A sikeres kertészkedés nem csupán a tavaszi vetőmagok elszórásából áll. Valójában a termékeny és gyönyörű kert alapköveit már jóval a vetési szezon előtt, sok esetben már az előző év őszén, vagy akár korábban le kell tenni. A 2026-os ültetési terv elkészítése éppen ezért egy több lépcsős, gondos elemzésre és előrelátásra épülő folyamat, amely segít elkerülni a kapkodást, maximalizálja a terméshozamot, és hosszú távon is biztosítja a talaj egészségét. Ez az időbeni távolság lehetőséget ad arra, hogy ne csak a pillanatnyi vágyainknak megfelelő növényeket válasszuk, hanem szisztematikusan építsük fel kertünk ökoszisztémáját, figyelembe véve a vetésforgó és a növénytársítás komplex igényeit.
A kerttervezés egyfajta stratégiai játék, ahol a fő cél a természetes harmónia megteremtése. Ha már most, 2025-ben elkezdjük a 2026-os szezont tervezni, elegendő időnk van a talajvizsgálatok elvégzésére, a szükséges talajjavító anyagok beszerzésére, a ritkább, különlegesebb magok megrendelésére, sőt, még a kerti struktúrák (magaságyások, támrendszerek) optimalizálására is. Ez a fajta előrelátás teszi lehetővé, hogy 2026 tavaszán már ne a tervezéssel, hanem a célzott és örömteli munkával töltsük az időt.
Miért kezdjük el az ültetési tervet ilyen korán?
A legtöbb hobbikertész hajlamos februárban vagy márciusban kapkodva megvenni a magokat, és abban bízni, hogy a kert majd befogadja azokat. A professzionális kerttervezés ezzel szemben a talajjal kezdődik. A talaj minősége, szerkezete és tápanyagtartalma kritikus a növények fejlődéséhez. Egy 2026-ra szóló terv lehetővé teszi, hogy 2025 őszén zöldtrágyát vessünk, vagy nagymennyiségű komposztot, esetleg szerves anyagot dolgozzunk be, ami hónapokig tartó lebontási folyamatot igényel.
Az igazi kertész nem a vetés idején, hanem a betakarítás utáni felkészülés során veti el a jövő évi sikert. A talajélet felépítése időigényes folyamat, amit nem lehet siettetni.
A korai tervezés másik hatalmas előnye a magok beszerzése. A népszerű, ritka, vagy éppen speciális, régi magyar fajtákból készült vetőmagkészletek gyakran már a tél közepén elfogynak. Ha pontosan tudjuk, mit akarunk termeszteni 2026-ban, idejében le tudjuk adni a rendeléseket, biztosítva ezzel a kívánt fajtákat. Ráadásul a palántanevelés is precíz időzítést igényel; a korai terv segít meghatározni a beltéri vetés pontos dátumát, elkerülve ezzel a túlnyúlott, gyenge palántákat.
A helyszíni felmérés alapjai: Fény, talaj és mikroklíma
A kerttervezés 2026-ra első lépése a helyszín alapos elemzése. Nem elég ránézni a kertre és megállapítani, hogy „süt a nap”. Pontos felmérést kell készíteni a napi fényviszonyokról, különösen a kert különböző zónáiban. Rajzoljunk fel egy térképet, és jelöljük be, mely területek kapnak 6-8 óra közvetlen napfényt (ez a legtöbb zöldségnek elengedhetetlen), melyek a félárnyékos, és melyek az árnyékos részek. Ez a térkép lesz a zónázási terv alapja.
A talajelemzés szintén kritikus. Ha még sosem végeztünk talajvizsgálatot, 2025 tavasza vagy ősze a tökéletes időpont. A laboratóriumi vizsgálat kimutatja a pH-értéket (savasság/lúgosság), a fő tápanyagok (N, P, K) szintjét, és a talaj szerkezetét. Ezen adatok birtokában tudjuk célzottan javítani a talajt. Például, ha a talaj túl savas (alacsony pH), meszezésre lehet szükség; ha túl laza és homokos, nagymennyiségű komposztra és bentonitra van szükség a vízvisszatartás javításához.
