A saját ingatlan birtoklása az egyik legősibb emberi jog, amely mélyen gyökerezik a biztonság és a szuverenitás érzésében. Amikor azonban ez a szuverenitás ütközik a szomszédos terület hasonló igényével, könnyen kiéleződhet a konfliktus. A telekhatár vita nem csupán egy apró bosszúság, hanem komoly jogi és érzelmi terhet jelenthet, amely hosszú évekre megmérgezheti a felek viszonyát. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azokkal a jogi keretekkel és gyakorlati lépésekkel, amelyek birtokában hatékonyan kezelhetjük, és ideális esetben megelőzhetjük az efféle nézeteltéréseket.
A vita gyökere legtöbbször nem rosszindulatban, hanem a pontos jogi és fizikai határok ismeretének hiányában rejlik. Sokan feltételezik, hogy a határt a régóta fennálló kerítés vagy sövény jelöli, ám ez a feltételezés könnyen tévesnek bizonyulhat, különösen régi, felmérés nélküli ingatlanok esetében. A jogi valóságot kizárólag a hivatalos dokumentumok, a földhivatali térképek és a telekkönyvi bejegyzések tükrözik, amelyeknek a fizikai valósággal való összehangolása jelenti a legtöbb kihívást.
A szomszédjog alapelvei a polgári törvénykönyvben
A magyar jogrendszerben a szomszédok közötti viszonyt elsősorban a 2013. évi V. törvény, azaz a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza. Bár a Ptk. nem tartalmaz részletes, minden élethelyzetre kiterjedő útmutatót, lefekteti azokat az alapvető elveket, amelyek mentén a tulajdonosoknak gyakorolniuk kell jogaikat és teljesíteniük kell kötelezettségeiket.
A Ptk. 5:23. §-a kimondja, hogy a tulajdonos a dologgal a jogszabályok és mások jogainak sérelme nélkül rendelkezhet. Ez az általános szabály jelenti a szomszédjog alapját is: a tulajdonjog gyakorlása nem sértheti a szomszéd jogos érdekeit. A telekhatár-viták esetén ez az elv különösen hangsúlyos, hiszen a határvonal pontos kijelölése közvetlenül befolyásolja mindkét fél birtoklási jogát.
A szomszédjog lényege a méltányos érdekegyensúly megteremtése. Senki sem élhet úgy a tulajdonával, hogy az aránytalanul nagy terhet rójon a szomszédjára, még akkor sem, ha a saját telkén belül tevékenykedik.
A Ptk. egyik legfontosabb rendelkezése, amely a telekhatár-viták megoldására szolgál, a telekhatár megállapítása iránti igény. Ha a szomszédos telkek közötti határvonal a valóságban nem állapítható meg, vagy vitatott, bármelyik tulajdonos kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg azt. Ez a jogi lehetőség a végső eszköz, melyet a békés és közigazgatási megoldások kimerítése után érdemes igénybe venni.
Az alapvető szabályok közé tartozik továbbá a túlépítés kérdése. Ha valaki építkezés során túllépi a telekhatárt, a Ptk. részletes szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen feltételek mellett kérhető a lebontás, az átengedés, vagy a kártérítés. Ez egy különösen kényes terület, mivel a rosszhiszemű vagy jóhiszemű túllépés eltérő jogi következményekkel jár.
A telekhatár jogi valósága: Földhivatali adatok és térképek
A fizikai valóságban látható kerítés vagy sövény gyakran megtévesztő lehet, ugyanis a telekhatár jogi érvényét kizárólag a hivatalos, közhiteles nyilvántartás, azaz a Földhivatali Nyilvántartás (korábban Telekkönyv) adja. Bármilyen vita esetén az első lépésnek a hiteles dokumentumok beszerzésének kell lennie.
A tulajdoni lap és a térképmásolat értelmezése
A tulajdoni lap igazolja, hogy ki a terület bejegyzett tulajdonosa, milyen terhek (pl. jelzálogjog, szolgalmi jog) vannak rajta, és milyen méretű az ingatlan. A telekhatár pontos elhelyezkedését és alakját azonban a hivatalos térképmásolat (más néven hitelesített térképi kivonat) mutatja meg. Ezen a térképen láthatóak a telek sarokpontjainak koordinátái, amelyek alapján a földmérő szakember pontosan ki tudja tűzni a határvonalat a terepen.
