Az online térben elérhető kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek száma exponenciálisan növekszik, és a digitális gazdaság egyik legnépszerűbb, bár talán kevésbé jövedelmező szegmensét az online kérdőívek kitöltése jelenti. Sokan tekintenek erre a tevékenységre mint egyszerű zsebpénz-kiegészítésre, amely nem igényel különösebb adminisztrációt vagy adózási ismereteket. Ez a feltételezés azonban súlyos tévedés, amely komoly anyagi következményekkel járhat. A magyar adóhatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), egyre nagyobb figyelmet fordít a digitális tranzakciókra, így a külföldi és belföldi platformokról érkező bevétel sem maradhat rejtve.
A kérdés nem az, hogy mennyire „komoly” ez a jövedelemforrás, hanem az, hogy jogilag jövedelemnek minősül-e. Ha pénz érkezik a bankszámlánkra vagy digitális pénztárcánkba (például PayPal), az a legtöbb esetben bevételt jelent, amit a magyar jogszabályok szerint kezelni és adott esetben adózni kell. Ennek elmulasztása pedig adóhiányt és komoly bírságot vonhat maga után.
Mi minősül jövedelemnek a kérdőíves munkák esetében?
A magyar Személyi Jövedelemadó (SZJA) törvény rendkívül széles körben értelmezi a jövedelem fogalmát. A kérdőívek kitöltéséért kapott díjazás, legyen szó akár néhány ezer forintról, akár nagyobb összegről, tipikusan az ún. egyéb jövedelem kategóriájába esik. Ez a kategória akkor alkalmazandó, ha a tevékenység nem minősül sem önálló, sem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek, és nincs rá külön szabályozás.
Fontos tisztázni, hogy a jövedelem keletkezése szempontjából nem releváns, hogy a kifizető hazai vagy külföldi cég, sem az, hogy a pénz banki átutalással vagy digitális fizetési rendszeren (PayPal, Wise) keresztül érkezik. A lényeg az, hogy az ellenérték valamilyen szolgáltatás (a kérdőív kitöltése, mint adatgyűjtési munka) fejében jár. Még az is előfordulhat, hogy a platformok nem pénzt, hanem ajándékutalványt vagy pontokat adnak. Ennek adózási megítélése eltérő lehet, de a legtöbb esetben a pénzben kifejezhető érték után adófizetési kötelezettség keletkezik.
A NAV jogi értelmezése szerint minden pénzbeli vagy pénzben kifejezhető természetbeni juttatás, amelyet a magánszemély a tevékenységéért kap, adóköteles jövedelemnek minősül, függetlenül annak csekély mértékétől.
A bevételi küszöbök és az adómentesség kérdése
Sokan tévesen azt hiszik, hogy ha a bevételük elmarad egy bizonyos összegtől, akkor azt nem kell bevallaniuk. Bár léteznek adómentességi szabályok, ezek jellemzően szigorú feltételekhez kötöttek, és nem általánosan vonatkoznak a kérdőíves munkákra. Az adómentesség leggyakrabban a minimálbérhez, vagy az ún. kifizető által levont adóhoz kapcsolódik.
A leggyakoribb tévedés az éves adómentes jövedelemhatárhoz kapcsolódik. A kérdőíves bevételek esetén a legtöbb esetben az ún. bizonylat kiállítására nem kötelezett magánszemélyként kell eljárni. Ilyenkor a fő szabály az, hogy minden jövedelmet be kell vallani, kivéve, ha az SZJA törvény kifejezetten mentesíti azt.
Az egyik legfontosabb mentesítő szabály az ún. minimálbér 25%-át meg nem haladó jövedelem. Ez azonban csak bizonyos, speciális esetekre vonatkozik, például a mezőgazdasági kistermelőkre, vagy eseti munkákra. A kérdőíves munka, mint rendszeres online tevékenység, ritkán esik ebbe a kategóriába, különösen, ha külföldi kifizetőtől érkezik a pénz.
A valóság az, hogy ha a bevételünk meghaladja az egy évben kapott minimális összeget, és a kifizető nem magyar cég (aki levonta volna az adót), akkor a magánszemélynek kell gondoskodnia a bevallásról és az adó megfizetéséről, függetlenül attól, hogy a jövedelem csekély mértékű.
