Törölték a járatodat? Ne ess pánikba! Ezek a jogaid és így igényelhetsz kártérítést lépésről lépésre

Amikor a digitális kijelzőn megjelenik a rettegett „Cancelled” felirat, az utazás izgalma pillanatok alatt feszültséggé, majd sok esetben dühvé változik. A gondosan megtervezett nyaralás, üzleti út vagy családlátogatás hirtelen veszélybe kerül, és a káosz érzése eluralkodik a terminálon. Ebben a kritikus pillanatban azonban elengedhetetlen, hogy megőrizzük a hidegvérünket. A pánik helyett a tájékozottság a legjobb eszköz. Európában az utasokat erős jogi pajzs védi, amely nemcsak azonnali segítséget garantál, hanem sok esetben jelentős pénzügyi kártérítést is. Ennek a cikknek a célja, hogy részletes útmutatót adjon a légiközlekedésben érintett utasok számára, megmutatva, hogyan érvényesíthetik teljes körűen a jogaikat, és hogyan igényelhetik a nekik járó kártérítést lépésről lépésre, elkerülve a légitársaságok gyakori kibúvóit.

A légi utazás során felmerülő problémák kezelésének alapja a 261/2004/EK európai rendelet ismerete. Ez a jogszabály határozza meg pontosan, milyen kötelezettségek terhelik a légitársaságokat járatkésés, járattörlés és beszállás megtagadása esetén. Európai uniós jogról lévén szó, hatálya rendkívül széleskörű: vonatkozik minden olyan járatra, amely az EU területéről indul, függetlenül attól, hogy melyik légitársaság üzemelteti, illetve minden olyan járatra, amely harmadik országból indul, de uniós légitársaság üzemelteti, és uniós célállomásra érkezik.

Amikor a földi valóság felülírja a repülési tervet: Mi minősül törlésnek?

Mielőtt bármilyen kártérítési igénylésbe kezdenénk, tisztáznunk kell, mit ért a jogszabály járat törlése alatt. A jogi meghatározás szerint járat törlésének minősül, ha az eredetileg tervezett járat nem indul el, és a légitársaság átirányítja az utasokat egy másik járatra, vagy ha az utasokat az eredeti járatszámmal rendelkező repülőgépen szállítják, de annak indulási ideje jelentősen eltér az eredetileg tervezettől.

Fontos megkülönböztetni a járat törlését a jelentős késéstől, bár mindkettő esetében felmerülhet kártérítési igény. Törlés esetén az utasok azonnali, radikális változással szembesülnek. A légitársaság köteles tájékoztatni az utast, amint tudomást szerez a törlésről, de a jogok szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy mikor kapta meg az utas a törlésre vonatkozó értesítést.

A rendelet értelmében ugyanis, ha a légitársaság tizennégy nappal az indulás előtt tájékoztatja az utast a törlésről, akkor a pénzügyi kártérítés (a kötbér) iránti igény elvész. Ha azonban ennél rövidebb időn belül történik a bejelentés, és a légitársaság nem tud megfelelő alternatívát biztosítani, jogosulttá válunk a pénzbeli kompenzációra. Ez a 14 napos határidő a kártérítési jogok sarokköve.

Az utasjogok alapköve: A 261/2004/EK rendelet lényege

A rendelet célja nem csupán a pénzügyi kompenzáció biztosítása, hanem az utasok védelme a légitársaságok kényelmetlenséget okozó döntéseivel szemben. A jogszabály három fő pillérre épül, amelyek a törlés pillanatától kezdve azonnal érvényesülnek:

1. Ellátáshoz való jog (Right to care): Ez az azonnali segítségnyújtás, amely a várakozás idejére vonatkozik.
2. Visszatérítéshez vagy átfoglaláshoz való jog (Right to reimbursement or re-routing): Választhatunk, hogy a jegy árát visszakapjuk, vagy a légitársaság biztosít számunkra egy alternatív utat.
3. Kártérítéshez való jog (Right to compensation): Ez a fix összegű pénzbeli kompenzáció, amely a kellemetlenségért jár.

Amikor a járat törlése megtörténik, a legelső és legfontosabb a légitársaság tájékoztatási kötelezettsége. Nem elegendő egy egyszerű SMS vagy e-mail a törlés tényéről; a légitársaságnak egyértelműen tájékoztatnia kell az utast a jogairól, különös tekintettel az ellátásra és az átfoglalásra vonatkozó lehetőségekre. Ha ez a tájékoztatás nem történik meg, az már önmagában is súlyos jogsértésnek minősül.