A régi térképek és a modern digitális felmérések között néha eltérések tapasztalhatók. Míg a korábbi módszerek során a hibahatár nagyobb volt, a mai GPS alapú mérések rendkívül pontosak. Amennyiben a vita a régi és az új adatok közötti eltérésből fakad, a Földhivatal a legilletékesebb szerv a hiteles adatok tisztázására. Fontos tudni, hogy a Földhivatali adatok a legmagasabb jogi erővel bírnak, és minden peres eljárás alapját képezik.
A birtoklási határ és a jogi határ közötti különbség
Egy gyakori tévhit, hogy ha valaki már évtizedek óta használ egy területet (pl. a kerítésen túl eső részt), akkor az övé válik. Ez a birtoklási határ azonban nem feltétlenül azonos a jogi határral. Bár az elbirtoklás intézménye (Ptk. 5:44. §) lehetővé teszi, hogy valaki bizonyos feltételek mellett (általában 15 év folyamatos, sajátkénti birtoklás) tulajdonjogot szerezzen, a telekhatár-vitákban az elbirtoklás bizonyítása rendkívül nehéz és összetett jogi feladat, melyet csak bíróság állapíthat meg.
A legtöbb esetben a bíróság a hivatalos térképi adatok alapján fog dönteni, hacsak a vitatott terület birtoklása nem felel meg szigorúan az elbirtoklás feltételeinek. Éppen ezért, ha valaki a telekhatár pontosságát kétségbe vonja, a földmérő szakvéleménye jelenti az elsődleges, objektív bizonyítékot.
A kerítés jogi státusza: Ki építi, ki tartja karban?
A telekhatár viták leggyakoribb tárgya maga a kerítés. A kerítés nem csak fizikai elválasztó elem, de jogi értelemben is fontos szerepet tölt be. A kerítés építésének, felújításának és karbantartásának kérdését alapvetően a helyi önkormányzati rendeletek és az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szabályozzák, de a Ptk. is tartalmaz általános előírásokat.
A kerítés építésének kötelezettsége és költségei
A törvény általában előírja, hogy a telkeket el kell választani egymástól. A köznyelvben elterjedt, ám jogilag nem minden esetben helytálló szabály, hogy a kerítést az építtetőnek a saját jobb oldalán kell felhúznia (utca felől nézve). A valóság ennél árnyaltabb, és a helyi építési szabályzatok (HÉSZ) határozzák meg pontosan, hogy melyik szomszéd köteles a határvonal melyik szakaszán kerítést építeni vagy felújítani.
Ha a helyi rendelet nem rendelkezik másként, a Ptk. alapján a feleknek a határvonalon álló kerítés fenntartásának költségét egyenlő arányban kell viselniük. Ha a kerítés valamelyik fél telkén belül áll (azaz nem pontosan a határvonalon), akkor annak fenntartása és költsége azé, akinek a telkén áll.
Amennyiben a kerítés elavult, életveszélyes, vagy nem felel meg a helyi előírásoknak, a szomszédoknak együtt kell működniük a felújításban. Ha az egyik fél megtagadja az együttműködést, a másik fél felszólító levelet küldhet, majd végső esetben bírósághoz fordulhat a munkálatok elvégzésének és a költségek megtérítésének kikényszerítése érdekében.
A kerítés építésének megkezdése előtt mindig tájékozódjunk a helyi HÉSZ-ben a megengedett magasságról, anyagokról és arról, hogy szükség van-e építési engedélyre vagy bejelentésre.
Növényzet, gyökerek és ágak: A zavarás jogi kérdése
Gyakori konfliktusforrás a telekhatár mentén elhelyezkedő növényzet. A szomszéd telkén álló fa ágai átlógnak, a gyökerek kárt tesznek a járdában vagy a kerítésben, esetleg a növényzet árnyékolja a kertet. Ezen problémák kezelésére is a szomszédjog rendelkezései vonatkoznak.
A Ptk. szerint a tulajdonosnak tűrnie kell a szomszédja felől érkező olyan hatásokat (pl. zaj, füst, árnyékolás), amelyek nem lépik túl a helyben szokásos mértéket, és nem okoznak jelentős érdeksérelmet. A növényzet esetében azonban konkrétabbak a szabályok.
- Átlógó ágak és gyökerek: Ha a szomszéd fája vagy bokra átlóg a telekhatáron, a tulajdonos először is felszólíthatja a szomszédját a nyesésre. Ha a szomszéd ezt nem teszi meg, az érintett tulajdonos maga is jogosult az átnyúló ágakat és gyökereket levágni, feltéve, hogy a növényzet fenntartásában akadályozza őt, vagy kárt okoz.
