gyalogjárdán is közlekedhet, de csak gyalogos sebességgel. Ez a kivétel a bicikliút hiányában jelentős, mivel növeli a gyermek biztonságát.
A bicikliút és a mozgáskorlátozottak közlekedése
A KRESZ figyelembe veszi a mozgáskorlátozott személyek speciális igényeit is, különösen azokkal az eszközökkel kapcsolatban, amelyek segítik a közlekedésüket. A kérdés az, hogy ezek az eszközök (pl. elektromos mopedek, kerekesszékek) vajon kerékpárnak vagy gyalogosnak minősülnek-e a bicikliút használata szempontjából.
Kerekesszékek és mopedek
A KRESZ 1. számú függelékének II. fejezete szerint a mozgáskorlátozott személyek közlekedésére szolgáló, emberi erővel vagy motorral hajtott kerekesszék nem minősül járműnek, hanem gyalogosnak. Ez a besorolás alapvetően meghatározza, hol közlekedhetnek.
Mivel a kerekesszék (motoros vagy anélküli) gyalogosnak minősül, rájuk a gyalogosokra vonatkozó szabályok érvényesek. Ez azt jelenti:
- A tisztán bicikliúton (C10) a közlekedésük tilos, kivéve ha a járda használata nem lehetséges.
- A gyalog- és kerékpárúton (G11) haladhatnak, de kötelesek biztosítani a kerékpárosok zavartalan haladását.
- A járdán kell közlekedniük, ha az rendelkezésre áll.
Fontos megjegyezni, hogy bár a motoros kerekesszékek képesek lehetnek a 15-20 km/h sebességre is, jogilag továbbra is gyalogosnak számítanak. Ebből adódóan a kerékpárosoknak fokozottan figyelniük kell a mozgáskorlátozott eszközökre a közös használatú utakon, és a sebességüket ennek megfelelően kell megválasztaniuk.
A bicikliút használatának jogi következményei és a baleseti felelősség
A KRESZ szabályainak megszegése nem csupán elvi hiba, hanem komoly jogi és anyagi következményekkel járhat, különösen ha baleset történik. A bicikliúton elkövetett szabályszegések tipikusan a közlekedés rendjének megsértésébe tartoznak.
Bírságok és szankciók
Ha valaki jogosulatlanul használja a bicikliutat – például egy segédmotoros kerékpárral, vagy gyalogosként, ahol ez kifejezetten tilos –, közlekedési szabálysértést követ el. A rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. A bírság összege a szabálysértés súlyosságától és ismétlődésétől függ, de akár több tízezer forint is lehet.
Különösen súlyos eset, ha a jármű besorolása nem egyértelmű (pl. egy túlzottan erős elektromos roller), és a vezető nem rendelkezik a szükséges engedéllyel vagy biztosítással. Ilyenkor nemcsak a bicikliút jogosulatlan használata, hanem az engedély nélküli vezetés is felmerülhet.
Baleseti felelősség
Baleset esetén a felelősség megállapításakor döntő szempont, hogy a résztvevők betartották-e a bicikliút használatára vonatkozó szabályokat. A jogellenes magatartás (pl. tilosban járás) súlyosan befolyásolja a kártérítési felelősség megosztását.
Ha egy segédmotoros kerékpárral közlekedő személy balesetet okoz a bicikliúton, az alapvető KRESZ-szabály megszegése miatt a felelősség szinte teljes egészében őt terheli, függetlenül attól, hogy ki okozta a tényleges ütközést.
Ugyanez igaz a gyalogosokra is a kizárólagos kerékpárutakon. Ha egy gyalogos ok nélkül tartózkodik egy C10 táblával jelölt bicikliúton, és emiatt ütközés történik egy szabályosan közlekedő kerékpárossal, a gyalogosnak kell viselnie a jogi következményeket és a kártérítési kötelezettséget.
A jogi felelősség tisztázásához elengedhetetlen a pontos infrastruktúra ismerete. A gyalog- és kerékpárúton (G11) történő baleseteknél a figyelem hiánya, vagy a sebességhatár túllépése (30 km/h) a kerékpáros részéről minősülhet súlyos szabályszegésnek, míg a gyalogos részéről a hirtelen útra lépés vagy a szándékos akadályozás.
A tudatos közlekedés és az elsőbbségi szabályok
A KRESZ szabályainak puszta ismerete nem elegendő; a biztonságos közlekedéshez elengedhetetlen a tudatos és előzékeny magatartás. A bicikliút és a közös útfelületek használata folyamatos interakciót igényel a különböző közlekedők között.