Mikor jár feltétlenül a kártérítés? A 14 napos szabály

A pénzügyi kompenzáció iránti igény szempontjából a legkritikusabb tényező a légitársaság által biztosított értesítés időpontja és az alternatív járat paraméterei. Ahogy korábban említettük, a 14 napos időszak kulcsfontosságú. Ha a törlésről az indulás előtt legalább két héttel értesülünk, a légitársaság nem köteles kártérítést fizetni, de továbbra is biztosítania kell a jegy árának visszatérítését vagy az átfoglalást.

A kompenzáció akkor válik esedékessé, ha a törlés bejelentése a tervezett indulás előtti 14 napon belül történik. Ezen belül is két kategóriát különböztet meg a rendelet, ami befolyásolja a légitársaság mentesülésének lehetőségét:

1. 7 és 14 nap közötti értesítés

Ha a légitársaság 7 és 14 nappal az indulás előtt tájékoztat a törlésről, akkor csak abban az esetben jár a kártérítés, ha az általuk felajánlott alternatív járat:

• Az eredeti indulási időponthoz képest két óránál korábban indul.
• És a célállomáson négy óránál később érkezik meg.

Ha az új járat a fenti határidőkön belül van, a légitársaság mentesül a pénzügyi kompenzáció megfizetése alól, mivel megfelelő alternatívát biztosított.

2. Kevesebb, mint 7 nappal történt értesítés

Ez a legkedvezőbb helyzet az utas számára. Ha a törlésről kevesebb mint 7 nappal az indulás előtt értesülünk, a kompenzáció csak akkor kerülhető el, ha a felajánlott alternatív járat:

• Az eredeti indulási időponthoz képest egy óránál korábban indul.
• És a célállomáson két óránál később érkezik meg.

Ha a légitársaság nem tudja tartani ezeket az időkorlátokat, köteles a teljes, távolságtól függő kártérítési összeget kifizetni. Ez a szigorú szabályozás arra ösztönzi a légitársaságokat, hogy minimalizálják az utolsó pillanatban történő változtatásokat.

Lényeges kiemelni, hogy a kártérítési jog attól függetlenül fennáll, hogy az utas elfogadja-e az átfoglalást, vagy kéri-e a jegy árának visszatérítését. A kompenzáció a kellemetlenségért jár, míg az ellátás és az átfoglalás a szerződés teljesítésére vonatkozó jogaink.

A légitársaság kötelezettségei a törlés pillanatában: Tájékoztatás, ellátás és átfoglalás

A járat törlésekor a légitársaság azonnali és kötelező intézkedésekre szorul. Ezeket az intézkedéseket az utasnak nem kell külön kérnie; a szolgáltató kötelessége biztosítani azokat.

Az ellátáshoz való jog (Right to care)

Ez a jog akkor lép életbe, ha a törlés miatt az utas kénytelen hosszabb időt a repülőtéren tölteni, várva az átfoglalásra vagy a visszautazásra. Az ellátási jog magában foglalja:

• Étkezés és frissítők: A várakozási idővel arányos mennyiségben.
• Szállás: Ha az átfoglalás miatt egy vagy több éjszaka eltöltése szükséges.
• Szállítás: A repülőtér és a szálláshely közötti utazás költségei.
• Kommunikáció: Két ingyenes telefonhívás, e-mail vagy fax küldésének lehetősége.

Ha a légitársaság nem biztosítja ezeket a szolgáltatásokat, az utasnak joga van saját maga intézkedni (pl. szállodát foglalni, ételt venni), de rendkívül fontos, hogy őrizzen meg minden blokkot és számlát. A légitársaságnak később meg kell térítenie ezeket az ésszerű és szükséges költségeket. Csak a legszükségesebb kiadásokat fedezik; a luxusszálloda vagy a drága éttermi vacsora költségeit valószínűleg nem fogják elfogadni.