Az adófizetési kötelezettség alapszabályai magánszemélyként
Amennyiben a kérdőíves tevékenység nem éri el azt a szintet, hogy vállalkozást kelljen indítani hozzá, a magánszemélyként szerzett jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez az adózási forma a leggyakoribb a hobbiszintű kérdőív kitöltők körében.
A jövedelem megállapítása és az adóalap
A bevételből először meg kell állapítani a jövedelmet. Mivel a kérdőíves munkához kapcsolódóan jellemzően nincsenek igazolható költségek (például utazási költség, anyagköltség), a bevétel általában megegyezik a jövedelemmel, vagyis nem lehet költséget levonni. Ez az ún. adóalap, ami után az adót fizetni kell.
Ha mégis lennének költségeink (például egy speciális szoftver díja, amit kizárólag a munkához használtunk), akkor a költségek levonása csak abban az esetben lehetséges, ha azokat számlával igazolni tudjuk. Mivel ez ritka a kérdőíves munkáknál, a főszabály a 100%-os jövedelem.
Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) és egészségügyi szolgáltatási járulék (TB)
Az egyéb jövedelmek után nem csak személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni, hanem szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) kötelezettség is felmerülhet. A SZOCHO mértéke 2024-ben 13%. Ez az adóalapra vetítve fizetendő, egészen az ún. SZOCHO-plafon eléréséig.
A kérdőíves jövedelem esetén a jövedelem után a 15% SZJA mellett a 13% SZOCHO-t is meg kell fizetni, ha a magánszemély nem minősül biztosítottnak (például nappali tagozatos diák, vagy főállású munkaviszonyban áll, ahol a SZOCHO-t már fizetik utána). Ha valaki főállású munkaviszonyban áll, a SZOCHO fizetési kötelezettség a járulékfizetési felső határig (ami a minimálbér 24-szerese) terheli. Ha a magánszemély nem biztosított, akkor a minimális egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi fix összeg, 2024-ben 11 300 Ft) is fizetnie kell, ha a jövedelme nem éri el a minimálbér 30%-át.
A kérdőíves bevételek adóterhe a 15% SZJA és a 13% SZOCHO együttese miatt elérheti a 28%-ot, ha a magánszemély nem rendelkezik más biztosítotti jogviszonnyal, vagy ha átlépi a SZOCHO-plafon határát.
A külföldi kifizetők speciális esetei: PayPal, Wise és az árfolyam
A legtöbb kérdőív platform nem magyar cég, hanem amerikai, európai vagy távol-keleti vállalat. Ez a tény bonyolítja az adózást, mivel a kifizetés gyakran devizában történik (USD, EUR), és a pénz digitális pénztárcákon keresztül érkezik.
A deviza átváltás szabályai
Amikor a jövedelem devizában érkezik, az adóalapot forintban kell meghatározni. A magyar adótörvények szerint a forintra való átszámítást a kifizetés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni. Ha az MNB nem jegyez árfolyamot az adott devizára, akkor a kereskedelmi bankok által alkalmazott árfolyam vehető figyelembe.
A probléma gyakran abból adódik, hogy a PayPal vagy a Wise saját, kedvezőtlenebb árfolyamon váltja át a pénzt. Azonban az adóbevallás szempontjából az MNB árfolyam a mérvadó, és nem az, amennyi pénz végül a bankszámlánkra érkezett a tranzakciós díjak levonása után. Ezt a különbséget (a tranzakciós díjakat) költségként lehet elszámolni, de csak szigorú dokumentáció mellett.
Az amerikai W-8BEN formanyomtatvány
Ha amerikai cég fizet, gyakran kérik a W-8BEN formanyomtatvány kitöltését. Ez a dokumentum igazolja, hogy a kedvezményezett nem amerikai adóalany, és jogosult a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben foglalt kedvezményekre. Magyarország és az USA között érvényben van ilyen egyezmény, ami azt jelenti, hogy az amerikai cégeknek nem kell automatikusan 30% forrásadót levonniuk a jövedelemből.
Ha a W-8BEN formanyomtatványt helyesen kitöltjük, az amerikai kifizető nulla százalék forrásadót von le (vagy a cég típusától függően a minimális mértéket). Ez azonban nem jelenti azt, hogy mentesültünk a magyar adózás alól! Csupán azt, hogy az adót Magyarországon kell teljes egészében megfizetni.