Kitekintési kötelezettség és elsőbbség
Amikor a kerékpáros elhagyja a bicikliutat, vagy keresztezi a közutat (pl. egy gyalogátkelőhelyen), az elsőbbségi szabályok különösen bonyolulttá válhatnak. A bicikliút végén szinte mindig ki van téve az elsőbbségadás kötelező tábla (háromszög) vagy a stop tábla. Ez azt jelenti, hogy a kerékpárosnak minden esetben meg kell győződnie arról, hogy a közúton haladók számára nem jelent veszélyt.
Fontos megjegyezni: a kerékpáros számára a gyalogátkelőhely (zebra) nem jelent automatikus elsőbbséget a gépjárművekkel szemben, ha a kerékpáros a kerékpáron ülve halad át. A zebra a gyalogosok átkelését szolgálja. Ha a kerékpáros leszáll és tolja a kerékpárt, gyalogosnak minősül, és élvezheti az elsőbbséget. Ha azonban a kerékpáron ül, a gépjárműveknek nem kötelességük megállni. Ez a tévhit az egyik leggyakoribb baleseti forrás a bicikliút és a közút kereszteződésénél.
Viselkedés a gyalog- és kerékpárúton
Ahol a gyalogos és a kerékpáros egy útfelületen osztozik (G11), a tolerancia és az előzékenység a legfontosabb. A kerékpárosnak csökkentenie kell a sebességét, jeleznie kell az előzési szándékát (csengővel vagy szóban), és elegendő oldaltávolságot kell tartania a gyalogosoktól.
A gyalogosoknak pedig célszerű a sáv szélén haladniuk, és nem szabad hirtelen irányt változtatniuk, különösen ha gyermekekkel vagy kutyával közlekednek. Az osztatlan gyalog- és kerékpárút jellegéből adódóan a kerékpáros sebessége nem haladhatja meg a 30 km/h-t, de sűrű forgalom esetén ez a tempó is túl gyors lehet.
Összefoglaló táblázat a bicikliút használatáról
A jogi besorolások és a szabályok könnyebb áttekinthetősége érdekében az alábbi táblázatban összegezzük, melyik közlekedő milyen típusú útfelületet használhat a KRESZ alapján.
| Közlekedő típusa | Kerékpárút (C10) | Gyalog- és kerékpárút (G11) | Kerékpársáv (C16) | Gyalogjárda |
|---|---|---|---|---|
| Hagyományos kerékpár | Kötelező (ha az útirányba esik) | Engedélyezett (max. 30 km/h) | Kötelező | Tilos (kivéve 12 év alatt, vagy gyermekszállítás esetén) |
| Elektromos rásegítésű kerékpár (Pedelec, max. 25 km/h, 300W) | Kötelező | Engedélyezett (max. 30 km/h) | Kötelező | Tilos |
| Segédmotoros kerékpár (Moped, Robogó) | Tilos | Tilos | Tilos | Tilos |
| Elektromos roller (Jogilag segédmotoros kategória) | Tilos (Jogi szigor szerint) | Tilos (Jogi szigor szerint) | Tilos (Jogi szigor szerint) | Tilos |
| Gyalogos | Tilos (kivéve áthaladás) | Engedélyezett (jogosult) | Tilos | Kötelező |
| 12 éven aluli gyermek kerékpárral | Kötelező | Engedélyezett (gyaloglási sebességgel) | Tilos (közút része) | Engedélyezett (gyaloglási sebességgel) |
A bicikliút és a közterület-használati engedélyek kérdése
Bár a KRESZ rögzíti, ki használhatja a bicikliutat, a gyakorlatban felmerülnek olyan helyzetek, amikor a kerékpáros infrastruktúra ideiglenesen más célra kerül felhasználásra. Ez tipikusan a közterület-foglalások, rendezvények vagy építkezések esetében fordul elő.
Amikor egy építkezés miatt a bicikliút egy szakaszát lezárják, a munkálatokat végző szervezetnek kötelessége a kerékpáros forgalmat terelő táblákkal és ideiglenes útfelülettel biztosítani. Ha a terelés a közútra viszi a kerékpárosokat, a KRESZ szabályai szerint kell haladniuk, de a terelésnek garantálnia kell a biztonságukat. Ha a bicikliút lezárása miatt kénytelenek a járdát használni, a gyalogosok biztonsága érdekében gyaloglási sebességgel kell haladniuk.