Az átfoglalás és visszatérítés dilemmája

Amikor a törlés ténye megállapításra kerül, az utasnak választania kell a rendelet értelmében:

1. Teljes visszatérítés: A jegy árának 7 napon belüli teljes visszatérítése (az utazás azon részeire is, amelyek már megtörténtek, ha az utazás célja értelmét vesztette).
2. Átfoglalás a végső célállomásra: A légitársaság köteles a lehető leghamarabb, hasonló szállítási feltételek mellett eljuttatni az utast a célállomásra. Ez magában foglalhatja más légitársaságok járatait, vagy akár alternatív közlekedési módokat (pl. vonatot, buszt) is, ha ez a leggyorsabb út.
3. Átfoglalás későbbi időpontra: Az utas számára kényelmes, későbbi időpontban történő utazás biztosítása, feltéve, hogy van szabad hely.

A légitársaságok gyakran próbálják rávenni az utast, hogy utalványt (voucher) fogadjon el a pénzbeli visszatérítés helyett. Fontos tudni, hogy az utalvány elfogadása nem kötelező. Az utasnak joga van a pénzbeli visszatérítéshez. A voucher elfogadása kizárólag akkor javasolt, ha feltétlenül bízunk a légitársaság jövőbeni működésében, és a rugalmasság számunkra előnyt jelent.

Pénzügyi kompenzáció vagy visszatérítés? Ne keverjük össze!

Ez az a pont, ahol a legtöbb félreértés születik. A járat törlése esetén két különálló pénzügyi igény merülhet fel, amelyek egymástól függetlenül érvényesíthetők:

1. Visszatérítés (Refund): A jegy ára, ha az utazás nem valósul meg, vagy nem teljesül a szerződés. Ez a szerződéses jogaink része, és minden törlés esetén jár, függetlenül annak okától (kivéve, ha az utas elfogadja az átfoglalást).

2. Kártérítés (Compensation/Kötbér): Ez a fix összegű pénzbeli juttatás, amely a 261/2004/EK rendelet alapján jár a kellemetlenségért. Csak akkor jár, ha a törlés a légitársaság hibájából történt, és a 14 napos szabály szerint jogosultak vagyunk rá.

Ha a légitársaság törli a járatot, és mi úgy döntünk, hogy nem kérünk átfoglalást, hanem pénzünket vissza, akkor a légitársaság köteles 7 napon belül visszafizetni a jegy árát (visszatérítés). Ezen felül, ha a törlés a légitársaság hibája volt, és a 14 napos határidőn belül történt a bejelentés, akkor jogosultak vagyunk a kártérítésre is. A két összeg összeadódik.

Sok légitársaság szándékosan összemossa a visszatérítés és a kártérítés fogalmát. Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni! A visszatérítés a jegy ára, a kártérítés a kellemetlenség ára.

A kártérítés mértéke: Mennyi pénzről beszélünk valójában?

A 261/2004/EK rendelet pontosan meghatározza a kártérítés összegét, amely a járat távolságától függ. Fontos, hogy ez az összeg fejenként és járatonként értendő. Az összegek euróban fixáltak, és nem befolyásolja őket a jegy ára. Ha egy olcsó jegyet vettünk, ugyanannyi kártérítés jár, mint egy drága business osztályú jegy esetén.

A távolság meghatározása a kiindulási hely és a végső célállomás közötti távolság alapján történik, nem pedig a ténylegesen megtett útvonal alapján. A rendelet a következő kategóriákat határozza meg:

A kártérítés csökkentése (50%-os szabály)

Van egy fontos kitétel, amely lehetővé teszi a légitársaság számára a kártérítés összegének 50%-os csökkentését. Ez akkor történik, ha a légitársaság átfoglalást ajánl fel, és az alternatív járat megérkezése a célállomásra az eredeti tervezett érkezéshez képest nem haladja meg a következő időintervallumokat:

• Rövid távú járatok (1500 km-ig): két óra
• Közép távú járatok (1500–3500 km): három óra
• Hosszú távú járatok (3500 km felett): négy óra

Például, ha egy 4000 km-es járatot töröltek, amiért 600 EUR kártérítés járna, de a légitársaság egy alternatív járatot biztosít, amely a tervezettnél csak 3,5 órával később érkezik meg, akkor a kártérítés összege felére, 300 EUR-ra csökken. Ez a szabály arra ösztönzi az utasokat, hogy fogadják el a légitársaság által felajánlott ésszerű átfoglalási lehetőségeket, és minimalizálja a légitársaság pénzügyi terheit, ha gyorsan tud reagálni.

A rettegett kivétel: Mit jelent a „rendkívüli körülmény”?