- Gyümölcsök és termés: A telekhatáron átnyúló ágakról lehulló gyümölcsök a fa tulajdonosát illetik, de ha a termés a földre hullik, és a szomszéd telkén található, az a szomszédé lesz. Ez a szabály ritkán okoz komoly vitát, de jól mutatja a jogi elhatárolás aprólékosságát.
- Árnyékolás és kiszáradás: Ha a szomszéd fája olyan mértékben árnyékolja a telket, hogy az a kertészeti tevékenységet ellehetetleníti, vagy a gyökerek elvonják a nedvességet a saját növényektől, ez már jelentős érdeksérelemnek minősülhet, és peres úton is orvosolható.
Minden esetben a méltányosság elve a mérvadó. A bíróság nem fogja elrendelni egy egészséges fa kivágását csak azért, mert az egy kis árnyékot vet a szomszéd kertjére, de ha bizonyíthatóan kárt okoz (pl. a gyökerek felemelik a garázs alapját), akkor a szomszéd kártérítésre kötelezhető, vagy a fa eltávolítása is elrendelhető.
Amikor a szavak elfogynak: A jegyzői eljárás
Ha a telekhatár vita békés úton nem rendezhető, és a felek nem jutnak dűlőre, a következő lépcsőfok a közigazgatási út igénybevétele. A jegyzőnek kulcsszerepe van a szomszédjogi viták gyors és hatékony kezelésében, különösen a birtokháborítás és a határviták bizonyos típusai esetén.
A birtokvédelmi eljárás
A birtokvédelmi eljárás a leggyorsabb és legolcsóbb módja annak, hogy valaki jogorvoslatot szerezzen, ha a szomszédja megzavarja a birtoklásában. A birtokháborítás lehet például a telek egy részének jogtalan elfoglalása, a kerítés önkényes áthelyezése, vagy a folyamatos, tűrhetetlen zajkeltés.
A birtokvédelmi kérelmet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kell benyújtani. A jegyzőnek a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell határozatot hoznia. A jegyző a birtokháborítás tényét vizsgálja, azaz azt, hogy ki birtokolt utoljára békésen. Nem az ingatlan tulajdonjogát állapítja meg, hanem a birtoklás tényét védi.
Ha a jegyző megállapítja a birtokháborítást, kötelezheti a zavaró felet a birtokháborító állapot megszüntetésére és az eredeti állapot helyreállítására. Ez a gyors eljárás nagy előny, de fontos tudni, hogy a jegyző határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, ám 15 napon belül bírósághoz lehet fordulni a határozat megváltoztatása érdekében (ez már polgári peres eljárás).
A jegyző hatáskörének korlátai a telekhatár vitában
A jegyző hatásköre korlátozott, ha a telekhatár vitája valójában a tulajdonjogot érinti. Ha a felek abban vitatkoznak, hogy a jogi határ hol húzódik, vagy ha a vita már egy évnél régebbi, a jegyző nem járhat el. Ekkor a feleknek közvetlenül a bírósághoz kell fordulniuk a telekhatár megállapítása iránt.
A jegyzői eljárás tehát kiválóan alkalmas a friss birtokháborítások kezelésére, de a mélyreható, dokumentumok értelmezésén alapuló ingatlanjogi viták megoldására már nem.
A telekhatár pontos kijelölése: A földmérő szerepe
A telekhatár viták objektív alapját a hiteles földmérési munka jelenti. Amikor a kerítés állapota vagy elhelyezkedése kérdésessé válik, a telekhatár rendezésének első lépése a független, kamarai tag földmérő megbízása.
A telekhatár kitűzésének folyamata
A földmérő feladata, hogy a Földhivatali adatok (koordináták) alapján a terepen pontosan megjelölje a telek sarokpontjait. Ez az úgynevezett telekhatár kitűzés.
A folyamat általában a következő lépésekből áll:
- Adatgyűjtés: A földmérő beszerzi a Földhivataltól az ingatlan és a szomszédos ingatlanok hiteles térképi adatait.
- Helyszíni mérés: A szakember modern mérőműszerekkel (pl. GPS, mérőállomás) a helyszínen felkeresi és megjelöli a sarokpontokat. Ezeket általában tartós jelölésekkel (cövekekkel, betonjelölőkkel) rögzíti.
- Jegyzőkönyv felvétele: A kitűzésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a mérés eredményeit és a jelölések helyét.