Ne feledkezzünk meg a mikroklíma tényezőiről sem. Hol vannak a kertben a „fagycsapda” területek, ahol a hideg levegő megreked? Melyek a legszelesebb zónák, amelyek védelmet igényelnek? Ezek a tényezők befolyásolják, hogy hova érdemes a hidegre érzékeny (pl. paprika, padlizsán) vagy a szélre érzékeny (pl. bab, paradicsom) növényeket telepíteni. Jelöljük be a térképen a szélirányt és a kritikus pontokat, hogy 2026-ban már tudatosan telepíthessünk védőnövényeket (szélfogó sövényeket) vagy támrendszereket.
Talajélet és vetésforgó: A 2026-os siker kulcsa
A vetésforgó (rotáció) a fenntartható kertészkedés alapja, és a 2026-os terv központi eleme kell, hogy legyen. A vetésforgó lényege, hogy elkerüljük ugyanazon növénycsalád egymás utáni telepítését ugyanarra a területre. Ez két fő okból létfontosságú: egyrészt megakadályozza a talaj kimerülését (mivel minden növény más-más tápanyagot von ki), másrészt megtöri a kártevők és a talajban élő kórokozók életciklusát.
A négyéves vetésforgó a leggyakrabban alkalmazott, és a legbiztonságosabb módszer a családi kertekben. Ehhez a kertet négy fő zónára kell osztani (ha ez nem lehetséges a fizikai méretek miatt, legalább háromra). Minden zónában más növénycsalád domináljon, és ezek a csoportok évről évre átkerülnek a következő zónába.
A vetésforgó négy fő csoportja
A növényeket kémiai és biológiai tulajdonságaik alapján csoportosítjuk, nem pedig a felhasználásuk alapján. Íme a négy tipikus csoport, amit figyelembe kell vennünk a 2026-os terv elkészítésekor:
- Hüvelyesek (Nitrogénkötők): Ide tartozik a borsó, bab, lencse. Ezek a növények a gyökereiken élő baktériumok segítségével megkötik a levegő nitrogénjét, ezáltal gazdagítják a talajt.
- Levélzöldségek és gyökérzöldségek (Magas N-igényűek): Ide tartozik a káposztafélék (brokkoli, karfiol, kelkáposzta), saláták, spenót, és néhány gyökérzöldség (cékla, retek). Ezek a növények profitálnak a nitrogénkötők utáni talajból.
- Gyökérzöldségek (Közepes N-igényűek): Főleg a burgonya és a sárgarépa tartozik ide. Ezek a növények a talaj mélyebb rétegeit használják, és nem igényelnek frissen hozzáadott, magas nitrogéntartalmú talajt.
- Termést hozó növények (Foszfor- és Káliumigényesek): Ide tartoznak a tökfélék (cukkini, sütőtök), a paradicsom, paprika, padlizsán és uborka. Ezek a növények igénylik a legkomolyabb tápanyag-utánpótlást, ezért általában a leginkább komposztált területre kerülnek.
A 2026-os ültetési terv elkészítésekor át kell nézni a 2025-ös (és ideális esetben a 2024-es) térképet. Ha 2025-ben paradicsom volt egy adott ágyásban, 2026-ban oda nem kerülhet paprika vagy burgonya (mert mindannyian a burgonyafélék családjába tartoznak, és ugyanazokra a betegségekre érzékenyek). Helyette célszerű hüvelyeseket vagy levélzöldségeket telepíteni.
A vetésforgó nem egy javaslat, hanem a biokertészet alapvető szabálya. Negyven százalékkal csökkentheti a talajból eredő betegségek (pl. burgonyavész, fuzárium) kockázatát.