A légitársaságok leggyakoribb védekezési vonala a kártérítési igényekkel szemben a „rendkívüli körülmény” fogalma. A rendelet kimondja, hogy a légitársaság mentesül a kártérítés fizetése alól, ha a törlés olyan rendkívüli körülmények miatt következett be, amelyeket még minden ésszerű intézkedés megtétele esetén sem lehetett volna elkerülni. Ez a kitétel jelenti a legnagyobb jogi vitákat az utasok és a szolgáltatók között.

A rendkívüli körülmények tipikus esetei

A joggyakorlat és az Európai Bíróság (ECJ) döntései alapján a rendkívüli körülmények közé tartoznak:

• Szélsőséges időjárási körülmények: Viharok, sűrű köd, hóviharok, amelyek lehetetlenné teszik a biztonságos repülést.
• Politikai instabilitás, háborúk, terrorizmus, biztonsági kockázatok.
• Repülőtéri forgalomirányítási korlátozások (ATC): Például a légtér lezárása vagy a légiforgalmi irányítás sztrájkja (amennyiben az nem a légitársaság alkalmazottaihoz kapcsolódik).
• Váratlan biztonsági hiányosságok: Például bombariadó vagy a repülőtér lezárása.

Fontos, hogy még rendkívüli körülmények esetén is fennáll a légitársaság ellátási és átfoglalási kötelezettsége! A rendkívüli körülmény csak a pénzügyi kártérítés alól mentesít, de a légitársaság továbbra is köteles gondoskodni az utasról és a célállomásra juttatásáról.

Amikor a kibúvó nem állja meg a helyét

A légitársaságok gyakran próbálják a rendkívüli körülmény kategóriájába sorolni azokat a problémákat is, amelyek valójában a működésük velejárói. A leggyakoribb vita tárgya a műszaki hiba:

A bírósági gyakorlat egyértelműen kimondja, hogy a repülőgépekben fellépő legtöbb műszaki hiba, még a váratlanok is, nem minősül rendkívüli körülménynek. A repülőgép karbantartása és üzemképességének biztosítása a légitársaság üzleti kockázata és felelőssége. Csak abban az esetben lehet rendkívüli körülményre hivatkozni, ha a műszaki hiba egy külső, elkerülhetetlen esemény következménye (pl. villámcsapás okozta meghibásodás, amit nem lehetett észlelni a felszállás előtt).

Ugyancsak nem minősül rendkívüli körülménynek a légitársaság alkalmazottainak sztrájkja. Ha a légitársaság pilótái vagy légiutas-kísérői sztrájkolnak, az a légitársaság belső működési területéhez tartozik, és kártérítési kötelezettséget von maga után.

Lépésről lépésre a kártérítési igényléshez

A kártérítési folyamat megkezdésekor a precizitás és a dokumentáció kulcsfontosságú. Ne feledjük, hogy a légitársaságok célja a kifizetések minimalizálása, ezért minden lépésünket alaposan meg kell alapoznunk.

1. Dokumentumok gyűjtése: A sikeres igény alapja

Már a repülőtéren kezdjük el a bizonyítékok gyűjtését. A légitársaságok gyakran szóbeli ígéreteket tesznek, de csak az írásbeli bizonyítékok számítanak:

• Foglalási adatok: A repülőjegy, a foglalási visszaigazolás és az e-ticket másolata.
• A törlés tényének rögzítése: Kérjünk írásbeli igazolást a légitársaság földi személyzetétől a törlés okáról és tényéről. Ha ezt megtagadják, készítsünk fotót a terminál kijelzőjéről.
• Az új járat adatai: Ha átfoglaltak minket, rögzítsük az új járat számát és a tényleges érkezési időt (ez kritikus a kártérítés mértékének megállapításához).
• Költségszámlák: Minden számla az ellátási jog alapján felmerült kiadásról (étel, szállás, fuvar).
• A légitársasággal folytatott kommunikáció: Őrizzük meg az összes e-mailt, SMS-t vagy applikációs értesítést.

2. A légitársaság közvetlen megkeresése

A kártérítési igényt mindig a szolgáltató légitársasághoz kell benyújtani. Ezt célszerű az indulást követő 1-2 héten belül megtenni, amíg az információk frissek. A legtöbb légitársaság rendelkezik online kártérítési igénylő űrlappal, de a hivatalos levél sokkal hatékonyabb lehet.

