A halál gondolata elkerülhetetlen, ám sokan mégis halogatják a vele kapcsolatos jogi és pénzügyi döntések meghozatalát. Az öröklési végrendelet nem csupán egy jogi dokumentum; az akarat végső kifejezése, amely lehetővé teszi számunkra, hogy még életünkben irányítsuk a felhalmozott vagyon sorsát. Ez a dokumentum a modern társadalomban egyre nagyobb szerepet kap, különösen a bonyolult családi struktúrák és a diverzifikált vagyonok korában, ahol a törvényes öröklési rend sokszor nem felel meg az elhunyt szándékainak.
A magyar jogrendszerben az öröklés két fő pilléren nyugszik: a törvényes öröklésen és a végrendeleti öröklésen. Amikor valaki végrendeletet készít, lényegében felülírja a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) általános szabályait, és saját maga jelöli ki az örökösöket, valamint határozza meg a hagyaték megosztásának módját. Ez a lehetőség a jogi szabadság egyik legfontosabb megnyilvánulása, de számos jogi és gyakorlati veszélyt is rejt magában, ha nem a megfelelő gondossággal készül.
A végrendelet szerepe a magyar öröklési jogban
A végrendelet a jogi nyelvben az örökhagyó halála esetére szóló, egyoldalú, visszavonható nyilatkozata, amelyben a vagyonáról rendelkezik. Alapvetően akkor lép érvénybe, ha az örökhagyó meghal, és ezzel felülírja a törvényes öröklési rendet. A Ptk. pontosan meghatározza, ki és milyen feltételekkel hozhat létre érvényes végrendeletet. Ennek a rendelkezési szabadságnak a lényege, hogy az örökhagyó a legszemélyesebb döntéseit hozhassa meg a vagyona sorsáról.
A törvényes öröklés rendje a rokonsági fokon alapul (leszármazók, házastárs, felmenők), amely hierarchikus rendszert alkot. Ez a rendszer biztosítja, hogy a vagyon ne maradjon gazdátlanul, de nem veszi figyelembe az örökhagyó személyes kötődéseit, a segítségnyújtás mértékét, vagy a családon kívüli barátokat, alapítványokat. Éppen ezért a végrendelet egyfajta korrekciós mechanizmusként működik.
A jogi érvényesség kulcskérdés. A végrendelet csak akkor bír joghatással, ha megfelel a törvényben szigorúan meghatározott alaki és tartalmi feltételeknek. Egy apró hiba, mint például a tanúk hiányos azonosítása vagy a dátum elmaradása, az egész dokumentum érvénytelenségét vonhatja maga után. Ezért a végrendelet készítése során a precizitás nem opció, hanem kötelező követelmény.
A végrendelet az akarat utolsó és legfontosabb jogi kifejezése. Hibás formában vagy félreérthető tartalommal azonban nem a békét, hanem a pereskedést alapozza meg a hátrahagyottak között.
Miért növekszik a végrendeleti rendelkezések népszerűsége?
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a társadalmi és gazdasági környezet, ami közvetlenül befolyásolja az emberek öröklési szokásait és a végrendelet iránti igényt. A növekvő népszerűség hátterében több tényező is áll, amelyek mind a személyre szabott megoldások iránti igényt tükrözik.
A család fogalmának átalakulása
A hagyományos nukleáris családmodell mellett egyre gyakoribbak a mozaikcsaládok, az élettársi kapcsolatok és a gyermektelen párok. A törvényes öröklési rend nem ismeri el automatikusan az élettársakat örökösként, és a mostoha gyermekek öröklése is csak kivételes esetekben valósulhat meg. A végrendelet az egyetlen eszköz, amellyel az örökhagyó biztosíthatja, hogy a vele szoros érzelmi vagy gazdasági kapcsolatban álló személyek is részesüljenek a vagyonból, függetlenül a vérségi kötelékektől.