Adminisztráció és a NAV bevallás
A legkritikusabb pont a bevallás folyamata. Mivel a kérdőíves munka esetén a kifizető külföldi, vagy ha belföldi, de nem vonja le az adót (mert nem „kifizetőnek” minősül a jogszabályi értelemben), a magánszemélynek önadózással kell megállapítania és befizetnie az adót.
Az SZJA bevallás menete
Az éves személyi jövedelemadó bevallás során (a tárgyévet követő év május 20-ig) kell bevallani az egyéb jövedelmeket. A NAV minden évben elkészíti az ún. adóbevallási tervezetet, de ez a tervezet általában csak a magyar munkáltatóktól kapott jövedelmeket és a bankszámlák kamatait tartalmazza. A külföldről, PayPal-on érkező kérdőíves bevételeket a NAV nem ismeri, így ezeket a magánszemélynek kell manuálisan beírnia a bevallásba.
A bevalláshoz a NAV által rendszeresített 1+1%-os nyilatkozatot tartalmazó 2X53-as nyomtatványcsaládot kell használni (pl. a 2024-ben beadott bevallás a 2353-as nyomtatvány). Ezen belül az „Egyéb jövedelmek” mezőket kell kitölteni, feltüntetve a jövedelem összegét, a felmerült költségeket (ha vannak) és a fizetendő SZJA és SZOCHO összegét.
Nyilvántartás vezetése és bizonylatok
A NAV előírja, hogy az adózónak képesnek kell lennie igazolni, honnan származik a bevétel, és mikor érkezett. Bár a kérdőíves platformok nem adnak hagyományos értelemben vett számlát, a kifizetési igazolások, a PayPal tranzakciós listák és a platformok belső jelentései elengedhetetlenek a nyilvántartáshoz.
Javasolt egy egyszerű Excel táblázat vezetése, amely tartalmazza:
- A kifizetés dátumát (a jövedelem keletkezésének napja).
- A kifizető platform nevét.
- A deviza összegét.
- Az MNB hivatalos árfolyamát az adott napon.
- A forintra átszámított bevételt.
Ez a nyilvántartás nem csak a bevallás elkészítéséhez szükséges, de NAV ellenőrzés esetén ez az egyetlen igazolási alapunk.
Mikor szükséges vállalkozást indítani? Átalányadó és EV
Ha a kérdőíves munka már nem csak zsebpénz-kiegészítés, hanem rendszeres, jelentős bevételi forrás, felmerülhet az egyéni vállalkozás (EV) vagy más vállalkozási forma indításának szükségessége. Ez akkor válhat indokolttá, ha a tevékenység eléri az ún. üzletszerűség határát.
Üzletszerűségnek minősül az a tevékenység, amelyet rendszeresen, haszonszerzés céljából végeznek. Ha valaki naponta órákat tölt kérdőívek kitöltésével, és ezzel stabilan több tízezer, vagy százezer forintot keres havonta, a NAV joggal feltételezheti az üzletszerűséget, ami vállalkozói státuszt igényel.
Az egyéni vállalkozás és az átalányadó
A 2022-es KATA szigorítása óta a legtöbb kisvállalkozó számára az átalányadózás vált a legkedvezőbb alternatívává. Az átalányadózás fő előnye, hogy nem a tényleges költségeket kell igazolni, hanem a bevétel egy meghatározott százalékát (általában 40%-át) tekinti költségnek a NAV, így a jövedelem csak a fennmaradó 60%.
Kérdőíves tevékenységnél a 40%-os költséghányad a legvalószínűbb. Ez azt jelenti, hogy 1 millió forint bevétel után csak 600 000 forintot kell jövedelemként figyelembe venni. Ebből a jövedelemből fizetendő a 15% SZJA, valamint a SZOCHO és a TB járulék.