A rendezvények (pl. futóversenyek, felvonulások) esetében a hatóságok ideiglenesen felülírhatják a KRESZ szabályait. Ilyenkor a bicikliút használata az adott időszakban korlátozott vagy teljesen tiltott lehet, de erről minden esetben jól láthatóan kihelyezett táblákkal és közleményekkel kell tájékoztatni a közlekedőket.
A legfontosabb szempont a bicikliút használatának ideiglenes korlátozásakor: a kerékpárosoknak alternatív útvonalat kell biztosítani, amely nem veszélyezteti őket, és nem kényszeríti őket szabályszegésre (pl. autópálya-felhajtó használatára).
A kerékpáros infrastruktúra minősége és a használati jog
A KRESZ kimondja, hogy a bicikliút használata kötelező, ha az „közlekedésre alkalmas”. De mi minősül alkalmatlannak? Ez a pont gyakran szolgáltat vitát a kerékpárosok és a hatóságok között.
Ha a bicikliút burkolata súlyosan sérült, kátyús, vagy télen nincs letakarítva a hótól és jégtől, az már alkalmatlannak minősülhet. Ebben az esetben a kerékpáros jogszerűen használhatja a közutat, még akkor is, ha a C10-es tábla áll a szakaszon. Azonban ezt a döntést a kerékpárosnak kell meghoznia, és baleset esetén bizonyítania kell tudnia, hogy a bicikliút valóban használhatatlan állapotban volt.
Az alkalmasság fogalma magában foglalja a megvilágítást is. Sötétedés után egy rosszul megvilágított, kanyargós bicikliút balesetveszélyes lehet. Bár ez önmagában nem feltétlenül teszi alkalmatlanná az utat, a kerékpárosnak kötelessége a megfelelő világítóberendezések (első fehér, hátsó piros lámpa, prizmák) használata, különösen ha a bicikliút nem rendelkezik közvilágítással.
A bicikliutak tervezésekor és kivitelezésekor a helyi önkormányzatoknak és a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek kell gondoskodnia arról, hogy az infrastruktúra megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, és ne kényszerítse a kerékpárosokat veszélyes manőverekre.
A kerékpárosok viselkedési kultúrája a bicikliúton
A KRESZ-szabályok betartása mellett a biztonságos közlekedéshez elengedhetetlen a megfelelő viselkedési kultúra. A bicikliút használata során a kerékpárosoknak számos olyan tényezőre kell figyelniük, amelyek növelik a balesetek kockázatát.
Fülhallgató és mobiltelefon
Bár a KRESZ nem tiltja kifejezetten a fülhallgató használatát kerékpározás közben, a közlekedésbiztonsági szakemberek határozottan ellenzik azt. A bicikliút gyakran zajos környezetben helyezkedik el, és a hallás nagymértékben hozzájárul a veszélyforrások észleléséhez (pl. a hátulról érkező, gyorsabb kerékpáros csengője, vagy egy kereszteződésből érkező gépjármű zaja).
A mobiltelefon használata bicikliúton is hasonlóan veszélyes, mint az autóban. A KRESZ szerint a kerékpárosnak tilos menet közben kézben tartott mobiltelefont használnia. Ez a szabály érvényes a bicikliútra, kerékpársávra és a közútra is. A kézben tartott telefon elvonja a figyelmet, rontja a reakcióidőt, és egy kézzel való kormányzás miatt instabillá teszi a járművet.
Több kerékpár egymás mellett
A KRESZ általános szabálya szerint (54. § (1)) a kerékpárosoknak egymás mögött kell haladniuk. Ez a szabály érvényes a bicikliútra is, különösen ha az szűk. Két kerékpár egymás melletti haladása jelentősen csökkenti a sávszélességet, megakadályozza az előzést, és balesetveszélyt okozhat, ha szembejövő forgalom van.
Kivételt képez ez alól, ha a bicikliút szélessége ezt biztonságosan lehetővé teszi, de sűrű forgalom esetén az egymás mögötti haladás a kötelező. Ez a szabály különösen fontos a csoportos kerékpározás, vagy a családi kirándulások során.
A bicikliút használatának szabályai komplexek, és folyamatosan változnak az új közlekedési eszközök megjelenésével. A KRESZ pontos ismerete és a kölcsönös tisztelet a különböző közlekedők között elengedhetetlen a biztonságos és harmonikus közlekedéshez. Tisztában kell lenni azzal, hogy a bicikliút egy kijelölt útfelület, amelynek használata szigorú szabályokhoz kötött, és nem egy szabadon választott, általános közlekedési zóna.