Vagyonok komplexitása és nemzetközi jellege
A modern vagyon már nem csak egy lakásból és egy bankszámlából áll. Tartalmazhat külföldi ingatlanokat, részvényportfóliókat, vállalati részesedéseket, kriptovalutákat és digitális eszközöket. E komplex vagyonok kezelése és felosztása a törvényes rend szerint rendkívül nehézkessé válhat, különösen, ha külföldi joghatóságok is érintettek. Egy jól megfogalmazott öröklési végrendelet lehetővé teszi a specifikus eszközök kijelölését a megfelelő örökösök számára, elkerülve ezzel a későbbi felértékelési és elosztási vitákat.
Adózási és tervezési szempontok
Bár Magyarországon az öröklési illeték alapesetben magas, bizonyos esetekben (pl. egyenesági rokonok között) illetékmentesség érvényesül. A végrendelet segítségével optimalizálni lehet a vagyonátadást. Például, ha egy vállalkozást örököl valaki, a végrendeletben előre meghatározhatók azok a feltételek, amelyek biztosítják a cég működőképességének fenntartását, elkerülve a kényszerű likvidálást.
Az öröklési végrendelet legfőbb előnyei: a kontroll illúzióján túl
A végrendelet elkészítése a felelősségvállalás jele. Bár sokan úgy gondolnak rá, mint egy jogi formalitásra, valójában ez a dokumentum adja a legnagyobb mozgásteret az örökhagyó számára, hogy a saját élete munkájának gyümölcsét a saját értékrendje szerint ossza szét.
1. A vagyon egyedi szétosztásának szabadsága
A legfőbb előny a diszpozitív szabadság. Az örökhagyó dönthet úgy, hogy a törvényes örökösök helyett vagy mellett más személyeket, barátokat, vagy akár jogi személyeket (pl. alapítványokat, egyházakat) jelöl meg örökösként. Különösen fontos ez akkor, ha az örökhagyó és a törvényes örökösök között megromlott a kapcsolat, vagy ha az örökhagyó egy olyan személyt szeretne támogatni, aki anyagilag rászorul, de jogilag nem számít közeli rokonnak.
A végrendelet lehetővé teszi továbbá a specifikus dologi hagyományok (legátumok) kijelölését is. Például az örökhagyó egy adott műalkotást vagy családi ékszert specifikusan egy unokára hagyhat, míg a többi vagyon a törvényes rend szerint oszlik meg. Ez a finomhangolás elengedhetetlen a családi béke megőrzéséhez, mivel csökkenti a felosztás körüli vitákat.
2. A hagyatéki eljárás egyszerűsítése és gyorsítása
Ha egy érvényes és egyértelmű végrendelet áll rendelkezésre, a hagyatéki eljárás folyamata lényegesen egyszerűbb és gyorsabb lehet. A közjegyzőnek nem kell hosszas kutatást végeznie a törvényes örökösök felkutatására és a rokonsági fok megállapítására. A végrendelet egyértelműen meghatározza a jogosultakat és a rájuk eső részt. Ez különösen előnyös a külföldi vagyonnal vagy komplex vállalati struktúrával rendelkező hagyatékok esetében.
3. Örökhagyó végrehajtójának kinevezése
A végrendeletben az örökhagyó kinevezhet egy végrendeleti végrehajtót. Ennek a személynek a feladata, hogy biztosítsa az örökhagyó akaratának pontos és hatékony végrehajtását. A végrehajtó kritikus szerepet játszhat, ha a hagyaték kezelése bonyolult, vagy ha várhatóan konfliktusok merülnek fel az örökösök között. Ő lehet az a független fél, aki megvédi az örökhagyó szándékát a vitás helyzetekben.