- Szomszéd értesítése: A földmérő hivatalosan értesíti a szomszédot a kitűzés időpontjáról. Bár a szomszéd részvétele nem feltétlenül kötelező, erősen ajánlott, hiszen a jegyzőkönyv aláírásával a felek megerősíthetik a határvonalat.
Ha a szomszéd aláírja a kitűzési jegyzőkönyvet, azzal elismeri a kitűzött határvonal pontosságát. Ez a dokumentum a későbbiekben, peres eljárás esetén is erős bizonyítékként szolgál.
Mi történik, ha a szomszéd nem fogadja el az eredményt?
Előfordul, hogy a szomszéd vitatja a földmérő eredményét, vagy megtagadja a jegyzőkönyv aláírását. Ebben az esetben a földmérő véleménye továbbra is érvényes, de a vita jogi útra terelődik. A bíróság ekkor kirendelhet egy független igazságügyi földmérő szakértőt, akinek a véleménye lesz a per alapja. A szakértő feladata, hogy felülvizsgálja az eredeti mérést, vagy új, hiteles mérést végezzen.
Érdemes hangsúlyozni, hogy a földmérő megbízása magánjellegű intézkedés, de a kapott adatok a legobjektívebb támpontot nyújtják a további jogi lépésekhez. A földmérési díjak megfizetése általában azé a félét terheli, aki a mérést kezdeményezi, de egy későbbi perben a költségek a pervesztes félre háríthatók.
A telekhatár megállapítása bíróság előtt: Peres eljárás
Ha a jegyzői eljárás hatástalan, és a földmérési adatok ellenére a felek nem hajlandóak megegyezni, elkerülhetetlenné válhat a telekhatár megállapítása iránti per indítása. Ez egy speciális polgári peres eljárás, amelyet a Polgári Törvénykönyv 5:24. §-a szabályoz, és célja, hogy a bíróság jogerős ítélettel rögzítse a határvonal pontos helyét.
Mikor szükséges a bírósági út?
A bírósági eljárás akkor szükséges, ha:
- A telekhatár a valóságban nem állapítható meg (pl. nincsenek régi jelölések, elavult a térkép).
- A felek vitatják az aktuális térképi adatok helyességét.
- A szomszéd jogtalanul elfoglalta a terület egy részét, és ezt sem békésen, sem jegyzői úton nem hajlandó visszaadni.
- A vita a tulajdonjog kérdését érinti (pl. elbirtoklás gyanúja merül fel).
A telekhatár megállapítása iránti pert az illetékes járásbíróságon kell megindítani, és ügyvédi képviselet szinte elengedhetetlen a bonyolult jogi és szakértői kérdések miatt.
A bírósági eljárás menete és a szakértői bizonyítás
A per során a bíróság fő feladata, hogy megvizsgálja az összes rendelkezésre álló bizonyítékot. Ezek közé tartozik a tulajdoni lap, a régi és új térképmásolatok, és a legfontosabb: az igazságügyi szakértői vélemény.
A bíróság köteles kirendelni egy független igazságügyi földmérő szakértőt, aki elvégzi a hivatalos telekhatár-vizsgálatot. A szakértő feladata, hogy a rendelkezésre álló jogi adatok, a helyszíni szemle és a korábbi mérések alapján javaslatot tegyen a határvonal helyére. A bíróság ítélete nagyrészt a szakértői véleményre épül.
A Ptk. lehetőséget ad a bíróságnak arra, hogy ha a törvényes határvonal megállapítása aránytalanul nagy terhet róna valamelyik félre, vagy ha a korábbi birtoklási állapot tartós volt, a bíróság méltányossági alapon ettől eltérő, de célszerű határvonalat is megállapíthat. Ez azonban ritka, és csak kivételes esetekben alkalmazható.
A telekhatár megállapítási per egyik sajátossága, hogy a bíróság célja nem feltétlenül az egyik fél teljes győzelme, hanem a két ingatlan közötti, jogilag megalapozott és a gyakorlatban fenntartható határvonal kijelölése.
A telekhatár rendezésének jogi következménye
Amikor a bíróság jogerős ítéletet hoz a telekhatár helyéről, az ítéletet be kell jegyeztetni a Földhivatalba. Ez a bejegyzés hivatalosan megváltoztatja, vagy megerősíti a telek méretét és alakját. Ha az ítélet alapján a felek telkeinek mérete megváltozik, azzal tulajdonjogot is szereznek, illetve veszítenek, és az új állapotnak megfelelő állapotot kell kialakítaniuk (pl. kerítés áthelyezése).