A levélnek tartalmaznia kell:

• Az utas(ok) nevét és elérhetőségét.
• A járat számát, dátumát és útvonalát.
• A törlés tényét és időpontját.
• A kért kártérítés pontos jogalapját (261/2004/EK rendelet) és összegét.
• A bankszámlaszámot, ahova az összeget utalni kell.
• Mellékletként a bizonyítékokat (jegyek, számlák).

Mindig tértivevényes levélben vagy olyan elektronikus úton küldjük el az igényt, amely igazolja a küldés és fogadás dátumát. Ez később bizonyítékként szolgál a jogorvoslati eljárások során.

3. A légitársaság válaszának értékelése

A légitársaságoknak ésszerű időn belül válaszolniuk kell. Ha elutasító választ kapunk, alaposan vizsgáljuk meg az indoklást. Ha a rendkívüli körülményekre hivatkoznak, kérjük el a bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a körülmény valóban rendkívüli volt, és hogy a légitársaság megtett minden ésszerű intézkedést a probléma elkerülésére.

Gyakori, hogy a légitársaságok sablonválaszokkal utasítják el az igényt. Ne elégedjünk meg ezzel! Ha az indoklás gyanús vagy homályos (pl. „üzemeltetési okok”), ragaszkodjunk a pontos technikai vagy operatív hiba megnevezéséhez.

Ha elutasítják az igényt: További jogorvoslati lehetőségek

Ha a légitársaság elutasítja az igényt, vagy 30-60 napon belül nem válaszol, itt az ideje a jogi lépéseknek. Az EU-s jogszabályok szerinti kártérítési igények érvényesítésére általában három év áll rendelkezésre (ez tagállamonként eltérhet, de Magyarországon a Ptk. szerinti általános elévülési idő a vonatkozó).

1. Nemzeti végrehajtó szervek (NEB)

Minden uniós tagállamnak ki kell jelölnie egy Nemzeti Végrehajtó Szervet (National Enforcement Body – NEB), amely felügyeli a rendelet betartását. Magyarországon ezt a szerepet a hatályos jogszabályok szerint a Fogyasztóvédelmi Hatóság (járási hivatalok) látja el, bár a légi közlekedéssel kapcsolatos panaszok kezelésében speciális eljárások érvényesülnek. A légitársaság székhelye szerinti vagy az indulási/érkezési repülőtér szerinti ország NEB-jéhez fordulhatunk.

A NEB-hez történő panasz benyújtása ingyenes, és a hatóság kivizsgálja, hogy a légitársaság megsértette-e az uniós jogszabályokat. Bár a NEB nem tud közvetlenül kártérítést megítélni, hivatalos állásfoglalása erős jogi alapot biztosít a további lépésekhez.

2. Alternatív vitarendezés (ADR)

Számos uniós országban működnek Alternatív Vitarendezési (ADR) testületek, amelyek segítenek a fogyasztói jogviták gyors és olcsó rendezésében, elkerülve a bírósági eljárást. Bár ez nem minden esetben kötelező a légitársaságok számára, érdemes lehet élni ezzel a lehetőséggel.

3. Jogi képviselet vagy kártérítési ügynökségek

Ha az ügy bonyolult, vagy a légitársaság rendkívül ellenálló, érdemes megfontolni szakosodott jogi képviselet igénybevételét. Számos cég (ún. claim agency) foglalkozik kizárólag légiközlekedési kártérítésekkel. Ezek a cégek átvállalják a teljes adminisztratív terhet, sőt, szükség esetén bíróság elé viszik az ügyet. A szolgáltatásért cserébe sikerdíjat számolnak fel, ami általában a megnyert kártérítés 25-35%-a. Ez a megoldás különösen hasznos, ha nem szeretnénk időt és energiát fektetni a hosszas levelezésbe.

Figyelem: Ha kártérítési ügynökséget választunk, győződjünk meg róla, hogy a szerződésük átlátható, és pontosan rögzítik, mennyi lesz a nettó összeg, amit megkapunk.

A gyakori tévhitek és buktatók elkerülése

A kártérítési folyamat során könnyű hibázni, ami az igény elutasításához vezethet. Az alábbiakban néhány gyakori tévhit és buktató:

Tévhit: Csak a jegy árát kaphatom vissza

Ahogy már tisztáztuk, a visszatérítés és a kártérítés két különálló jog. Ha a törlés miatt kártérítésre vagyunk jogosultak, az akkor is jár, ha a légitársaság visszafizette a jegy árát.