4. Feltételek és terhek előírása
Az örökhagyó a végrendeletben feltételeket vagy terheket szabhat az örökléshez. Például előírhatja, hogy egy bizonyos ingatlant csak akkor örökölhet valaki, ha vállalja egy harmadik személy (pl. idős rokon) gondozását, vagy ha egy bizonyos időn belül befejezi a tanulmányait. Fontos azonban, hogy ezek a feltételek ne sértsék a közrendet, és ne legyenek lehetetlenek vagy túlzottan korlátozóak.
A végrendelet tehát a jövőbe nyúló gondoskodás eszköze, amely nemcsak a vagyon sorsát rendezi, hanem a hátramaradottak életét is megkönnyítheti azzal, hogy előre tisztázza a tulajdonviszonyokat.
A végrendelet típusai és érvényességi feltételei
Ahhoz, hogy egy végrendelet érvényes legyen, szigorúan be kell tartani az alaki követelményeket. A magyar jog három fő típusát ismeri el az öröklési végrendeletnek, amelyek mind eltérő előnyöket és kockázatokat hordoznak magukban.
1. Közvégrendelet
A közvégrendelet közjegyző előtt készül, közokirat formájában. Ez a forma nyújtja a legnagyobb jogi biztonságot, mivel a közjegyző köteles ellenőrizni az örökhagyó cselekvőképességét, az akarat komolyságát, és biztosítja, hogy a dokumentum megfeleljen minden alaki és tartalmi előírásnak. A közjegyző által készített végrendeletet bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY), így garantált a későbbi előkerülése és hitelessége.
Bár ez a legköltségesebb megoldás, a jogi biztonság szempontjából messze ez a legelőnyösebb. A közjegyző által hitelesített végrendeletet szinte lehetetlen érvényesen megtámadni alaki hibák miatt, és a tartalmi viták is minimalizálódnak a szakmai megfogalmazás révén.
2. Magánvégrendelet
A magánvégrendelet az, amelyet az örökhagyó saját maga vagy ügyvéd segítségével készít el, közjegyző bevonása nélkül. Két fő típusa van, amelyeknél a formai követelmények rendkívül szigorúak:
Holográf végrendelet (teljesen saját kézzel írt)
- Teljes egészében az örökhagyó saját kézírásával kell íródnia.
- Az örökhagyónak saját kezűleg kell aláírnia.
- A keltezés (dátum) szintén saját kezűleg kell, hogy szerepeljen rajta.
A holográf végrendelet előnye az egyszerűség és a költséghatékonyság. Veszélye azonban, hogy ha nem teljes egészében saját kézírás, azonnal érvénytelenné válik. Géppel írt szöveg nem megengedett. A bírósági gyakorlatban a kézírás hitelességének megállapítása is problémás lehet.
Allográf végrendelet (más által írt, vagy géppel írt)
- Ezt a végrendeletet az örökhagyó írhatja géppel, vagy más személy írhatja helyette.
- Két tanú együttes jelenléte szükséges.
- A tanúk és az örökhagyó is aláírják a dokumentumot.
- A tanúknak igazolniuk kell, hogy az örökhagyó előttük írta alá a dokumentumot, vagy előttük ismerte el az aláírását, és hogy ő az örökhagyó.
Az allográf végrendeletnél a tanúk személyére vonatkozó szabályok a legszigorúbbak: ők nem lehetnek az örökhagyó örökösei, sem azok rokonai. A leggyakoribb érvénytelenségi ok itt a tanúkkal kapcsolatos formai hiba vagy összeférhetetlenség.
3. Szóbeli végrendelet
A szóbeli végrendelet csak kivételes, életveszélyes helyzetekben engedélyezett, amikor az örökhagyó már nem tud írásbeli végrendeletet készíteni. Két tanú együttes jelenlétében kell, hogy az örökhagyó egyértelműen kifejezze a vagyonára vonatkozó akaratát. A szóbeli végrendelet érvényessége rendkívül rövid ideig tart: ha az örökhagyó a körülmények megszűnésétől számított 30 napon belül mégis képes írásbeli végrendeletet tenni, de ezt elmulasztja, a szóbeli végrendelet hatályát veszti. Ez a forma rendkívül ritka és kockázatos, mivel nehéz bizonyítani az örökhagyó teljes cselekvőképességét a nyilatkozat pillanatában.