Speciális telekhatár viták: Túlépítés és szolgalmi jog
A telekhatár viták nem korlátozódnak csupán a kerítés helyére. Számos olyan speciális jogi helyzet adódhat, amely bonyolultabb jogi megoldásokat igényel.
A túlépítés jogi kezelése
A túlépítés akkor valósul meg, ha valaki építkezés során részben átlépi a telekhatárt, és a szomszéd telkére épít. Ez az egyik legkomolyabb szomszédjogi konfliktus, mivel a felépítményt utólag nehéz vagy lehetetlen áthelyezni.
A Ptk. különbséget tesz a jóhiszemű és a rosszhiszemű túlépítő között:
- Jóhiszemű túlépítés: Ha a túlépítő nem tudott, és nem is kellett tudnia arról, hogy átlépte a határt (pl. hibás földmérési adatok miatt), a szomszéd kérheti, hogy a bíróság kötelezze a túlépítőt kártérítés fizetésére, vagy vásárolja meg a túlépítéssel érintett telekrészt.
- Rosszhiszemű túlépítés: Ha a túlépítő szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal lépte át a határt, a szomszéd kártérítésen túl kérheti a túlépített rész lebontását is. A lebontás elrendelése azonban csak akkor lehetséges, ha az nem okoz aránytalanul nagy kárt a túlépítőnek.
A bíróság a túlépítés esetén is igyekszik a leginkább méltányos megoldást megtalálni, amely általában a kártérítés megfizetését vagy a terület átengedését jelenti. A teljes lebontás ritka, csak szélsőséges esetekben kerül rá sor.
Szolgalmi jogok és átjárási jog
Előfordul, hogy a telekhatár viták hátterében a szolgalmi jogok állnak. A szolgalmi jog azt jelenti, hogy az egyik ingatlan tulajdonosa jogosult a másik ingatlanát meghatározott célra használni (pl. átjárás, vízvezetés, közművek elhelyezése). Ez a jog korlátozza a szomszéd tulajdonjogát, de hivatalosan be van jegyezve a tulajdoni lapra.
Ha a szomszéd megtiltja a közművek karbantartása miatt szükséges átjárást, vagy lezárja az évtizedek óta használt átjárási útvonalat, az a szolgalmi jog megsértésének minősül. Ilyenkor a birtokvédelmi eljárás (jegyző) vagy a bírósági út (szolgalmi jog fenntartása iránti per) segíthet.
Különleges eset a szükségbeli út kérése. Ha egy ingatlan megközelítése másként nem lehetséges, a tulajdonos kérheti a bíróságtól, hogy állapítson meg átjárási szolgalmi jogot a szomszéd telkén. Ez szintén bírósági eljárást igényel, ahol a bíróság mérlegeli a felek érdekeit és a legkisebb korlátozással járó útvonalat jelöli ki.
Adminisztratív és anyagi terhek: A viták költségei
A telekhatár viták kezelése komoly adminisztratív terhet és jelentős anyagi kiadásokat róhat a felekre. Mielőtt valaki jogi útra terelné a konfliktust, érdemes felmérni a várható költségeket.
| Eljárás típusa | Várható költségek | Időtartam |
|---|---|---|
| Földmérő megbízása (kitűzés) | 150.000 – 300.000 Ft (terület méretétől függően) | 1-4 hét |
| Jegyzői birtokvédelmi eljárás | 3.000 Ft eljárási illeték + ügyvédi díj (opcionális) | 15 nap |
| Bírósági per (telekhatár megállapítása) | Perérték 6%-a (minimum 15.000 Ft, maximum 1.500.000 Ft) | 1-3 év |
| Igazságügyi szakértő díja | 300.000 – 600.000 Ft (a per során a felek előlegezik) | A per időtartamához igazodik |
Látható, hogy a bírósági eljárás rendkívül költséges és időigényes. Ezért a békés megoldás nem csupán a szomszédi viszony szempontjából ideális, hanem pénzügyi szempontból is messze a legelőnyösebb. A költségek miatt sokszor érdemes a szomszéddal közösen megbízni egy földmérőt, és a költségeket megosztani, még akkor is, ha a vita fennáll.
Prevenció: Hogyan kerülhető el a telekhatár vita?
A legmegbízhatóbb módszer a telekhatár-viták elkerülésére a proaktív fellépés és a pontos dokumentáció. Az ingatlan vásárlásakor, vagy építkezés előtt érdemes a legnagyobb gondossággal eljárni.