Családi igények és a termésmennyiség kalkulációja
Mielőtt bármilyen magot megrendelnénk, fel kell mérni, hogy mit és mennyit szeretnénk enni, tartósítani. A túlzott ültetés gyakori hiba, ami rengeteg pazarláshoz vezet. A 2026-os tervnek tükröznie kell a család fogyasztási szokásait, figyelembe véve a friss fogyasztást, a fagyasztást, az aszalást és a befőzést.
Készítsünk egy listát a legfontosabb zöldségekről. Például, ha a család sokat fogyaszt paradicsomot, ne csak egy-két bokrot tervezzünk be, hanem kalkuláljuk ki, hány tő szükséges a friss fogyasztáshoz (kb. 3-4 tő/fő), és hány tő a befőzéshez (ez fajtától függően akár 10-20 tő is lehet). Ezt a kalkulációt nevezzük hozamtervezésnek.
A kalkuláció során vegyük figyelembe a növények térigényét is. Egyetlen cukkini bokor megfelelő körülmények között annyi termést hoz, hogy az már-már ijesztő. Ezzel szemben a sárgarépa vagy a retek sokkal kisebb területen, de nagyobb sűrűségben termeszthető. A precíz ültetési sűrűség betartása kulcsfontosságú, hiszen a túl sűrűn ültetett növények versenyeznek a fényért és a tápanyagokért, ami gyengébb termést eredményez.
| Növény | Térigény (cm) | Cél (2026) | Becsült mennyiség |
|---|---|---|---|
| Paradicsom (befőzésre) | 60-80 | 50 üveg szósz | 15 tő |
| Cukkini | 100×100 | Friss fogyasztás | 2 tő |
| Sárgarépa | Sorművelés | Téli tárolás | 4 méter sor |
| Fokhagyma | 15 | Egész éves szükséglet | 2 m² |
A tervezési fázis: A kert zónákra osztása és méretezése
A kerttervezés ezután átlép a gyakorlati fázisba: a rajzolásba. Készítsünk méretarányos térképet a kertről. Jelöljük be a meglévő állandó elemeket (fák, fészerek, komposztáló, ösvények) és azokat a területeket, amelyeket 2026-ban is ágyásként szeretnénk használni.
A zónázás itt nem csupán a vetésforgót jelenti, hanem a kényelmes használatot is. A permakultúra elvei szerint azokat a növényeket, amelyeket a leggyakrabban használunk, a házhoz, konyhához legközelebb eső zónába kell telepíteni (Zóna 1). Ideális esetben a fűszernövények, a saláták és a gyakran szedett bogyósok kerülnek ide. A ritkábban használt, nagy területet igénylő vagy hosszú tenyészidejű növények kerülhetnek távolabb (Zóna 2 és 3).
Gondoljuk át az ágyások elrendezését is. A magaságyások egyre népszerűbbek, mivel javítják a talaj vízelvezetését és könnyebbé teszik a munkát. Ha 2026-ra magaságyásokat tervezünk, a kivitelezést már 2025 őszén el kell kezdeni, hogy legyen idő a rétegelésre (faágak, komposzt, termőföld) és a rétegek ülepedésére. A magaságyások ideális szélessége 1,2 méter, hogy középről mindkét oldalról elérhető legyen anélkül, hogy rá kelljen lépni a talajra.
A járóutak tervezésekor ügyeljünk a megfelelő szélességre (legalább 50-60 cm a kényelmes közlekedéshez és talicskázáshoz), és válasszunk tartós, gyommentesítő anyagot (pl. mulcs, fűrészpor, vagy kavics). A jól megtervezett úthálózat csökkenti a talaj tömörödését és rendezetté teszi a kertet.
Kompatibilitás és növénytársítás: A szinergia ereje
A növénytársítás (companion planting) a 2026-os terv egyik legizgalmasabb része. Ez a módszer nem csupán arról szól, hogy mely növények nőhetnek egymás mellett, hanem arról, hogy melyek segítik, védik, vagy táplálják egymást. A megfelelő társítás csökkenti a kártevők számát, javítja a talaj minőségét, és növeli a terméshozamot.