A végrendelet legnagyobb buktatói és lehetséges veszélyei
Bár a végrendelet célja a családi béke megőrzése és az örökhagyó akaratának érvényesítése, egy rosszul megfogalmazott vagy hibás dokumentum éppen ellenkező hatást válthat ki. A legnagyobb veszélyek a jogi érvénytelenség, a félreérthetőség, és az ebből fakadó családi viszályok.
1. Formai érvénytelenség
Ez a leggyakoribb ok, amiért egy magánvégrendelet megbukik a hagyatéki eljárás során. Ha hiányzik a dátum, ha a holográf végrendeletben nem szerepel minden sor az örökhagyó kézírásával, vagy ha az allográf végrendeletnél a tanúk nem megfelelően írják alá, a dokumentum semmisnek minősül. A jogi gyakorlatban a bíróságok rendkívül szigorúan értelmezik a formai követelményeket, hiszen ezen múlik, hogy az örökhagyó akarata ténylegesen érvényesülhet-e.
2. Tartalmi hibák és kétértelműség
Sok laikus által készített végrendelet tele van kétértelműségekkel. Például, ha az örökhagyó csak a „lakásomat” említi, de nem határozza meg pontosan, melyik ingatlanra gondol, vagy ha az örökösök megnevezése nem egyértelmű (pl. csak keresztnevet használ). Az ilyen jellegű homályosság pereskedéshez vezet, ahol a bíróságnak kell értelmeznie az örökhagyó feltételezett akaratát, ami gyakran eltér az eredeti szándéktól.
A pontosság a jogi nyelvben létfontosságú. A Ptk. szigorúan szabályozza az örökösnevezést, a hagyományozást és a feltételek előírását. Ha ezek a jogi fogalmak helytelenül kerülnek alkalmazásra, az a végrendelet egyes részeinek vagy egészének érvénytelenségét okozhatja.
3. Az öröklési végrendelet megtámadása
Egy örökös akkor támadhatja meg a végrendeletet, ha úgy érzi, hogy az sérti a jogait, vagy ha felmerül a gyanú, hogy az örökhagyó akaratnyilvánítása nem volt szabad és teljes. A megtámadás alapjai lehetnek:
- Cselekvőképtelenség: Az örökhagyó nem volt beszámítható állapotban a végrendelet készítésekor (pl. súlyos betegség, demencia).
- Kényszer vagy fenyegetés: A végrendelet kényszer hatására jött létre.
- Tévedés: Az örökhagyó tévedésben volt a végrendelet lényeges pontjait illetően.
A megtámadás peres eljárást von maga után, amely hosszú évekig elhúzódhat, jelentős költségeket okozva, és szétzilálva a családot. A közvégrendelet készítése (közjegyző bevonásával) nagymértékben csökkenti a megtámadás kockázatát, mivel a közjegyző hivatalosan is tanúsítja az örökhagyó akaratának komolyságát és cselekvőképességét.
A legnagyobb veszélyt nem a végrendelet hiánya, hanem a rosszul megírt végrendelet jelenti, amely jogi fegyvert ad az örökösök kezébe egymás ellen.
A kötelesrész intézménye: a végrendeleti szabadság korlátja
A kötelesrész (latinul: portio legitima) a magyar öröklési jog egyik legfontosabb korlátja, amely megvédi a legközelebbi rokonokat a teljes kitagadás ellen. A végrendeleti szabadság nem abszolút: az örökhagyó nem vonhatja el teljesen a vagyonát a leszármazóitól, házastársától vagy szülőitől (ha azok törvényes örökösök lennének).
Kik jogosultak kötelesrészre?