Az átalányadózás legnagyobb előnye, hogy évente a minimálbér tízszereséig (2024-ben kb. 2.66 millió Ft) adómentes a vállalkozói jövedelem SZJA szempontjából. Ha a jövedelmünk nem lépi át ezt a határt, akkor csak a TB és a SZOCHO fizetési kötelezettségünk marad meg, ami jelentős megtakarítást jelent magánszemélykénti adózáshoz képest.
| Jellemző | Magánszemély (Egyéb jövedelem) | Átalányadós Egyéni Vállalkozó (EV) |
|---|---|---|
| Adóalap | Bevétel 100%-a (költségelszámolás ritka) | Bevétel 60%-a (40% költséghányaddal) |
| SZJA mértéke | 15% | 15% (de jelentős adómentes határral) |
| SZOCHO mértéke | 13% (bizonyos plafonig) | 13% (járulékalap után) |
| TB járulék | Főállás hiányában fizetendő | Minimálbér után fizetendő, fix összeg |
| Adminisztráció | Éves SZJA bevallás | Negyedéves bevallás, havi/negyedéves járulékfizetés |
Az átalányadózás megéri, ha a kérdőíves bevétel rendszeres és eléri azt a szintet, ahol az adómentes jövedelemhatár kihasználható. Ez azonban kötelező havi TB és SZOCHO fizetési kötelezettséggel jár, ha az EV főállású vállalkozó. Mellékállású EV esetén (pl. főállás mellett) a TB fizetési kötelezettség kedvezőbb.
A NAV adatgyűjtése és ellenőrzési gyakorlata
Sokan abban bíznak, hogy a kis összegű, külföldről érkező jövedelmek rejtve maradnak a NAV elől. Ez ma már egyre kevésbé igaz. A digitális pénzmozgások nyomon követése a NAV egyik prioritása.
A banki adatok és a nemzetközi együttműködés
Az Európai Unión belüli pénzforgalomról szóló DAC7 irányelv, valamint a nemzetközi automatikus információcsere egyezmények (CRS) révén a NAV egyre több adatot kap a külföldi pénzintézetektől és platformoktól. Bár a PayPal és a Wise nem klasszikus bankok, ők is kötelesek bizonyos tranzakciós adatokat szolgáltatni a helyi adóhatóságoknak, amelyek továbbítják azokat a NAV felé.
A NAV különösen figyel azokra a bankszámlákra és digitális tárcákra, ahol rendszeres, de bevallás nélküli bevételek jelennek meg. A hivatal ma már képes automatikus szűréseket futtatni, amelyek jelzik, ha valaki jelentős összegű, nem magyar forrásból származó pénzt kap, de az éves bevallásában ez a tétel nem szerepel.
A PayPal, Revolut vagy Wise számlákról érkező nagyobb, egyedi utalások, vagy a rendszeres, kisebb összegű kifizetések sorozata azonnal gyanút kelthet. A NAV ellenőrzéskor kérheti a bankszámlakivonatokat, és ha ezeken olyan tranzakciók szerepelnek, amelyekre nincs bevallás, az adóhiány megállapításához vezet.
A NAV büntetések mértéke
Ha a NAV megállapítja, hogy az adózó nem vallotta be a kérdőíves jövedelmét, komoly szankciókra számíthat. A büntetések több részből tevődnek össze:
- Adóhiány: A meg nem fizetett SZJA és SZOCHO összege.
- Késedelmi pótlék: Az adóhiány összege után a mulasztás napjától fizetendő pótlék, amely mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.
- Adóbírság: Az adóhiány 50%-a, de szándékos eltitkolás esetén akár 200%-a is lehet.
Még ha csak néhány tízezer forint adóhiányról is van szó, a késedelmi pótlék és a bírság miatt az eredeti tartozás többszörösét is meg kell fizetni. A NAV nem tesz különbséget a szándékos adócsalás és az adózási szabályok tudatlanságból fakadó megszegése között, bár a bírság mértéke enyhébb lehet, ha bizonyítható a jóhiszeműség.
A NAV gyakorlata szerint a magánszemélynek kell bizonyítania, hogy a bankszámlájára érkezett összeg miért nem minősül adóköteles jövedelemnek. Ha kérdőíves munkából származik, a bevallási kötelezettség megkérdőjelezhetetlen.
Speciális esetek és gyakori tévhitek eloszlatása
A kérdőíves jövedelemszerzés területén számos speciális helyzet és tévhit él, amelyeket tisztázni kell a teljes jogi megfelelés érdekében.
Ajándékutalványok és pontok adózása
Néhány platform nem készpénzt, hanem Amazon utalványt, vagy más online áruházban beváltható vouchert ad. Az ajándékutalványok és pontok pénzben kifejezhető értéket képviselnek, és általában természetbeni juttatásként adókötelesek. Az adókötelezettség ekkor nem a beváltáskor, hanem a juttatás pillanatában keletkezik.