Telekhatár tisztázása vásárlás előtt
Amikor ingatlant vásárolunk, ne elégedjünk meg csupán a tulajdoni lapon szereplő adatokkal. Kérjünk be friss, hiteles térképmásolatot a Földhivataltól, és ha a kerítés állapota vagy elhelyezkedése bizonytalan, érdemes még a szerződéskötés előtt telekhatár kitűzést végeztetni. Ezzel elkerülhető, hogy egy már meglévő, rejtett konfliktust örököljünk.
Írásos megállapodások és dokumentálás
Ha a szomszéddal közösen valamilyen munkálatot végeznek a határvonalon (pl. kerítés építése, sövény ültetése), a legjobb, ha erről írásos megállapodás születik. Rögzítsék, ki viseli a költségeket, milyen anyagokat használnak, és ha lehetséges, csatolják a földmérő által igazolt határvonalat is. Egy írásos dokumentum, amelyet mindkét fél aláír, később elháríthatja a félreértéseket.
Minden fontos kommunikációt érdemes dokumentálni. Ha a szomszédot felszólítjuk egy probléma megoldására (pl. átlógó ágak levágása), azt tegyük ajánlott levélben, tértivevénnyel. Ez a dokumentáció a későbbi jogi eljárások során bizonyítékként szolgálhat a jóhiszeműségünkre és a problémamegoldási szándékunkra.
A pontos dokumentáció és a jogi tudatosság a legjobb védelem a telekhatár vitákkal szemben. A Ptk. szomszédjogi szabályainak ismerete, valamint a közigazgatási és bírósági eljárások áttekintése lehetővé teszi, hogy ne csak reagáljunk a konfliktusra, hanem proaktívan, jogi szempontból megalapozottan kezeljük azt.
A közművek és az építési jog telekhatárra gyakorolt hatása
A telekhatár viták gyakran összefonódnak az ingatlanfejlesztéssel és a közművek elhelyezésével kapcsolatos jogi kérdésekkel. Az építési előírások, különösen az OTÉK és a helyi HÉSZ, szigorúan meghatározzák, milyen távolságra lehet épületeket és közműveket elhelyezni a telekhatártól.
Beépítési távolságok és tűzvédelmi szabályok
Minden építési projekt esetében be kell tartani a beépítési távolságokat. Ezek a távolságok biztosítják, hogy az új épület ne árnyékolja aránytalanul a szomszédot, és ne veszélyeztesse a tűzvédelmi előírásokat. Ha valaki a telekhatáron túl közel építkezik, az azonnali építésügyi hatósági eljárást vonhat maga után, amelyet a szomszéd kezdeményezhet.
A tűzvédelmi falak építése gyakran megengedi a telekhatáron való építkezést, ám ez is szigorú feltételekhez kötött. Amennyiben az építkezés során a szomszéd tulajdonát érintő kár keletkezik (pl. az alapozás során megreped a kerítés), a kivitelező és az építtető egyetemlegesen felelős a kártérítésért.
Közművek elhelyezése és szolgalmi jogok
A víz-, gáz-, csatorna- és elektromos vezetékek gyakran a telekhatár mentén haladnak, vagy a szomszéd telkén keresztül kapnak elvezetést. Amennyiben a közművek elhelyezése szükséges a szomszéd telkén, erre közérdekű szolgalmi jogot jegyezhetnek be. Ennek a jognak a bejegyzése hivatalos eljárást igényel, és biztosítja, hogy a közmű fenntartója vagy a tulajdonos karbantartás céljából hozzáférhessen a vezetékekhez.
Ha a közművek létesítése miatt a szomszéd telke értéktelenné válik, vagy jelentősen korlátozza a használatot, a tulajdonos kártalanításra jogosult. Ezen viták kezelése általában a közműszolgáltató, az építési hatóság és a tulajdonosok részvételével történik, de végső soron polgári peres úton is rendezhető a kártalanítás mértéke.
A telekhatár viták összetettsége megköveteli a tulajdonosoktól, hogy ne csak a fizikai határokat, hanem a jogi kötelezettségeket és a rendelkezésre álló jogorvoslati eszközöket is ismerjék. A békés kommunikáció, a pontos földmérési adatok és végső soron a bírósági eljárás lehetősége biztosítja, hogy a tulajdonosok jogai érvényesüljenek, és ingatlanuk határai jogilag tisztázottak legyenek.