Kötelesrészre jogosult az, aki az örökhagyó halálakor a törvényes öröklési rend szerint örökölne, vagy végrendelet hiányában örökölt volna. Ezek a személyek a leszármazók (gyermekek, unokák), a házastárs, és bizonyos esetekben a szülők.
A kötelesrész mértéke
A Ptk. szerint a kötelesrész mértéke annak a hagyatéki résznek az egyharmada, amelyet a jogosult a törvényes öröklés rendje szerint kapna. Ez azt jelenti, hogy ha az örökhagyó végrendelettel teljesen kizárja a gyermekét az örökségből, a gyermek mégis követelheti a törvényes örökrészének egyharmadát.
A kötelesrészre vonatkozó igény egy pénzkövetelés, nem pedig dologi igény. Ez azt jelenti, hogy a jogosult nem magát a vagyontárgyat (pl. egy ingatlanrészt) követelheti, hanem annak értékét pénzben. Ez a rendelkezés gyakran okoz feszültséget, mivel a hagyaték értékelése körül vita alakulhat ki.
A kötelesrész kikerülése jogilag csak kitagadás útján lehetséges, amelynek feltételei rendkívül szigorúak és pontosan meghatározottak (pl. súlyos bűncselekmény elkövetése az örökhagyó ellen, erkölcstelen életmód). A kitagadást az örökhagyónak a végrendeletben kifejezetten meg kell indokolnia, a Ptk.-ban felsorolt okok valamelyikére hivatkozva. Amennyiben a kitagadási ok nem áll fenn, vagy nem bizonyítható, a végrendelet ellenére érvényesíthető a kötelesrész iránti igény.
Végrendeleti rendelkezések a modern vagyonkezelésben
A 21. század új kihívásokat támaszt a végrendeletkészítők elé. A hagyományos ingatlan és banki eszközök mellett megjelent a digitális hagyaték kérdése, amelynek rendezetlensége komoly jogi és pénzügyi veszteségeket okozhat.
A digitális hagyaték kezelése
A digitális hagyaték magában foglalja a közösségi média fiókokat, email címeket, felhőtárhelyeket, online előfizetéseket, és ami a legfontosabb: a pénzügyi értékkel bíró digitális eszközöket, mint például a kriptovaluták, NFT-k vagy online kereskedési számlák. Ezek az eszközök gyakran jelszóval védettek, és a szolgáltatók az adatvédelmi szabályok miatt nem adják ki a hozzáférést a hagyományos örökösödési okmányok alapján.
Egy modern öröklési végrendeletnek tartalmaznia kell egy külön szakaszt a digitális vagyon kezeléséről. Ez nem jelenti azt, hogy a jelszavakat bele kell írni magába a jogi dokumentumba (ami biztonsági szempontból súlyos hiba lenne), hanem azt, hogy kijelöl egy digitális végrehajtót, és egy titkosított helyen tárolt utasításra hivatkozik, amely tartalmazza a hozzáférési adatokat.
A kriptoeszközök öröklése különösen kritikus. Ha a magánkulcs (private key) nem kerül átadásra, az egész vagyon örökre elveszhet. A végrendeletnek egyértelműen rendelkeznie kell arról, hogyan juthatnak hozzá a kijelölt örökösök a hideg vagy meleg tárcákhoz.
Vállalkozások öröklése
Vállalkozók esetében a végrendelet felbecsülhetetlen értékű. A törvényes öröklés során a vállalati részesedés több örökös között oszlik meg, ami döntésképtelenséghez, a cég működésképtelenségéhez és végső soron felszámoláshoz vezethet. A végrendelet lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonjog és az irányítási jogok szétváljanak, vagy hogy a teljes üzletrész egyetlen, a vállalkozás vezetésére alkalmas személyre szálljon.
Ez a fajta öröklési tervezés (succession planning) nem csupán jogi, hanem stratégiai döntés is. Meg kell határozni a cégértéket, a jövőbeli vezetést, és a többi örökös kompenzációját, ha ők nem kapnak részesedést a cégből.