A legismertebb példa a „Három Nővér” (bab, kukorica, tök). A kukorica támaszt nyújt a babnak, a bab nitrogént köt meg a talajban a kukorica számára, míg a tök nagy levelei árnyékot biztosítanak, elnyomják a gyomokat és megőrzik a talaj nedvességét. Ezt a módszert érdemes beépíteni a 2026-os veteményes egyik zónájába.
Számos növény elriasztja a kártevőket. A körömvirág (tagetes) például távol tartja a fonálférgeket, míg a bazsalikom a paradicsom mellé ültetve nemcsak javítja annak ízét, de elriasztja a paradicsom molyokat is. A fokhagyma és a hagymafélék kiválóan védik a sárgarépát és a káposztaféléket a répalegyek és a káposztalepkék ellen.
Kiemelt növénytársítási párok a 2026-os tervhez
- Paradicsom: Bazsalikom, sárgarépa, petrezselyem, körömvirág. Kerülendő: burgonya, édeskömény.
- Káposztafélék (brokkoli, kel): Kapor, menta, rozmaring, zeller. Kerülendő: eper, paradicsom.
- Sárgarépa: Hagymafélék, retek (a retek fellazítja a talajt a sárgarépa számára), rozmaring.
- Uborka: Bab, kukorica, napraforgó (támasztékul), kapor.
A növénytársítás tudományos alapokon nyugszik, de megfigyelést igényel. A 2026-os tervben jelöljük be azokat a társításokat, amelyeket ki szeretnénk próbálni, és 2027-re vonatkozóan már a saját tapasztalataink alapján finomíthatjuk a módszert.
Speciális kerti struktúrák beépítése a tervbe
A modern kerttervezés nem csak sík ágyásokban gondolkodik. A terület vertikális kihasználása, valamint a mikroklíma mesterséges javítása jelentősen növelheti a terméshozamot, különösen kisebb kertekben. Ha 2026-ban szeretnénk bevezetni új struktúrákat, mint például a fóliasátor vagy a támrendszerek, a beszerzést és a telepítést már 2025-ben el kell kezdeni.
A magaságyások és emelt ágyások előnyei
A magaságyások nem csupán esztétikusak, de lehetővé teszik a talaj minőségének teljes kontrollálását, és gyorsabb felmelegedést biztosítanak tavasszal. A talajrétegelés (Hügelkultur elvei szerint) beépítése a magaságyásokba kiváló vízvisszatartást biztosít, és lassú, stabil tápanyag-utánpótlást nyújt a növényeknek 2026 teljes szezonjában. Tervezzünk be néhány komposztáló magaságyást a leginkább tápanyagigényes növények (pl. tökfélék, káposzták) számára.
Vertikális kertészkedés
A támrendszerek (rácsok, hálók, spirálok) beépítése a tervbe elengedhetetlen a kúszó növények (bab, uborka, futótök) számára. Az függőleges növekedés maximalizálja a területkihasználást, javítja a légáramlást a növények körül (csökkentve ezzel a gombás betegségek kockázatát), és megkönnyíti a betakarítást. Ne feledjük, hogy a támrendszereket már a vetés előtt stabilan rögzíteni kell, különösen a szélnek kitett területeken.
Ha a 2026-os terv tartalmaz meleget igénylő növényeket (pl. édesburgonya, görögdinnye), érdemes megfontolni egy kis méretű, hidegágyás vagy kisebb fóliasátor beépítését. Ez lehetővé teszi, hogy a palántázást jóval korábban megkezdhessük, és meghosszabbíthassuk a termőidényt. A fóliasátor helyét gondosan válasszuk meg, biztosítva a maximális napfényt és a megfelelő szellőztethetőséget.
A vertikális tér kihasználása nem luxus, hanem a kis kertek túlélési stratégiája. Minden függőlegesen megnyert négyzetméterrel a vízszintes terület terhelését csökkentjük.