Ha a juttatást a kifizető nem magánszemélyként, hanem munkavégzés ellenértékeként adja, akkor a juttatás értékének 1,18-szorosát kell adóalapnak tekinteni, és ez után fizetendő a 15% SZJA és a 13% SZOCHO. Mivel a kérdőíves munka szolgáltatásnyújtásnak minősül, az ajándékutalványt is be kell vallani, annak forintban kifejezett értékén.
Diákok és nyugdíjasok helyzete
A nappali tagozatos hallgatók és a nyugdíjasok adózási helyzete némileg eltérhet, de az alapvető bevallási kötelezettségük megmarad.
Diákok: A nappali tagozatos diákok biztosítottnak minősülnek, így havi egészségügyi szolgáltatási járulékot (TB) nem kell fizetniük. Azonban az egyéb jövedelmük után a 15% SZJA-t és a 13% SZOCHO-t meg kell fizetniük, ha a SZOCHO-plafon még nem telt be (pl. más munkaviszonyból). A diákkedvezmények (pl. családi adókedvezmény) nem vonatkoznak az egyéb jövedelmekre.
Nyugdíjasok: A nyugdíjasok esetében a jövedelem után szintén fizetendő a 15% SZJA, de ők mentesülnek a 13% SZOCHO fizetési kötelezettség alól (bizonyos speciális esetektől eltekintve). Ez jelentős adómegtakarítást jelent, de a bevallási kötelezettségük továbbra is fennáll.
Az adóazonosító jel és a kifizető kötelezettsége
Minden magánszemélynek, aki adóköteles jövedelmet szerez, rendelkeznie kell adóazonosító jellel. Ha a kifizető magyar cég, köteles a kifizetés előtt elkérni és rögzíteni ezt a számot. Ha külföldi a kifizető, a magyar adóhatóság felé történő bevalláskor kell ezt a számot használni.
Ha egy külföldi platform kérdőíves jövedelmet fizet, és nem kér semmilyen adószámot, az nem jelenti azt, hogy a jövedelem adómentes. Csupán azt, hogy a platform a saját országa szabályainak megfelelően járt el, az adóbevallás felelőssége továbbra is a magyar adóalanyt terheli.
Önellenőrzés: Mit tegyünk, ha elmaradt a bevallás?
Ha valaki csak most szembesül azzal, hogy az elmúlt években szerzett kérdőíves bevételeit nem vallotta be, a legjobb megoldás az önellenőrzés.
Az önellenőrzés az a jogi eszköz, amellyel az adózó önkéntesen korrigálja a korábbi adóbevallását vagy bevallásának hiányát, mielőtt a NAV ellenőrzést indítana. Az önellenőrzés révén elkerülhető a súlyos adóbírság, bár a késedelmi pótlékot ilyenkor is meg kell fizetni.
Az önellenőrzés lépései
- A jövedelem pontos meghatározása: Össze kell gyűjteni az összes tranzakciót (PayPal, Wise, bankszámla) a mulasztás éveire vonatkozóan, és MNB árfolyamon forintra átszámítani.
- Adókötelezettség kiszámítása: Meg kell határozni a fizetendő 15% SZJA és a 13% SZOCHO összegét.
- Önellenőrzési pótlék kiszámítása: Az adóhiány összege után ki kell számolni az önellenőrzési pótlékot a NAV aktuális szabályai szerint.
- A korrigált bevallás benyújtása: Az önellenőrzési nyomtatvány (önellenőrzéssel érintett 2X53-as bevallás) benyújtása a NAV felé.
Az önellenőrzést érdemes minél előbb megtenni, mivel a késedelmi pótlék mértéke folyamatosan nő. Az önellenőrzés megkezdése előtt érdemes lehet adótanácsadó segítségét kérni, különösen, ha több évet érint a mulasztás, és devizás bevételekről van szó.
A kérdőíves pénzkereset, bár kényelmes és rugalmas kiegészítő jövedelemforrás, nem mentesít a magyar adózási szabályok betartása alól. A digitális pénzügyi világ átláthatósága növekszik, és a NAV egyre hatékonyabban követi nyomon a külföldről érkező bevételeket. A jogi megfelelés biztosítása, még kis összegek esetén is, elengedhetetlen a NAV bírságok elkerülése és a pénzügyi nyugalom érdekében. A legbiztosabb út a részletes nyilvántartás vezetése és az éves SZJA bevallásban történő korrekt szerepeltetés.