Gyakorlati lépések a biztonságos végrendelet elkészítéséhez
A biztonságos és érvényes öröklési végrendelet elkészítése nem egyetlen aktus, hanem egy gondos tervezési folyamat eredménye, amelyben érdemes szakértő segítségét igénybe venni.
1. Az örökhagyó szándékának alapos felmérése
Mielőtt bármilyen szöveg megszületne, az örökhagyónak tisztáznia kell a szándékait. Ki mit kapjon? Miért? Milyen esetleges feltételekkel? Fontos figyelembe venni az összes vagyonelemet, beleértve a külföldi és digitális eszközöket is. A vagyonjegyzék elkészítése elengedhetetlen.
2. A megfelelő forma kiválasztása
Bár a magánvégrendelet olcsóbb, a jogi biztonság szempontjából a közvégrendelet a legajánlottabb. Ha az örökhagyó a magánvégrendelet mellett dönt, rendkívül fontos, hogy konzultáljon ügyvéddel, aki biztosítja az alaki követelmények betartását, különösen az allográf végrendelet esetében.
3. A cselekvőképesség igazolása
Ha az örökhagyó idős, vagy egészségi állapota megkérdőjelezhető, érdemes orvosi igazolást szerezni arról, hogy a végrendelet aláírásakor teljes mértékben cselekvőképes volt. Ez egy rendkívül erős prevenciós eszköz a későbbi megtámadások ellen, amelyek az örökhagyó beszámíthatóságára hivatkoznak.
A végrendelet dátumának és helyének pontos feltüntetése kritikus. A jogi gyakorlatban a legújabb érvényes végrendelet az, amely hatályban marad, és felülírja a korábbiakat. Ezért a pontos keltezés elengedhetetlen a rangsoroláshoz.
A végrendelet nem egy statikus dokumentum; életünk változásával együtt változnia kell. Egy új házasság, válás, vagy egy nagyobb vagyon megszerzése indokolja a dokumentum felülvizsgálatát és módosítását.
Nemzetközi öröklési jogi szempontok
A globalizált világban egyre gyakoribb, hogy az örökhagyó külföldön rendelkezik ingatlannal, bankszámlával vagy állandó lakóhellyel. Ebben az esetben felmerül a kérdés, melyik ország joga alkalmazandó az öröklésre.
Az EU-s öröklési rendelet (Brüsszel IV)
Az Európai Unió 2015-ben bevezetett öröklési rendelete (650/2012/EU) jelentős mértékben egyszerűsítette a nemzetközi öröklési ügyeket. A rendelet főszabálya szerint az öröklésre az elhunyt szokásos tartózkodási helyének joga alkalmazandó.
A rendelet azonban lehetővé teszi az örökhagyó számára, hogy végrendeletben kifejezetten válassza (ún. professio iuris), hogy a hagyatékára a saját állampolgársága szerinti jogot alkalmazzák. Ha egy magyar állampolgár, aki évek óta Németországban él, magyar jogot szeretne alkalmazni, ezt a végrendeletében egyértelműen rögzítenie kell. Ez a választás kritikus lehet a kötelesrész szempontjából, mivel az egyes tagállamok jogai jelentősen eltérhetnek ebben a kérdésben.
A külföldi vagyonnal rendelkező örökhagyók számára elengedhetetlen, hogy konzultáljanak nemzetközi öröklési jogban jártas ügyvéddel, hogy elkerüljék a joghatóságok ütközését és a kettős adózást. Elképzelhető, hogy szükség van egy „külföldi végrendeletre” is, amely kifejezetten a külföldi vagyonra vonatkozik, a helyi jogi követelményeknek megfelelően.
A végrendelet visszavonása és módosítása
Az öröklési végrendelet a jogi természetéből adódóan visszavonható és módosítható. Az örökhagyó bármikor, indoklás nélkül megváltoztathatja korábbi akaratát, feltéve, hogy teljes mértékben cselekvőképes.