A 2025-ös ősz feladatai: A 2026-os talaj előkészítése
A 2026-os ültetési siker 70%-ban az előző évi őszi munkán múlik. Ez a legfontosabb időszak a talajélet újjáépítésére és a talaj szerkezetének javítására. Ha a talajvizsgálat megvan, most van itt az ideje a célzott javításnak.
Zöldtrágyázás
A zöldtrágyázás az egyik leghatékonyabb módszer a talaj pihentetésére és tápanyaggal való feltöltésére. 2025 őszén, a nyári termés betakarítása után vessünk gyorsan növő zöldtrágyát, mint például a facélia, a mustár vagy a rozs. Ezek a növények megkötik a talajban maradt tápanyagokat, megakadályozzák azok kimosódását, és gyökereikkel fellazítják a talajt. A zöldtrágyát a fagyok előtt, vagy kora tavasszal bele kell dolgozni a talajba, ahol komposztálódva hatalmas mennyiségű szerves anyagot adnak vissza.
Komposzt és trágya
A talaj éltető ereje a szerves anyag. Tervezzük be, mennyi komposztra lesz szükségünk 2026 tavaszán. Ha nincs elegendő saját komposztunk, rendeljünk be érett marhatrágyát vagy gombakomposztot. Ezeket a szerves anyagokat érdemes már ősszel, vagy télen bedolgozni a talajba, hogy a mikroorganizmusoknak legyen idejük feldolgozni azokat, így tavasszal már könnyen felvehető tápanyagként állnak a növények rendelkezésére.
Az őszi talajmunka során kerüljük a mélyforgatást, ami felborítja a talaj mikroflóráját. Ehelyett alkalmazzunk no-dig (ásás nélküli) módszereket, vagy csak sekélyen lazítsuk a talajt, majd takarjuk be vastag réteg mulccsal. A mulcs (szalma, fűnyesedék, faforgács) védi a talajt a téli eróziótól, segít a nedvesség megtartásában, és fokozatosan bomlik le, táplálva a talajéletet 2026-ban.
Vízgazdálkodás és öntözési stratégia
A klímaváltozás és a gyakori aszályos időszakok miatt a vízgazdálkodás alapvető része a 2026-os ültetési tervnek. A hatékony öntözés nem csak vizet takarít meg, de segít megelőzni a gombás betegségeket is.
A legkevésbé hatékony öntözési módszer a permetező öntözés, mivel a víz nagy része elpárolog, és a nedves levelek elősegítik a gombák terjedését. Tervezzünk be 2026-ra csepegtető öntözőrendszert a sorokba és a magaságyásokba. Ez a rendszer közvetlenül a gyökérzónába juttatja a vizet, pontosan a szükséges mennyiségben. A csepegtető rendszer telepítését érdemes már télen megtervezni, kiszámolni a szükséges csövek, csepegtetők és nyomáscsökkentők mennyiségét.
Gondolkodjunk el az esővízgyűjtés lehetőségein. Ha a házon vagy a fészereken van ereszcsatorna, egy nagyobb tartály telepítése jelentősen csökkentheti a hálózati víz használatát. Az esővíz lágyabb és a növények számára ideálisabb, mint a klórozott csapvíz. Ez a beruházás hosszú távon megtérül, és növeli a kert ökológiai lábnyomának fenntarthatóságát.
Mulcsozás a vízmegőrzés érdekében
A mulcsozás nemcsak a gyomok ellen véd, hanem a víztakarékosság szempontjából is létfontosságú. A talaj takarása megakadályozza a közvetlen napsugárzást, ezzel drasztikusan csökkentve a párolgást. A 2026-os tervben jelöljük be, mely ágyásokat milyen típusú mulccsal fogjuk takarni (pl. szalma a paradicsom köré, faforgács az évelő ágyásokba).