Bukató: Elfogadjuk a vouchert a pénz helyett

A légitársaságok gyakran kínálnak utalványokat, amelyek magasabb névértékűek, mint a jegy ára. Ha azonban a célunk a pénzügyi kompenzáció, ragaszkodjunk a készpénzhez. A voucher elfogadása megnehezítheti a későbbi kártérítési igény érvényesítését.

Tévhit: Elfogadom az átfoglalást, és elvesztem a kompenzációt

A kártérítés (250-600 EUR) attól a kényelmetlenségtől függ, amit a késői értesítés okozott, és a késedelmes érkezéstől. Ha a légitársaság átfoglal, és az új járat a célállomásra a fent említett időkorlátokon kívül esik, a kártérítés akkor is jár, még akkor is, ha elfogadtuk az átfoglalást (esetleg 50%-os csökkentéssel).

Bukató: Nem őrzünk meg minden számlát

Az ellátási jog alapján felmerült költségeket csak számlák és blokkok bemutatásával lehet visszakérni. A kézzel írt feljegyzések vagy becsült összegek általában nem elfogadottak. Minden kiadásról kérjünk hivatalos bizonylatot!

Utazásbiztosítás és hitelkártya védelem: Kiegészítő védelem

Bár a 261/2004/EK rendelet a légitársaságok alapvető felelősségét írja elő, vannak olyan károk, amelyeket ez a rendelet nem fedez. Ide tartoznak például az elszalasztott, nem visszatéríthető szállásfoglalások, előre lefoglalt programok vagy a törölt járat miatt elszalasztott csatlakozások (ha azok nem egyetlen foglalási számon szerepeltek).

Ilyen esetekben lép életbe az utazásbiztosítás. Egy jó utasbiztosítás fedezheti azokat a többletköltségeket, amelyek a járat törlése miatt merültek fel, és amelyeket a légitársaság nem köteles megtéríteni a rendelet alapján (pl. a többlet napok alatt felmerült jövedelemkiesés). Mindig ellenőrizzük a biztosítási feltételeket, hogy milyen mértékű fedezetet nyújtanak járattörlés esetén.

Egyes prémium hitelkártyák is tartalmaznak beépített utazásbiztosítást vagy járattörlési védelmet. Ezek a kiegészítő szolgáltatások szintén segíthetnek a pénzügyi veszteségek minimalizálásában. Érdemes először a légitársaságot felelősségre vonni a 261/2004/EK rendelet alapján, majd ha maradnak fedezetlen károk, csak ezután forduljunk a biztosítóhoz.

A jogi elévülési idő: Meddig lehet igényt benyújtani?

A kártérítési igények érvényesítésének határideje rendkívül fontos, és ez tagállamonként eltérhet. Míg az uniós jogszabály nem határoz meg egységes elévülési időt, a legtöbb országban a polgári jog általános elévülési idejét kell alkalmazni. Magyarországon ez az időtartam öt év, de a légiközlekedési iparban sok országban (pl. Nagy-Britanniában, Németországban) a rövidebb, hároméves időtartam a jellemző.

Annak érdekében, hogy biztosan ne fussunk ki az időből, célszerű minél hamarabb, de legkésőbb a törlést követő két éven belül benyújtani az igényt. Az idő múlásával a dokumentumok és a bizonyítékok beszerzése nehezebbé válik, ami csökkenti a siker esélyét.

A járat törlése kétségkívül stresszes élmény, de a felkészült utas a legrosszabb helyzetből is képes a legtöbbet kihozni. Az EU 261/2004-es rendelete a mi oldalunkon áll, és megfelelő tájékozottsággal és kitartással a légitársaságok sem hagyhatják figyelmen kívül jogos igényeinket. A lényeg: ne csak a jegy árát kérjük vissza, hanem a jogszabályok szerinti teljes kompenzációt is, amely a kellemetlenségért jár.

A modern utazó nem hagyhatja, hogy a légitársaságok diktálják a feltételeket. A tájékozott utasjogok érvényesítése nem csupán pénzügyi kérdés, hanem a fogyasztói öntudat és a jogbiztonság megnyilvánulása is.