A visszavonás módjai
1. Új végrendelet készítése: Ha az örökhagyó új, érvényes végrendeletet készít, és abban kifejezetten visszavonja a korábbi rendelkezéseket, az új végrendelet lép hatályba. Ha az új végrendelet nem utal a korábbira, de a két dokumentum tartalma ellentmond egymásnak, akkor az újabb végrendelet az ellentmondás mértékéig felülírja a régebbit.
2. Megsemmisítés: A végrendelet fizikai megsemmisítése (pl. elégetés, széttépés) is a visszavonás jogi aktusa, feltéve, hogy az örökhagyó megsemmisítési szándékkal cselekedett. A közjegyzőnél letétbe helyezett közvégrendelet esetében azonban a fizikai megsemmisítés nem lehetséges, ilyenkor hivatalos nyilatkozat szükséges a visszavonáshoz.
3. Végrendeleti rendelkezés visszavonása: A végrendelet egyes részei is visszavonhatók, anélkül, hogy az egész dokumentum érvénytelenné válna. Ezt is a végrendeletre vonatkozó szigorú formai követelmények betartásával kell megtenni.
A módosítások és visszavonások során a legnagyobb jogi kockázatot az jelenti, ha az örökhagyó nem tartja be a formai előírásokat, és ezáltal a visszavonás érvénytelen lesz. Ekkor a régi végrendelet marad hatályban, ami teljes mértékben szembemegy az örökhagyó utolsó akaratával.
Az öröklési szerződés mint alternatíva
Érdemes megemlíteni, hogy a végrendeleten kívül létezik egy másik jogi eszköz is a halál esetére szóló rendelkezésre: az öröklési szerződés. Míg a végrendelet egyoldalú jognyilatkozat, az öröklési szerződés egy kétoldalú megállapodás az örökhagyó és a leendő örökös között.
Az öröklési szerződésben az örökhagyó kötelezettséget vállal arra, hogy a másik fél javára hagyja a vagyonát, vagy annak egy részét, cserébe az örökös valamilyen tartásért, gondozásért vagy járadékért vállal kötelezettséget az örökhagyóval szemben. Az öröklési szerződés előnye, hogy sokkal nehezebben támadható meg, mint a végrendelet, mivel nem egyoldalú nyilatkozat, és a szerződő felek akaratát rögzíti.
Az öröklési szerződés azonban kevésbé rugalmas, mint a végrendelet, mivel annak felbontásához mindkét fél beleegyezése szükséges, vagy bírósági úton kell azt megszüntetni. A végrendelet szabadon, bármikor visszavonható. Ez a rugalmasság a legfőbb különbség a két jogi eszköz között.
A szakértő bevonásának elkerülhetetlen szükségessége
Bár a holográf végrendelet elméletileg bárki által elkészíthető, a gyakorlat azt mutatja, hogy a jogi szakértő (ügyvéd vagy közjegyző) bevonása szinte elkerülhetetlen a hibák és a későbbi pereskedések elkerülése érdekében.
A jogi szakember nem csak a formai érvényességet garantálja, hanem segít az öröklési jogi fogalmak helyes alkalmazásában (örökösnevezés, hagyomány, meghagyás, kötelesrész számítása), és segít feltárni azokat a lehetséges konfliktusforrásokat, amelyekre az örökhagyó laikus szemmel nem gondolna. Egy jól megírt, professzionális öröklési végrendelet a legjobb befektetés a családi béke és az örökhagyó akaratának hosszú távú érvényesítése érdekében.
A végrendelet elkészítése során a legfontosabb szempont a szándék és a jogi forma közötti teljes összhang megteremtése. Csak így biztosítható, hogy az örökhagyó halála után a vagyonátadás zökkenőmentes legyen, elkerülve a jogi buktatókat és a felesleges érzelmi terheket az örökösök számára.