Magrendelés és beszerzés: Időzítés és források
Ahogy korábban említettük, a magok időben történő beszerzése kritikus. A 2026-os vetési terv elkészítése után pontosan tudni fogjuk, mely fajtákra van szükségünk. Két fő típust érdemes megkülönböztetni:
- Heirloom (Örökség) fajták: Ezek a régi, tájjellegű, beporzásos fajták, amelyek a legjobb ízélményt nyújtják, és a magjaik újra gyűjthetők. Beszerzésük speciális, kisebb termelőktől vagy magbörzéken történik, ezért a rendelést már novemberben vagy decemberben érdemes leadni.
- Hibrid (F1) fajták: Ezek a modern keresztezések nagyobb hozamot vagy betegség-ellenállóságot biztosítanak. Magjaik általában könnyebben elérhetők, de a magok nem vethetők újra.
Tervezzünk be a magok mellé minden szükséges palántanevelési kelléket is. 2026 tavaszán már ne kelljen rohangálni tőzegkorongok, palántaföld vagy speciális fényszórók után. Készítsünk télen egy részletes leltárt a meglévő eszközökről és a hiányzó anyagokról.
A vetési naptár elkészítése a terv legutolsó, de legfontosabb része. Minden növényhez rendeljük hozzá a beltéri vetés, a kiültetés és a várható betakarítás dátumát. Tartsuk szem előtt a helyi fagymentes időszakot. Magyarországon ez általában május 15. (Fagyosszentek) után van. A legtöbb melegkedvelő növényt (paprika, paradicsom) csak ekkor szabad kiültetni.
Kártevő- és betegségvédelem: Integrált stratégia
A 2026-os kertterv nem lehet teljes a kártevők elleni védekezési stratégia nélkül. A biokertészkedésben a hangsúly a megelőzésen van, nem pedig a tűzoltáson. Az integrált növényvédelem (IPM) azt jelenti, hogy a kémiai beavatkozás csak a legvégső megoldás, helyette biológiai és kulturális módszereket alkalmazunk.
A megelőzés három pillére
- Vetésforgó és növénytársítás: Ezek a módszerek már a tervezés fázisában csökkentik a talajban élő kórokozók és kártevők populációját.
- Egészséges talaj: A tápanyagban gazdag, élő talajból származó növények erősebbek és ellenállóbbak a betegségekkel szemben. A 2026-os tervben a talaj egészsége legyen az elsődleges fókusz.
- Rovarmenedzsment: Tervezzük be olyan növények ültetését, amelyek vonzzák a hasznos rovarokat (pl. katicabogarak, fátyolkák), amelyek ragadozók, és elpusztítják a levéltetveket és más kártevőket. A édeskömény, a kapor és a cickafark kiváló rovarcsalogatók.
Készítsünk listát a leggyakoribb kártevőkről, amelyek a kertünket jellemzik (pl. meztelen csigák, burgonyabogár). Tervezzük be a védekezési módszereket előre. Például, ha a csigák nagy problémát jelentenek, 2026-ban készítsünk csigacsapdákat (sörös vagy élesztős), vagy telepítsünk rézszalagot a magaságyások köré.
A gyógynövényes kivonatok (pl. csalánlé, zsurlótea) is fontos szerepet játszanak a megelőzésben. Ezeket a természetes készítményeket érdemes már kora tavasszal, preventíven alkalmazni a növények erősítésére.
A dokumentáció fontossága: Kertészeti napló vezetése
A 2026-os terv nem egy statikus dokumentum, hanem egy élő útmutató. Ahhoz, hogy a 2027-es és a további évek tervei még jobbak legyenek, elengedhetetlen a kertészeti napló vezetése. A naplóban rögzítsük a kulcsfontosságú adatokat.
Mit jegyezzünk fel a naplóba 2026-ban?
- Vetés és kiültetés dátumai: Pontosan mikor került a mag a földbe, és mikor a palánta a kertbe.
- Időjárási körülmények: Szélsőséges hőmérsékletek, hosszan tartó esők vagy aszályos időszakok.
- Betakarítási adatok: Mennyi termést hozott az adott fajta egy adott ágyásban. Ez segít a jövőbeni hozamkalkulációban.
- Problémák és megoldások: Milyen kártevő jelent meg, milyen betegség támadta meg a növényeket, és milyen módszerrel orvosoltuk a problémát.
- Társítási eredmények: Mely növénytársítások működtek a leginkább szinergikusan.
A napló segít objektíven értékelni a fajtákat és a helyszíneket. Lehet, hogy egy paradicsomfajta, ami egy napos, komposzttal dúsított ágyásban kiválóan termett, a következő évben, egy félárnyékos, kevésbé tápláló zónában már nem lesz ilyen sikeres. Ez az információ elengedhetetlen a vetésforgó finomhangolásához.
Dísznövények és ehető virágok integrálása
A termő kert nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk az esztétikáról. A zöldségeskertbe integrált dísznövények és virágok nemcsak szépséget hoznak, de funkcionális szerepük is van. A beporzók vonzása létfontosságú a termést hozó növények (uborka, tök, bab) számára.
Tervezzünk be olyan virágokat, mint a méhbalzsam, a levendula, a napraforgó vagy a borágó a zöldségágyások közé. Ezek a növények mágnesként vonzzák a méheket és más beporzó rovarokat, ezzel biztosítva a magasabb terméshozamot. Ráadásul számos virág (pl. borágó, árvácska, körömvirág) ehető, így változatosságot visznek a konyhába is.
A dísznövények stratégiai elhelyezése segíthet a kert mikroklímájának javításában is. Magas évelő virágok ültetése a szélirány felől természetes szélfogóként szolgálhatnak az érzékenyebb zöldségpalánták számára.
A fűszerkert tervezése: Közelség és felhasználás
A fűszernövények elengedhetetlenek a konyhában, és a 2026-os ültetési tervben külön helyet kell kapniuk. A fűszerkert ideális helye a házhoz legközelebbi zóna (Zóna 1), ahol gyorsan és kényelmesen hozzáférhetünk hozzájuk a főzés során.
A fűszernövények nagy része évelő (pl. levendula, rozmaring, kakukkfű, oregánó), ezért ne vessük be őket a vetésforgós ágyásokba. Hozzuk létre számukra egy állandó, napos, jó vízelvezetésű területet, lehetőleg magaságyásban vagy dézsában.
Gondoljunk a tartósításra is. Ha nagy mennyiségű bazsalikomot vagy kaprot tervezünk termeszteni, biztosítsunk helyet a szárításra vagy fagyasztásra. A tervben jelöljük be azokat a fajtákat, amelyek jól száríthatók (pl. majoránna, kakukkfű), és azokat, amelyeket inkább frissen érdemes felhasználni (pl. petrezselyem, koriander).
A menta és a citromfű külön figyelmet igényel, mivel agresszíven terjednek. Ezeket a fajtákat mindig cserépbe vagy gyökérgátlóval ellátott ágyásba ültessük, hogy megakadályozzuk a kert többi részének elnyomását.
Összefoglaló ellenőrzőlista a 2026-os tervhez
A részletes ültetési terv elkészítése egy hosszú, de rendkívül kifizetődő folyamat. A téli hónapok a legalkalmasabbak arra, hogy átgondoljuk a 2026-os szezont, és elméleti síkon elvégezzük azt a munkát, amit tavasszal már nem lehet bepótolni. A végső tervnek tartalmaznia kell egy méretarányos térképet, egy vetésforgós táblázatot, egy vetési naptárat, és egy beszerzési listát.
Ne feledjük, a kertünk egy komplex ökoszisztéma, amely folyamatosan változik. A 2026-os terv csak egy kiindulópont. A valóságban az időjárás, a kártevők és a növények reakciói finomhangolást igényelnek majd. De a szilárd alapok lerakása biztosítja, hogy a 2026-os szezon egy gyönyörű, termékeny és a család számára maximális örömet nyújtó kertet eredményezzen. A jól megtervezett kert a legnagyobb lépés a kertészeti sikerek felé.
